Újabb nagyszabású programokat indít az MNB a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére

A monetáris tanács döntött az állampapír-vásárlási és a jelzáloglevél-vásárlási program részleteiről, amelyek célja a monetáris transzmisszió sérüléseinek megelőzése és a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő gazdasági és pénzügyi kockázatok kezelése. Mindkét program május 4-én indul, és mindaddig folytatódik, míg a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják - írta a tanács a kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban

Online sajtótájékoztatót tart kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyen az alelnökök mellett Matolcsy György elnök is részt vesz. Az eseményen bejelenthetik a Monetáris Tanács keddi lépéseit, melyekre Orbán Viktor a hétvégén már utalt.

Az MNB nem változtatott az alapkamaton

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Monetáris Tanács, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta.

Londoni elemzők: finomhangolják a magyar monetáris és költségvetési politikát

Londoni pénzügyi elemzők szerint jelenleg "finomhangolási üzemmódban" működik a magyar monetáris és költségvetési politika, ami arra vall, hogy egyik területen sem várható jelentősebb módosítás, hacsak a magyar gazdaságot nem éri külső sokk.

Sikeres és eredményes volt az MNB tavalyi működése

Az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában a jegybank elnöke azt mondta: az MNB tavaly, mint ahogyan 2013 óta minden évben, sikeresen és eredményesen működött, mert a törvényben rögzített mindhárom mandátumát teljesítette és pozitív eredményt, nyereséget ért el.

Maastricht 2.0

Matolcsy György írása a Növekedés.hu oldalon jelent meg.

Nem változtatott az irányadó kamaton az EKB

Megerősítette szándékát a gazdaságösztönző célú laza monetáris politika folytatására az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.

Fontos bejelentések az MNB-től

A piaci várakozásoknak megfelelően Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de szűkítette a kamatfolyosót. Az MNB 10 bázisponttal emelte a betéti kamatszintet, csökkenti az FX-swapok volumenét, és új monetáris politikai eszközt vezet be, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP). Ezzel megkezdődött a hazai monetáris politika normalizációja. Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a sajtótájékoztatón.

A Fed nem változtatott az alapkamaton

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) nem változtatott az irányadó 2,25-2,50 százalékos dollárkamat-sávon keddi-szerdai kamatdöntő ülésén.

MNB: jövőre 2,9 százalékra csökkenhet az infláció

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye.

Új szerepkörbe kerültek a jegybankok

Új, hiánypótló könyv jelent meg, Modern Jegybanki Gyakorlat címmel, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetemen mutattak be a Magyar Nemzeti Bank szerzői és szakértői. A könyv végigveszi, hogy miként járultak hozzá a pénzügyi válsághoz a központi bankok, majd később milyen új eszköztárat használtak a válság kezelésére.

Rég nem látott szigorra készülhetnek a befektetők

A Wall Street közgazdászai arra szólítják fel a befektetőket, hogy készüljenek fel, egy évtizede nem látott szigorítási hullám indulhat be a globális monetáris politikában.

Matolcsy György: 12 nagy fordulatot hajtott végre Magyarország

Tizenkét gazdaágpolitikai fordulatot hajtott végre Magyarország az elmúlt években, így megszorítások nélkül sikerült elérni a költségvetés stabilizálását és a növekedési fordulatot - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Figyelő TOP200 konferenciáján pénteken Budapesten. A jegybankelnök arról is beszélt, hogy a nemzetközileg elismert egyetemek által összeállított Gazdasági Összetettség Mutató alapján Magyarország a nyolcadik helyen áll a világban.

Minden adott, hogy ismét jó éve legyen a magyar gazdaságnak

Növekvő GDP-re, stabil külső és belső egyensúlyi pozícióra, tartósan laza monetáris politikára, ám gyorsuló inflációra számítanak idén Magyarországon a CIB elemzői. A kedvező belföldi folyamatokat a fejlett országokban tapasztalható élénkülés is támogatni fogja. Minden adott tehát ahhoz, hogy jó éve legyen a magyar gazdaságnak, hacsak a világban tapasztalható politikai kockázatok nem indítanak be kedvezőtlen gazdasági folyamatokat.

Korlátozásokat vezetett be a jegybank

Az önfinanszírozási program folytatása és a hitelezés ösztönzése érdekében a jegybank 2016 augusztusától az irányadó három hónapos jegybanki betétre havi egy tendert hirdet az eddigi heti gyakoriság helyett, és októbertől korlátozza a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét, közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Brexit: Az MNB szorosan követi a helyzetet

Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésére a régiónk és főként Magyarország gazdaságilag kevésbé érzékeny – többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Nagy Márton. Az MNB alelnöke szerint a növekedést érintő esetleges negatív hatások mérséklése fontos feladat. Nagy Márton arról is beszélt, hogy az európai piacokra termelő vagy szolgáltató vállalat esetében felmerülhet a kapacitásoknak az EU-ba, azon belül is akár a kelet-közép-európai régióba történő telepítése, ami viszont már számunkra is komoly növekedési lehetőségeket jelenthetne.

Új élénkítési technikák jöhetnek a világban

Olyan helyzetben van a világgazdaság, amit az elmúlt 100 évben háború nélkül még nem sikerült megoldani, véli Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabbra kell készülni, de sokkal inkább új megoldásokat kell keresni. A gazdaságpolitika általános eszköztára már kifújt, így most a szakértő szerint a kockázatosabb megoldások, mint például a különböző monetáris eszközök következhetnek. 

Mire fordítható, és mire nem a jegybank nyeresége?

A Magyar Nemzeti Bank úgy tudta végrehajtani a monetáris fordulatot az elmúlt években, hogy eközben az eredményes működést is folyamatosan biztosította. A jegybanki eredmény felhasználását befolyásoló feltételekről Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója írt összefoglalót.

Júliusban véget ér egy korszak az MNB-nél

Az idén februárban megkezdett csendes kivezetési szakaszt követően júliustól végleg lezárulnak az MNB kamatcseretenderei – jelentette be a monetáris tanács döntését kedden a jegybank. Ebben a jegybanki eszközben jelenleg közel 1500 milliárd forint van. Nagy Márton alelnök szerint a jelenlegi adósságszerkezet sokkal egészségesebb, mint korábban volt – a bankszektor részesedése az elmúlt időszakban közel megduplázódott. 

Az EKB nem akar alacsony inflációt

Az EKB az euróövezeti gazdasági fellendülés támogatása, a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások ösztönzése érdekében mindaddig kitart a laza monetáris politika folytatása mellett, ameddig azt szükségesnek tartja és ehhez mandátuma keretein belül minden rendelkezésére álló eszközit igénybe is vesz, közölte Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke a csütörtöki kamatdöntést követően.

Az MNB meg akarta lepni a piacokat

„A meglepetés direkt volt" – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen. A jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször utalt már arra, hogy lesz majd kamatcsökkentés, ezt lépte meg kedden a jegybank.

Alapkamatot csökkentett az MNB

A jegybank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,2 százalékra csökkentette az alapkamatot a keddi ülésén. Elemzők nem tartották kizártnak a csökkentést, de későbbre várták.

Beindulhat az európai bankóprés

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább csökkentheti a kamatokat, ha nem lendül fel az eurózóna gazdasága, és extrém körülmények között akár azt is fontolóra veheti, hogy beindítja a bankóprést, és közvetlenül odaadja az ingyen pénzt az euróövezeti polgároknak - mondta az EKB vezető közgazdásza.

A jegybank mindent bevet a célja elérése érdekében

A Magyar Nemzeti Bank minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni az inflációs cél elérése érdekében, mondta Nagy Márton, a jegybank alelnöke.

A guru szerint megőrült a világ

Őrületesnek nevezte a jegybankokra ruházott hatalmat Marc Faber, piaci guru. A Dr. Végzetként is ismert szerző szerint az elmúlt időszakban egy olyan rendszer épült ki, melyet „néhány professzor” bukott elképzelései irányítanak.

Lazít az MNB: megszűnik a kéthetes betét

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kéthetes jegybanki betét fokozatos kivezetéséről döntött. Ezzel párhuzamosan ötödével megemelik a kamatcsere-tendereken meghirdetett mennyiséget, ami mellett az árazásában is érvényesíteni fogják a banki források állampapír-piacra terelésének kiemelt, stratégiai jelentőségét.

Fokozódhat a magyar bankok állampapír vásárlása

Az MNB kismértékben szigorította a hitelműveletei során elfogadható fedezetekre vonatkozó előírásait, ezzel tovább erősíti a fix kamatozású, likvid állampapírok jelentőségét a fedezetként elfogadható egyéb értékpapírokhoz képest - közölte a jegybank a honlapján szerdán. A lépéssel tovább fokozódhat a magyar bankok jelenléte a hazai állampapír-piacon.

Újabb intézkedéseket hozhat az MNB

A hét, illetve az év vége legfontosabb eseménye kétségkívül az amerikai jegybank december 16-ai kamatdöntése lesz, hogy vajon kilenc év után először emel-e kamatot a Fed. Viszont magyar szempontból is van mit figyelemmel követni, hisz kedden a Magyar Nemzeti Bank jegybankárai ülnek össze az év utolsó kamatdöntő ülésére, ahol akár újabb bejelentések is sorra kerülhetnek.

Kijózanító pofont kaptak a tőzsdék

Hidegzuhanyként hatott a piacokra, hogy az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén a felfokozott várakozásokkal szemben „alulteljesített.” Mindazonáltal az EKB ezzel azt is jelezte, hogy a piaci szereplők nem támaszkodhatnak egyedül az eurójegybankra. Mi több, az EKB döntése arra utal, hogy a központi bank maga sem szeretné túlságosan nagy mértékben kiszolgáltatni politikáját a piaci várakozásoknak. 

Nekimentek az EKB-nak a német bölcsek

Kemény bírálatot fogalmazott meg az Európai Központi Bank monetáris politikájával szemben a német Gazdasági Szakértők Tanácsa. A „bölcsek" úgy látják, hogy az EKB-nak szigorítania kellene a politikáján, mert a jelenlegi gazdasági feltételek mellett felelőtlenségre buzdítja a tagállamokat, ami akár pénzügyi válsággal is fenyegethet.

Jegybankárok harca egy stabil jövőért

Napjainkban a jegybankok szerepe jelentős vitákat generál. Nem sokkal az után, hogy a 2008-as válság hatásai világossá váltak, élénk viták indultak be arról, hogy a központi bankok és a szabályozók mit tehettek volna, és tehetnek egy ilyen helyzetben. Akkor az uralkodó nézet az volt, hogy a jegybankok számára szinte lehetetlen a pénzügyi buborékok korai megszüntetése, a legtöbben csupán azt tehetik, hogy feltakarítják a törmelékeket. Ez azonban manapság változóban van.

A feltörekvő térség vihara a világgazdaságra is átterjedhet

A globális feltörekvő térség egyre markánsabb lendületvesztése azzal a kockázattal jár, hogy a régió az egész világgazdaságot magával rántja a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint. Az is kiderül, hogy a monetáris politika nem tudja megadni a gazdaságoknak a szükséges hajtóerőt, valamint a döntéshozók túlságosan belekényelmesedtek az elmúlt évek kedvező körülményeibe.

Jövőre sem lesz jelentősebb drágulás

Az olajárak folytatódó gyengülése olyan mértékben csökkentette a magyarországi inflációra hosszabb távon ható felhajtóerőt, hogy londoni elemzők szerint valószínűtlenné vált a monetáris politika jövő évi szigorítása, így nem várnak kamatemelést a Magyar Nemzeti Banktól.

Dánia a bajok ellenére is csatlakozna az eurózónához

Ha rajta múlna, akkor Dánia pénzügyminisztere azonnal csatlakozna az euróövezethez, mivel véleménye szerint nem az eurót, hanem inkompetens politikusokat kell okolni a közös európai valutaövezet gyengélkedéséért.

Holnap ismét kamatot csökkenthet a jegybank, de hol a vége?

Holnap kamatdöntő ülést tart a jegybank. Az alapkamat 1,95 százalékról 1,8 százalékra csökkenhet. Elemzők szerint a jelenlegi feltételrendszerben ez még korántsem a kamatvágási ciklus vége, a többség 1,6 százalék köré várja a kamatszint alját, de vannak ennél alacsonyabb, akár 1,2 százalékos vélekedések is.

Százmilliárdokat szabadítottak rá a kínai piacra

A kínai jegybank egy százalékponttal csökkentette a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, hogy ezáltal is támogassa a növekedést a világ második legnagyobb gazdaságában.

Közeleg az arany ideje?

2016-tól komoly esély van arra, hogy az arany árfolyama erősödni kezdjen. Ehhez az kell, hogy az olaj ára stabilizálódjon, és újra felpörögjön az infláció.

Magyarország még nem elég érett az egységes monetáris politikához

Magyarország úgy véli, még nem érett meg arra a gazdaságpolitikai harmonizáltsági fokra, hogy az eurózóna egységes monetáris politikájához csatlakozni tudjon, mondta Palotai Dániel, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója.

A magyar jegybank is léphet az EKB döntése után

Az EKB kiterjeszti eszközvásárlási programját az államkötvényekre is, a keret idén márciustól legalább jövő szeptemberig 60 milliárd euró. A lazább európai monetáris politika hatása begyűrűzhet Magyarországra is.

Fontos döntések előtt a jegybankárok

Fontos döntéseket kell hozni a jegybankároknak 2015-ben is, a kihívások pedig jelentősek.

Zakatol az európai pénznyomda

Csütörtökön minden szem az Európai Központi Bankra szegeződött, mely délután tartotta az eurózóna monetáris politikáját meghatározó kamatdöntő ülését. Az ülésen nem született meglepetés, maradt a rekord alacsony alapkamat, melynek hatásai Magyarországot is érintik.

Matolcsy lát még esélyt a kamatcsökkentésre

Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Banknak módja nyílik további mérsékelt kamatcsökkentésekre, de az ezzel kapcsolatos elemzői előrejelzések némelyike eltúlzott – mondta csütörtökön Londonban Matolcsy György jegybankelnök.

Amerikától is kap egy pofont a forint

Nem lett veszteséges az MNB

Az előzetes adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank nem zárta veszteséggel a 2013-as évet, olvasható az MNB honlapján.

Itt a tapír! Megpattantak a piacok

10 milliárd dollárral csökkenti eszközvásárlási programját a Fed. Az alacsony kamatokat viszont jó sokáig fenntartják még.

Lehet még hová vágni a kamatot

Az Európai Központi Bank meglepetésszerű tegnapi kamatvágása az MNB-nek is teret adhat a további kamatcsökkentésre. Emellett az euró/dollár viszonylatában egyértelműen a dollár erősödésével szemben az euró további gyengülése várható. A K&H Alapkezelő véleménye.

Csúnyán magára hagyták a bébi tapírt

Nyáron még úgy tűnt, teljesen elszánt a Fed a pénznyomda visszafogásában, de a tegnapi politika álmegállpodás nyomán most már biztosra vehetjük, hogy akár fél évre is elfelejtik a tapírként emlegetett csökkentést. Vagy még tovább.

Nem értik a Fed döntését a szakértők

Többnyire megdöbbenéssel fogadták az elemzők, hogy a Fed nem módosított eszközvásárlási programjának ütemén. A szakértők szerint nem szerencsés a lépés elmaradása, mivel növeli a bizonytalanságot a piacon, csökkenti a jegybank hitelességét, és végső soron növeli a heves árfolyammozgások lehetőségét a tőzsdéken. Az elemzők szinte egyöntetűen állítják, hogy a Fed-nek csökkentenie kellett volna, mivel a piac már elfogadta annak a lehetőségét.

Zavartalanul pörög a pénznyomda

Forrás: 123rf.com  

Megdorgálta Amerikát az IMF

Kicsit helyretette az amerikai jegybankot az IMF vezérigazgatója, amikor úgy nyilatkozott, hogy a Fed nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a fejlődő országokat, amikor pénznyomdájának visszafogásáról dönt. Ugyanis a havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlások mérséklése közvetetten visszaüthet a fejlett országok gazdasági növekedésére is.

Hogyan tovább Ben apó?

Fontos fordulópontokhoz közelednek a világ pénzügyi piacai, ahogy a Fed elnökén, Ben Bernankén egyre nő a nyomás, hogy eldöntse: tényleg kellően javult-e a munkaerőpiac és ezzel párhuzamosan a gazdaság, hogy lassacskán visszavonuljon a jegybank az élénkítéstől. A felszínen egyértelműen pozitívak a folyamatok, de ha kicsit a számok mögé nézünk, már nem triviális, hogy elérkezett az idő a stimulus csökkentésére. Indul a kommunikációs tiki-taki, amire a tőzsdék pedig jojózással reagálnak.

Több sebet is ejthet a pénznyomtatás vége

Nagyot meneteltek az értékpapír- és árupiacok a 2008-as pénzügyi összeomlás után, amiben nagy szerepe volt a Fed laza monetáris politikájának is, hiszen eszközvásárlási programján keresztül hatalmas mennyiségű pénzt pumpált a gazdaságba. Félő, hogy ha a jegybank elkezdi visszafogni a pénznyomtatást, a stimulus által felfújt eszközárak is ereszteni kezdenek. Ilyen esetben a nagyot emelkedő részvény és kötvénypiacok egyaránt veszélyben lehetnének.

Berezelt a japán jegybank?

A japán jegybank nem változtatott monetáris politikáján, továbbra is a korábban bejelentett mértékben élénkéti az ország gazdaságát. A jen erősödéssel a tokiói tőzsde pedig eséssel reagált a a bejelentésekre, mivel többen újabb bejelentéseket vártak a központi banktól, valamint az sem nyerte el a befektetők tetszését, hogy a Bank of Japan nem kommentálta az elmúlt időszakban látott nagy piaci kilengéseket. A piaci szereplők attól is félhetnek, hogy a jegybank visszatér korábbi politikájához, amikoris csak erőtlen intézkedéseket hozott, és csak nézte a gazdaság vergődését a deflációs környezetben.

A végsőkig elszánta magát Japán

Ha folytatódik a csütörtökön kibontakozott masszív korrekció a japán részvény- és egyéb piacokon, a japán kormány és jegybank minden eszközt bevet majd, hogy megfordítsa a trendeket, véli a Morgan Stanley elemzője. A kötvényhozamok hirtelen megugrása ráadásul hatalmas veszteségekkel fenyeget, ami miatt a japán jegybank akár "addiktív" beavatkozásokra szorulhat, amiből nehéz lesz dolga végeztével kihátrálni.

Velünk marad a pénzpumpa

Ben Bernanke, a Fed elnöke alapvetően a monetáris lazítás fenntartása mellett érvelt, de azért jelezte, hogy a leállítás közel lehet.

Dobják a tévéket a japánok után

Márciusban sorozatban az ötödik hónapban regisztráltak deflációt Japánban: a magárindex éves összevetésben 0,5 százalékot esett, jelezve, hogy még nem érezhetők a kormány és a jegybank agresszív inflációgerjesztő politikájának hatásai.

Butaság a megszorításokat erőltetni

Bill Gross, a világ legnagyobb kötvényalap kezelője szerint rossz úton járnak az európai országok a megszorítások területén. Bár a menedzser abban egyetértett, hogy a fiskális fegyelem szükséges a növekedés biztosítása érdekében, a jelenlegi gazdasági helyzetben a túlzott megszorítások ellehetetlenítik a növekedés beindulását.

Megszólalt az új alelnök: a jegybank óvatos lesz

Óvatos és megfontolt lesz a jegybank a következő lépéseiben, hangsúlyozta a megüresedő alelnöki pozícióra javasolt Gerhardt Ferenc a mai parlamenti meghallgatásán. A forint nem igazán reagált az új alelnök kijelentéseire, 295 körül ingadoznak az eurójegyzések.

Megvan az MNB új alelnöke - Gyengül a forint

Gerhardt Ferencet javasolhatja az MNB alelnöki székébe Orbán Viktor, a hírre gyengüléssel reagált a forint.

Ledumálta az aranyat a Fed

Egyes jegybankárok már azonnal lassítanák a Fed kötvényvásárlásait, és a többség sem tartja igazán reálisnak, hogy 2013 vége után is agresszív ütemben vásároljon eszközöket a jegybank. A "pénznyomtatás" lassítása mögött részben az inflációs félelmek, részben pedig a gazdaság talpra állásába vetett hit játszik szerepet. Az arany megint megbillent a hírre.

Elhagyja az MNB-t Király Júlia

Lemondott Király Júlia, az MNB alelnöke pozíciójára, miután Matolcsy György, a jegybank új elnöke lefokozással egyenértékű módon csorbította hatáskörét márciusban. Király a jegybank vezetésének átalakítását az egész gazdaságra veszélyes lépésnek tartja, a monetáris tanács pedig elveszítette szerinte azt a szakmai hátteret, ami a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozó testületétől elvárható lenne.

EBRD: Hatástalan lesz Matolcsy ötlete

Önmagában nem értelmetlen az MNB tegnap bejelentett hitelezési programja, de mivel nem társul a bankszektor számára alapvetően kedvező szabályozási környezettel, nem fogja elérni a célját az EBRD közgazdásza szerint.

Mire elég Matolcsy hitele?

Kényes eszközökhöz nyúlt Matolcsy György, de annyira nem unortodoxak a lépései, hogy nagy kárt okoznának. Sőt, a hitelprogram akár jól is elsülhet, csak még nagyon sok a nyitott kérdés.

Matolcsy nullaszázalékos hitellel rukkolt elő

Növekedési hitel program néven új stratégiai program elindításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa - jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanács rendkívüli ülése után. A jegybanktól kapott ingyenhitelre maximum 2 százalékos kamatot tehetnek rá a bankok.

Kevesebb jár a pénzünkért a soha nem látott alapkamattal

Előállt minden idők legalacsonyabb kamatszintje Magyarországon, miután a jegybank monetáris tanácsa kedden újra a kamatcsökkentés mellett döntött. Az alapkamat így 5 százalékra esett, ami mellett nagyon nehéz dolguk van azoknak, akik jó banki ajánlatok után kutatnak. Jó hír, hogy a hitelek is egyre olcsóbbak, csak a vállalkozások bátortalanok.

Az EKB nem zárja ki a gazdaságélénkítést

Eddig nem tett extra lépéseket az Európai Központi Bank, hogy pénzbőséggel élénkítse a gazdaságot, de a legújabb nyilatkozat szerint már nem zárkózik el ettől olyan mereven.

Hirtelen nagyot esett a forint

Matolcsy György elvette a stratégiai területeket attól a két jegybanki alelnöktől, akiket még Simor András nevezett ki. Miután a hír megjelent, a forint nagyot esett, és az euró újra 300 forint felett is járt.

Orbán katonái kerültek a jegybankba

Az Economist szerint Simor András elismert elnök volt, Matolcsy György ezzel szemben csak egy újabb Orbánhoz hű vezető azok sorában, akiket formálisan független intézmények élére neveztek ki.

Matolcsy: A bankok miatt nem nőtt a magyar gazdaság

A vállalati hitelezés beindításával kell életet lehelni a magyar növekedésbe a jegybank új elnöke, Matolcsy György szerint, aki szerint legalább részben a bankok a felelősek a 2012-ben látott gazdasági zsugorodásért. Matolcsy úgy tűnik hiába tett hitet a konzervatív, független monetáris politika mellett, nem tud letenni arról, hogy a sajtóban értekezzen a kormány gazdaságpolitikai stratégiájáról.

Az unortodoxia beköltözik az MNB-be

Simor András most záruló jegybankelnöki ciklusa nem hozott látványos változást az elődeiéhez képest. A jövőt tekintve azonban már ez is óriási eredmény lehet. Pénteken megtudjuk, ki veszi át a stafétát a következő hat évre.

Gyengül a forint, 294 felett az euró

Hétfőn 293-294 forint között hullámzott az euró jegyzése, majd késő este gyengülni kezdett, és kedden reggel sem tudott lendületet venni a hazai deviza. A forint árfolyamát a hét második napján a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése, valamint Simor András tájékoztatója mellett Ben Bernanke Fed-elnök szavai befolyásolhatják. Az új jegybankelnök személye és az európai adósságválság is a figyelem középpontjába kerülhet.

Előre megírták, hogy Simorék hibáztak

Még a Jobbik is Simor András védelmére kelt a Költségvetési Bizottságban, ahová a Fidesz hívta az MNB-elnököt meghallgatásra. A Fidesz kitartott amellett, hogy az MNB törvényt sértett, de végül egy ennél általánosabb állásfoglalást szavaztak meg. Arra is rákérdeztek, ki Simor főnöke.

Simor: Magyarország érdekében tettük

Az ÁSZ szerint az MNB törvénysértést követett el, amikor banki adatokat adott ki az IMF-nek. Az ügyben Simor András jegybankelnököt a parlament költségvetési bizottsága hallgatja meg.

Keserű hét vár Simor Andrásra

Hétfőn a parlamentben hadakozhat a kormánypártokkal az Állami Számvevőszék vizsgálata és az azt követően indult rendőrségi nyomozás miatt - az egyik törvénytelenség, amit az ÁSZ kifogásol, nem volt egyedi a közintézményeknél -, kedden a monetáris tanácsban maradhat alul a külső tagokkal szemben. Simor András utolsó hete nem lesz diadalmenet - az új jegybankelnököt március 1-jén nevezi meg a miniszterelnök.

Olcsó hitelekkel debütálhat az új MNB

Az MNB új vezetése brit mintára adna az alapkamatnál olcsóbban hitelt a bankoknak. Egy szakértő már korábban arról beszélt, hogy erre nem kéne elindulni.

Lenyelik-e Matolcsyt a befektetők?

Vágyvezérelt gondolkodás vezette a befektetőket az elmúlt hetekben a magyarországi monetáris politika jövőjét, illetve a jegybankelnök személyét illetően. Ebben persze jó nagy szerepe volt annak a hatalmas pénztömegnek, amelyet a világ vezető jegybankjai a piacra öntöttek, és amely gyors megtérülést keresett, de ettől még tény: csodavárásuk megalapozatlan.

Titkos jegybankelnök-esélyesként emlegetik Pleschingert Londonban

Nem feltétlen Matolcsy György fogja megörökölni a jegybanki vezetést márciusban, a posztra sokkal nagyobb esélye lehet az NGM jelenlegi államtitkárának, Pleschinger Gyulának - írja a Royal Bank of Scotland elemzőire hivatkozva az Investor.hu. A monetáris élénkítés az elemzők szerint várhatóan folytatódik majd a vezetőváltás után is, de állampapírok vásárlásán keresztül történő alternatív monetáris lazítást nem tartanak elképzelhetőnek.

Kitart a pénzpumpa mellett Matolcsy

A világ nagy jegybankjai a pénzbőség biztosításával fékezték a válság tüneteit. Matolcsy György szerint Magyarországnak is be kell vetnie ilyen eszközöket, de ez a forint elértéktelenedésével járhat.

A forint rabjai

A fejlett világ gazdaságait mennyiségi lazításokkal, pénzpumpával igyekeznek felpörgetni a jegybankok. Ha felmerül, hogy ugyanezt a recesszióba csúszott magyar gazdaságon is alkalmazzák, a közgazdászok szinte egységesen sikoltanak fel. Miért?

Senki se tudja, mire gondolhatott Matolcsy

A Nemzetgazdasági Minisztérium sem foglal határozott állást abban, hogy Matolcsy György miniszter vajon mire gondolt, amikor 12-16 rendelkezésre álló jegybanki élénkítő eszközről beszélt korábban. A  magyarnál sokkal nagyobb, szerteágazóbb, fejlettebb és olajozottabban működő tőkepiacokról hozott példák egy részét már próbálta a jegybank, egy része meg nem értelmezhető a magyar körülmények között, a többi közül pedig találunk jó eséllyel hatástalant és olyat is, ami a nemzetközi szervezetek haragját szítaná fel.

Jövőre jöhet csak az igazi unortodoxia

  Semmi nem az, aminek elsőre látszik - ezt az egy dolgot biztosan megtanulhatták a magyar gazdaságpolitika vargabetűit követő érdeklődők. Most sincs ez másként. Akik tehát abban reménykednek, hogy az elmúlt két és fél év gyökeres változásai után - a kormány ígéreteinek megfelelően - végre beköszönt a kiszámíthatóság és a konszolidáció időszaka, nagyot tévedhetnek. Épp ellenkezőleg, most jöhetnek csak az igazán nagy változások.  

Kitart a kamatcsökkentési hullám, 5,75 százalék lett az alapkamat

Bár a forint az elmúlt másfél napban ijesztően gyengült, ez nem akadályozta meg a jegybank monetáris tanácsát, hogy folytassa a kamatcsökkentést. Az évet így 5,75 százalékon zárja Magyarország, amire majdnem napra pontosan két évvel ezelőtt volt legutóbb példa.

Draghi: Magyarország kockáztat

Keményen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját Simor András jegybankelnök az MNB pénteki konferenciáján. A kiszámíthatóságot, a bizalmi légkört és általában a józan észt kérte számon az Orbán-kormány intézkedésein, és azt javasolta, hogy kezdeményezzen kiegyezést a bankrendszerrel. Az esemény díszvendége, Mario Draghi alig burkoltan a kamatcsökkentést kritizálta.

Megnyirbálná a jegybank tartalékait a kormány

A hvg.hu szerint több elvárása van a kormánynak a jövő év tavaszán hivatalba lépő új jegybankelnökkel szemben. A kormány csökkentené a devizatartalékot, korlátozná a bankok MNB-nél lévő pénzállományát, megszüntetné a kötelező tartalék utáni kamatfizetést, és az állampapírpiacra terelné a jegybankot. 

Újabb üzenet: lesz itt még kamatvágás

Szinte szó szerint megismételte a monetáris tanács két tagja a november eleji nyilatkozatát, amiben egyértelműen arra utaltak, további kamatvágásokat szorgalmaznak, egészen a 4,5-5 százalékos "egyensúlyi" kamatszintig.

Az MNB külső tagjai tovább csökkentenék az alapkamatot

Óvatos kamatcsökkentéssel lehetne kimozdítani a magyar gazdaságot a recesszióból a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának két külsős tagja szerint. Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc szerint a csökkentésnek nincs másodlagos inflációs hatása, állampapír-vásárlásban nem gondolkodnak, a tanácsban pedig nincs szakadás.

Tagadják a galambok, hogy ők Orbán emberei

Csak megközelítésben, és nem a célokban van különbség a monetáris tanács azon külsős tagjai szerint, akik a Reutersnek adtak interjút. A három, legutóbb kamatcsökkentésre szavazó tag visszautasította, hogy politikai befolyás alatt állnának, és az inflációt sem tartották olyan nagy veszélynek, mint Simorék.

Inflációtól tartanak az oroszok

Gyorsan jött az orosz központi bank, a CBR válasza az amerikai FED által bejelentett monetáris lazítási programra. Az inflációs félelmeket szem előtt tartva 25 bázisponttal növelte irányadó kamatlábait az orosz központi bank.

Galambok a héják ellen

A jegybank működésében nem az első alkalommal volt példa arra, hogy a külsős tagok akarata érvényesült, amikor az alapkamatról kellett dönteni. Ők azok, akiknek nincs jegybanki pozíciójuk, és az a gyanú vetül rájuk, hogy a mindenkori kormányfő embereiként vágják a kamatot, úgy, hogy többüknek nincs komolyabb szakmai múltjuk. A monetáris tanács megosztottságát már az első Orbán-kormány idején kinevezett Járai Zsigmond korábbi elnök is kockázatosnak tartotta.

Újból beindulhat az amerikai pénzpumpa

Bár az amerikai jegybankelnök nem jelentette be a pénzpumpa beindítását, utalt arra, hogy kész erre a lépésre a gazdaság élénkítése érdekében. A befektetők nagyon vártak a bejelentésre, de a forint szinte nem reagált.

Rehn: Az euró visszafordíthatatlan

A gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szerint Németország teljesen elkötelezett az euró mellett.

Kamatot csökkentene két magyar jegybankár

Már ebben a hónapban elképzelhetőnek tart egy óvatos kamatcsökkentést a monetáris tanács két tagja, akik szerint az infláció nem akadály.

Kossuth válasza az eurózóna válságára

Alig élt az euró 10 évet, máris sokan temetnék. De legalábbis minden korábbinál többen tartják elképzelhetőnek, hogy a valutaunió és vele a közös fizetőeszköz eltűnhet. A szkeptikusok érve, hogy hiába bármi erőfeszítés, mint például a legutóbbi uniós csúcstalálkozó, a közös térség ebben a formában túl messzire került az optimális valutaövezeti ideáltól. Meg tudná-e Kossuth Lajos találni Magyarország helyét a töredező Európában?  

A forintnak is segít az egyhetes csúcson lévő euró

Egyhetes csúcsra erősödött az euró a dollárral szemben, mivel a G7 országok pénzügyminisztereinek és jegybankárainak kedden kezdődő találkozójától az európai adósságválság megoldásának irányába tett lépéseket vár a piac.  

Kettészakadt a monetáris tanács a kamatdöntésnél

Simor András a keddi kamatdöntés után a kamatemelés melletti érvekről beszélt. A monetáris tanács ennek és a piac várakozásának ellenére, mindenkit meglepve a kamattartás mellett döntött "szoros szavazásban". Pedig lett volna középút is.

Összevonható az MNB és a PSZÁF

A parlament megszavazta az új jegybanktörvényt, illetve az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő javaslatot is, annak ellenére, hogy ezek visszavonását kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.  

Tartja magát a kormány a plusz egy MNB-alelnökhöz a jegybanktörvény javaslatában

Lezajlott a jegybanktörvény vitája a parlamentben kedden délelőtt. A vitában Rogán Antal fideszes képviselő elmondta, hogy az új törvénybe átültetik az Európai Központi Bank javaslatainak kilencven százalékát, de vannak olyan pontok, amelyekben vitatkoznak az EKB-val. A kormány tartja magát a plusz egy MNB-alelnök delegálásához, valamint a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonásának lehetőségéhez.

Miért húzott kesztyűt a túlerővel szemben a kormány?

Kiélezett helyzetben vállalt komoly politikai kockázatot jelentős túlerővel szemben - nagyjából ez a lényege annak, hogy pénteken az IMF és az EU delegációja faképnél hagyta a magyar kormányt, mert nem értett egyet a jegybank működését módosító kormánypárti ötletekkel. Több oka is lehet, hogy a kormány felvállalt egy ilyen látványos konfliktust. Szerepet játszhat benne, a kormány tárgyalási stratégiája, egy régóta húzódó személyes konfliktus és az is, hogy a kormány rövid távon levegőhöz jutna, ha nagyobb befolyása lenne a jegybankban.

Simor: Van remény egy jó jegybanktörvényre

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke által benyújtott két módosító indítvány nagyon pozitív irányba befolyásolja a parlament előtt lévő jegybanktörvény-javaslatot.