Németország erdőségeinek öt százaléka tűnt el 2018 és 2021 között

Németország erdőségeinek majdnem öt százaléka tűnt el 2018 januárja és 2021 áprilisa között műholdfelvételek tanúsága szerint - jelentette a Német Űrkutatási Központ (DLR) hétfőn.

A hivatalos adatoknál kétszer több esőerdő égett le Indonéziában 2019-ben

A hivatalos adatoknál kétszer több, 3,1 millió hektár esőerdő égett le Indonéziában 2019-ben - áll egy tanulmányban, amely az Earth System Science Data című lapban jelent meg.

Hód jár a környékén? Jelentse be!

Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Gyarapodásnak indult az ausztrál sósvízi krokodilok populációja

Lassan, de sikerült regenerálódniuk a krokodilpopulációknak az északkelet-ausztráliai Queensland államban, ahol néhány évtizeddel ezelőtt a kihalás szélére kerültek a ragadozók vadászatuk miatt.

Sokat javult a balatoni algahelyzet

Csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra - közölte Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel csütörtökön.

Félő, hogy eltűnőben van a tiszta vonalú európai vadmacska

Csökken a Duna alsó szakaszán található gemenci terület vadmacska-populációja, és az elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, a Dunántúl jelentős részéről eltűnt a faj. A területen a közelmúltban kezdődött el az európai vadmacska-monitoring, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai végeznek. Félő azonban, hogy tiszta vonalú európai vadmacska már alig fordul elő Gemencben.

Megmentené a fajok többségét, ha mindenki tartaná magát az egyezményhez

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

Aggasztó méreteket ölt az óceánok kirablása

Több mint 70 ezer hajóról gyűjtött műholdas adatok segítségével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az óceánok és tengerek térségének 55 százalékán folyik kereskedelmi halászat, azaz nagyobb területet aknáznak ki, mint amennyit mezőgazdasági célokra használnak a szárazföldön - derült ki a Scinece című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból.

Több millióra büntetett az MNB bennfentes kereskedelem miatt

17 millió forintra bírságolta meg a Magyar Nemzeti Bank azt a magányszemélyt, aki megszegte a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályokat, továbbá a vizsgálat során megállapították, hogy az üzletkötő egyes befektetési jegyek megvásárlására bennfentes információ felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat.

A szén-dioxid koncentrációját figyelő műholdat lőtt fel Kína

A világon harmadikként Kína is az üvegházhatású gázok kibocsátását monitorozó műholdat lőtt fel az űrbe, ez az úgynevezett szénlábnyoma csökkentésére tett legújabb lépése.

Kevesli a magyar ígéreteket a Velencei Bizottság

Az Európa Tanács októberben dönt arról, indít-e ellenőrző-megfigyelő eljárást Magyarország ellen. Ilyet eddig régebbi tagok esetén nem rendeltek el.

Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók

Veszélyeztetik a kutatások a vadon élő, szárnygyűrűkkel és más megfigyelőkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.

Farka alapján azonosították a rekorder nőstény bálnát

Közel tízezer kilométert vándorolt magányosan egy nőstény hosszúszárnyú bálna, s ezzel új távolsági rekordot állított fel az emlősök körében. Az állat Brazíliától egészen Madagaszkárig elúszott, és egy turistának a nyaralásról készült, fotómegosztó oldalra feltöltött felvétele alapján sikerült azonosítani.

Egyre kevesebbet kínozzák az állatokat az azonosításukért

Fotókkal és számítógépes program segítségével azonosítják a kutatók a kérgesteknősöket, a fejük tetején lévő, teljesen egyedi rózsaszín folt alapján. Ez az egyik legújabb példa arra, hogy egyre több fajnál alkalmaznak nem mesterséges jelölésen alapuló, az állatokat nem zavaró módszert az egyedek felismerésére.