Ezer évvel korábban történt az első csók, mint a tudósok vélték

A legtöbb tanulmány szerint az ajakcsók legkorábbi bizonyítékai egy meghatározott földrajzi helyről, Indiából származnak Krisztus előtt 1500-ból, ahonnan más régiókba is átterjedhettek. Egy új áttekintő tanulmány azonban rámutat, hogy a csókolózásnak ezt a stílusát a mezopotámiai agyagtáblák is említik, ami ezer évvel megelőzi Indiát.

Veszélyben vannak a régészeti kincsek: Irak ősi kincseit a klímaváltozás miatt homok fedi

Az iraki régészeti csodák, amik évezredeket és a háború pusztításását túlélték, most egy modern fenyegetéssel néznek szembe: a klímaváltozással összefüggő homokviharok befújják és lassan eltemetik. - írja a phys.org.

Ókori királyi sumér palotát és templomot tártak fel

Az úgynevezett Girsu-Projekt régészei egy királyi sumér palota és templomegyüttes maradványait tárták fel Girsu ősi városában, az iraki Dhi Quar kormányzóságban.

Rejtélyes, több ezer éves sziklafaragványokat tártak fel

A Pennsylvaniai Egyetem régészeiből álló csapat bonyolult sziklafaragványokat tárt fel Ninive ősi városában. A település Felső-Mezopotámia ősi asszír városa volt a mai Észak-Irak területén. A Tigris folyó keleti partján épült, és több évtizeden át a Neo-Asszír Birodalom fővárosaként és legnagyobb városaként, valamint a világ legnagyobb városaként emlegették.

Egy ősi Velencére bukkantak Mezopotámia egykori területén

A történészek Mezopotámiát tekintik az első civilizáció bölcsőjének. Az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti termékeny földeken fekvő területen számos kulcsfontosságú találmány született és társadalmi struktúrák jöttek létre. A tudósok azonban mindezen túl is képesek még új dolgokat felfedezni Mezopotámiával kapcsolatban: néha régészeti feltárás segítségével, máskor pedig felülről nézve.

Álomfejtés az ókori Mezopotámiában

Az álomfejtés a mai napig sok embernek mozgatja meg a fantáziáját, hát még az ókorban! Ma már inkább érdekességként tekintünk az álmaink megfejtését célzó álmoskönyvekre és a hasonló, sokszor okkultnak, vagy akár népiesnek bélyegzett álomfejtési módszerekre, azonban az ókoriak tényként kezelték, hogy az álmok rejtett és megfejthető üzeneteket tartalmaznak.

Így gyógyítottak az ókorban - Gyorstalpaló a mezopotámiai orvosláshoz, kezdőknek

Az ókorban más elképzelései voltak az orvosoknak a gyógyításról, mint manapság, módszereik olykor viccesnek, máskor félelmetesnek, de mindenképpen megdöbbentőnek tűnhetnek. Lássuk hát a szakszerű leírást a gyógyítás mesterségéről, avagy hogyan diagnosztizáljunk betegséget, és hogyan állapítsuk meg a prognózist?

Furcsa hibrid állatokat használt a mezopotámiai elit

A mezopotámiaiak már 4500 évvel ezelőtt háziasított szamarak és vadszamarak „hibridjeit" használták a harci kocsijuk vontatására. Egy új tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy legalább 500 évvel azelőtt alkottak erre célzott tenyésztéssel egy fajtát, mielőtt  a lovakat kezdték volna nemesíteni.

Háromezer éve itt dokumentálták a poszttraumás stressz első eseteit

Az időszámításunk előtt 1300-ból, Mezopotámiából származó ősi szövegeket tanulmányozó kutatók olyan tünetek leírására bukkantak, amelyek rendkívül hasonlítanak a poszttraumás stressz szindrómához vagy rövidebb nevén a PTSD-hez. Mint ilyen, ez lehet a történelem legkorábbi szorongásos zavarának ábrázolása.

4000 éves településre bukkantak Irak déli részén

Ókori álomjóslás – mi mit jelent egy álomban az ókori Mezopotámiában?

ÁLOM | Tudtad, hogy már az ókorban is létezett álomfejtés? Sőt! Mezopotámiában abból, hogy mit álmodtak, álmoskönyveik segítségével meg tudták jósolni, hogyan fog alakulni a sorsuk.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

Tudja-e, hogyan alakult ki a civilizáció bölcsője?

Míg az emberi civilizáció a világ számos pontján fejlődött, mégis évezredekkel ezelőtt az ősi Közel-Keleten jelent meg először. A környezeti tényezők elősegítették a mezőgazdaság, az építészet és végül a társadalmi rend megjelenését az ókori Mezopotámiában. De hogyan segítette a természet és az éghajlat a civilizáció fejlődését? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb kutatások.

Nem férfi, hanem nő írta a világirodalom egyik legrégibb szövegét

Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az úgynevezett Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egy legfontosabb fennmaradt szövegét, amely az i.e. 1300 körüli időkből származik - közölték német kutatók.

Rituális verembe dobták az állatáldozatokat a mezopotámiai istennek

Különleges, ötezer éves kultikus területet tártak fel a régészek Irakban. A kora Sumer egyik jelentős településén egykor ünnepeket tartottak és áldozatokat mutattak be a mezopotámiai harcos-istennek, Ningírszúnak. Az egykori mezopotámiai városban, Girszuban a kutatók számos korabeli tárgyat is találtak.

Ősi idegen lényeket ábrázolnak egy sziklaszentély domborművei

Ősi kalendáriumként szolgálhattak a mai Törökország területén található Yazilikaya hettita sziklaszentély domborművei.

A varázslatos betlehemi csillag megfejtetlen titkai

A karácsonyfák tetején ragyogó csillagalakú dísz a betlehemi csillag, a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Az újszövetségi Szentírásban is megemlített fényes égi jelenség, amely a bibliai hagyomány szerint a háromkirályokat is elvezette Betlehembe a kis Jézushoz, tudományos rejtély, amelynek eredetéről több feltételezés is létezik.

7 tény a sörről - a 2. a legmegdöbbentőbb

Amikor a polcok között sétálunk a szupermarketben kedvenc sörünket keresve, valószínűleg a következő kérdéseken gondolkodunk: Vajon hol vannak a hűtött italok? Jól fog esni a mai nap után, de mi legyen hozzá a vacsora? Szűretlen búzát vagy inkább szűrt barnát válasszak? És nem olyanokon: Honnan származik a sör? Kik készítettek először? Vajon milyen szerepet töltött be az ókori civilizációban? Íme 7 tény a sörről, amelyek az utóbbi kérdésekre adják meg a választ.

Tudja-e, hogy mi volt az ókori világ hét csodája?

Az antik civilizáció bámulatos dolgokat alkotott mind a művészetekben, mind pedig az építészetben. Az ezek közül kiemelkedő egyedi alkotásokat már saját korukban is a világ csodáiként emlegették. 

Megtalálták a legendák hatalmas folyóját

Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét.

Alkoholmentes sört ihattak a sumérok

Míg az ősi ékírásos szövegek, valamint az edényekben talált maradványok arra utalnak, hogy Mezopotámia lakosai kedvelték a gabonafélékből előállított erjesztett italt, gyakorlatilag semmit sem lehet tudni arról, hogyan állították elő a sumér sörféleséget - elképzelhető, hogy az nem is tartalmazott alkoholt.

Műholdképen a behavazott Athén

A hétvégi erőteljes hideghullám a Balkán legdélebbi részét és az Égei-tenger térségét is elérte. Az itt kialakult sekély ciklon bőséges csapadékot eredményezett, ami a hideg miatt hó formájában hullott le.

Havazás Mezopotámiában - a hét műholdképe

Száz éve először havazott Bagdadban - érkeztek a hírek január 11-én, pénteken Mezopotámiából. A havazást hozó front felhőzete épp takarta a műhold belátását az iraki fővárosba, és ha keletkezett is hótakaró aznap, szombatra már elolvadt. Pénteken viszont még láthattuk a front nyomait másutt: meglepő hófoltok fehérlettek a szír és az iraki sivatagban.

Ötezer-ötszáz éves csata nyomaira bukkantak

A feltételezés szerint a szíriai várost Mezopotámia déli hadserege ostromolta meg, vagy a déli uruk civilizáció népei. Európa akkor még a neolitikum végét élte, az emberek barlangokban laktak.

Széthordták Mezopotámia kincseit

Nemzetközi mentőexpedíciót indítanak a pénteken kifosztott Bagdadi Régészeti Múzeum páratlan kincseinek kézrekerítésére.