Mészáros Ági

címke rss
A színésznő, akit felkaroltak, majd megbüntettek a kommunisták

A színésznő, akit felkaroltak, majd megbüntettek a kommunisták

Mészáros Ági először a színpadon, majd az 1940-es évek végétől az állami filmgyártásban is nagy népszerűségre tett szert. A lelencházból a világot jelentő deszkákra és a filmvászonra lépő színésznő az 1950-es években minden jelentős állami kitüntetést és támogatást megkapott, még Rákosi Mátyás is rajongott érte. Aztán 1956-ban egyetlen mondattal derékba törte a karrierjét: 1956. október 29-én Hont Ferenc (akkoriban az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója) behívta a színésznőt a Parlamentben berendezett ideiglenes rádióstúdióba, hogy szóljon az ország népéhez. A kommunisták által is felkarolt sztár ekkor a szívére hallgatottt ...

Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete

Kultúra2020.05.19, 13:01

Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő és Voith Lajos főhadnagy lánya. Egy diákcsíny miatt - az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott osztálytermének Kossuth-címerére - kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban, apácák intézetében töltötte. A színésznőnek máskor is lett volna lehetősége, hogy külföldi karrierbe kezdjen, de mindig akadt valami, ami haza húzta, illetve itthon tartotta. Nemcsak középiskolásként, színészhallgatóként is zabolázhatatlan volt, de amit nem volt kedve bebiflázni a szakmai órákon, az amúgyy ...

A Rákosi-korszak, majd Nyugat-Németország ünnepelt színésznője - és Kádár János bosszúja

Kultúra2021.02.07, 18:33

Ferrari Violetta idén lett volna kilencvenéves. Húszévesen kezdte hivatását a Nemzeti Színházban, olyan művészekkel játszott együtt, mint Timár József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, illetve első férjével, Básti Lajossal. 1950-től 1956-ig egyebek között eljátszotta Miller Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát, az amazonkirálynőt (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága) és Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). 1950-től filmezett is. Határozott, de érzelmes lányokat alakított a Dalolva szép az élet (1950), a Civil a pályán (1951) című filmvígjátékokban, szemmüveges ...

Segédkondás kisgyerekként, később a kommunista rendezőhallgatók négykézláb vonatoztatják, majd az egyik legnagyobb magyar színész lesz

Kultúra2022.01.02, 18:39

„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem" – írja Életünk, életem! című önéletrajzi könyvében Szirtes Ádám. A feltöltöttséghez gyerekkorától ifjú felnőttkoráig a szegény sors embert, emberséget próbára tévő történései adták a legtöbb impulzust. A Kossuth-díjas színművész ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nekem olyan gyerekkorom volt, mint Móricz árvácskájának." Még nem volt tízéves, amikor dolgozni kezdett, de világra való fogékonyságát inkább finomították, mintsem erőtlenítették a sajátos körülmények között megélt élményei. Húszévesen, újságot lapozgatva bukkant rá a hirdetésre, amely munkás-parasztszármazáású ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

Kultúra2022.04.18, 18:32

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Kirakták az öltözőjéből a nemzet színésznőjét

Kultúra2023.05.01, 16:31

A második világháború előtt kezdte a pályáját, operettszubrettnek készült, de hamarosan prózai szerepek sorában is bizonyíthatta kivételes színészi tehetségét. Komlós Juci a második világháború után Várkonyi Zoltán Művész Színházának lett egyik meghatározó művésze, majd a színházak államosítását követően nem várt fordulatokat vett a pályafutása. Ugyanakkor az akkoriban Néphadsereg Színháza néven üzemelő Vígszínházban is jelentős alakítások fűződtek a nevéhez, ahogy később a József Attila Színházban szintén, ahol olyan, 1956 után oda a forradalmi bátorságuk miatt „száműzött" művészekkel játszott együtt, mint Darvas Iván vagy Sinkovitts ...

Előző
  • 1
Következő