Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Új korszak a digitális biológiában: A mesterséges intelligencia megmutatja majdnem az összes fehérje struktúráját

Egy évvel ezelőtt DeepMind mesterséges intelligencia társaság megdöbbentett sok tudóst azzal, hogy közzétette, hogy kb. 350.000 protein struktúráját előre jelezte. Július 28-án a DeepMind és partnerei sokkal-sokkal tovább mentek. A társaság majdnem az összes ismert protein valószínű szerkezetét bemutatta, több mint 200 milliót a baktériumoktól kezdve az emberig, ami a mesterséges intelligencia meglepő eredménye és potenciális kincslelet a gyógyszer fejlesztéshez és az evolúciós tanulmányokhoz.

Indul a Magyar Nemzeti Genom Program

Megerősödik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) genomika és bioinformatika kutatóintézeti kapacitása. Egy olyan nagy teljesítményű szekvenáló rendszer beszerzésére, üzemeltetésére és a kapcsolódó bioinformatikai eszközfejlesztésekre került sor, amely eddig még elérhetetlen volt hazánkban.

Szegedi gyökerei vannak az idei orvosi Nobel-díjnak

Az idén orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatásoknak komoly szegedi gyökerei vannak, számos szálon kötődnek magyar kutatókhoz - hangsúlyozta az MTI-nek Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZTE) professzora annak kapcsán, hogy a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Az autodidakta vegyész, aki megalapozta a molekuláris biológiát

Százhúsz éve, 1901. február 28-án született Linus Pauling Nobel-díjas amerikai kémikus, az egyetlen a szakmai Nobel-díjjal kitüntettek közül, aki a Nobel-békedíjat is megkapta és a négy kétszeres Nobel-díjas közül az egyetlen, akinek egyik kitüntetésen sem kellett mással osztoznia. A német származású a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója, aki a második világháború után tagja lett az Albert Einstein és Szilárd Leó vezette Emergency Committee of Atomic Scientists nevű csoportnak, amely céljául és feladatául tűzte ki a nyilvánosság felvilágosítását az atomfegyverek veszélyeiről.

Végre megtudhatjuk, hogy mi történik a sejtekben molekuláris szinten

Egyedülálló mikroszkóprendszereket telepített és kezdte meg annak összehangolt működtetését három hazai egyetem. A Pécsi Tudományegyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közreműködésével a kutatások minden eddiginél jobb, sokkal részletgazdagabb betekintést nyújtanak a molekulák világába. A biomedicina kutatási területét forradalmasító, szuperfelbontású mikroszkóp eszközpark kialakítása lehetővé teszi az orvosbiológiai kutatásokban a molekuláris kölcsönhatások, sejtfunkciós és sejtmorfológiai paraméterek vizsgálatát egyedi molekula szinten, akár az élő szövetben is.

Ez ért idén kémiai Nobel-díjat

A molekuláris biológia egyik Szent Grálja az a felfedezés, amelyért idén odaítélték a kémiai Nobel-díjat, felforgatta az alap és alkalmazott biológiai kutatások módszertanát - mondta az MTI-nek Varga Máté, az ELTE TTK genetikusa, aki kutatócsoportjával munkája során maga is alkalmazza a két díjazott által kifejlesztett génszerkesztési módszert.

Latrinák mesélnek a középkori emberek egészségéről

A Cambridge-i Egyetem kutatói két, különböző középkori latrina tartalmát elemezték, ahol a mikrobiális sokféleséget analizálták. Az eredményeik betekintést adnak az iparosodás előtti időkben élő, vadászó-gyűjtögető közösségek egészségi állapotáról, ami több szempontból is fontos. Az egykori, antibiotikumok és feldolgozott élelmiszerek előtti korok emberének mikrobiomja ugyanis segíthet feltárni azt, hogy ma mit is tekinthetünk egészséges mikrobiomnak.

Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe

Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Arany nanorészecskékkel észlelik a rákos sejtek jeleit a kutatók

Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy új vérvizsgálat, amely a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes - számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést.

Az eddigieknél hatékonyabban állítottak elő hidrogént zöldalgákkal

Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével, egyelőre laboratóriumi körülmények között.

Hangyaszerű robotrajt fejlesztettek orvosi célra kínai kutatók

Egy hangyakolónia által inspirált, orvosi célokat szolgáló robotrendszert fejlesztettek ki kínai kutatók.

Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról

A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.

Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett

A már áttétektől is szenvedő 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhető egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.

Megtalálták a vízfejűség lehetséges okát

A minden 500. újszülöttet érintő vízfejűség súlyos agykárosodáshoz, olykor újszülöttkori halálhoz vezet. Kaliforniai kutatók feltárták a rendellenesség molekuláris hátterét, ami elősegítheti jövőbeli terápiák kidolgozását.

Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve

Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Az új immunológia - meghívó Falus András előadásra

Műsorajánló - a Delta szeptember 8-i adásából

Az új biológia együttműködést követel

Ha nem egyesítjük kiváló kutatói kapacitásainkat, a magyar molekuláris biológia perifériára sodródhat és kimaradhat az EU kutatási keretprogramjából.