Arany nanorészecskékkel észlelik a rákos sejtek jeleit a kutatók

Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy új vérvizsgálat, amely a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes - számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést.

Az eddigieknél hatékonyabban állítottak elő hidrogént zöldalgákkal

Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével, egyelőre laboratóriumi körülmények között.

Hangyaszerű robotrajt fejlesztettek orvosi célra kínai kutatók

Egy hangyakolónia által inspirált, orvosi célokat szolgáló robotrendszert fejlesztettek ki kínai kutatók.

Letaszították a szivacsokat a legősibb állatcsoport trónjáról

A soksejtű állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idő alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élőhelyén, az ősi világtengerben. Egészen a legutóbbi időkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtű állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerősíti, hogy a bordásmedúzáké az elsőség.

Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett

A már áttétektől is szenvedő 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhető egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.

Megtalálták a vízfejűség lehetséges okát

A minden 500. újszülöttet érintő vízfejűség súlyos agykárosodáshoz, olykor újszülöttkori halálhoz vezet. Kaliforniai kutatók feltárták a rendellenesség molekuláris hátterét, ami elősegítheti jövőbeli terápiák kidolgozását.

Alapvető újítások történtek az élővilágban 3 milliárd éve

Egy amerikai kutatócsoport száz ma létező mikroba genetikai állományában kereste az arra utaló nyomokat, hogy a mai élőlények génjei mikor jelentek meg először az evolúció során. A kutatás alapján feltételezhető, hogy a jelenleg létező géncsaládok 27%-a 2,8 és 3,3 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, még azt megelőzően, hogy az oxigén elkezdett volna felhalmozódni a légkörben.

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Az új immunológia - meghívó Falus András előadásra

Műsorajánló - a Delta szeptember 8-i adásából