Kiderült, miért különböznek annyira az ázsiai és az európai ízek

Molekuláris gasztronómusok új íztérképe szerint az észak-amerikai és nyugat-európai konyha előszeretettel kombinálja azokat az összetevőket, amelyek azonos kémiai vegyületeket tartalmaznak, míg az ázsiai épp ellenkezőleg. Milyen új kombinációk jöhetnek?

Puskás Peti fura, molekuláris finomságokkal szeretne szerelme kedvében járni

Puskás Peti igazi úriember, és ha udvarlásról van szó, mindig megadja a módját. Nem volt ez azonban mindig így: kamaszként neki is meggyűlt a baja a csajozással. 

Laboratórium a konyhában

Laboratórium a konyhában

Ha ránézünk egy ételre – még ha addig nem is ettünk olyat –, az összetevők láttán nagyjából el tudjuk képzelni, milyen lesz az íze és az állaga. Szánk és orrunk mellett a többi érzékszervünk – még a tapintás – is befolyásolja az ételek megítélését. Nem kérdés, hogy a ropi sós és kemény, a citrom savanyú és összehúzza a szánkat, a szőlő édes és puha. Igencsak meglepődnénk, ha egy szem szőlőt bekapva sós ízt éreznénk. Nos, ez a molekuláris gasztronómia esetében megeshet: ott a látvány gyakran teljesen megtévesztő. Ám a lényege nem ez, hanem hogy a tudományos módszerekkel vizsgált főzési folyamatok eredményei segítik a szakácsokat és aaz ...

Aki szerint a konyhaművészet csak alkalmazott fizika és kémia

Huszonöt éve, 1998. november 24-én halt meg Kürti Miklós (vagy ahogy világszerte ismerik, Nicholas Kurti) fizikus, a molekuláris gasztronómia atyja, aki azt vallotta: a konyhaművészet nem más, mint alkalmazott fizika és kémia.