Max Planck Intézet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- tudomány
- dr. Csatádi Katalin
- Salonga-kaland
- Salonga Nemzeti Park
Az vad afrikai elefántok magukat domesztikálhatták
Az afrikai szavannai elefántok játszanak, gondoskodnak kölykeikről és szociális viselkedést mutatnak, amit a domesztikált állatokhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy sosem domesztikálták őket az emberek. - írja New Scientist magazin.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fű
- ökoszisztémák
- Max Planck Intézet
- Címkefelhő »
A James Webb űrtávcső elkészítette az első képeit
A James Webb űrteleszkóp a primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevő első fázisának befejezéséhez közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az első felvételeit.
Egy fiatal magyar fizikus és csillagász, aki kutatótársaival együtt történelmet ír
Detre Örs Hunor még friss diplomásként, 2008-ban került a világhírű heidelbergi Max Planck Intézetbe, ahol rövid időn belül ő lett a James Webb-űrtávcsövet (JWST) fejlesztő csapat, napjaink legnagyobb űrkutatási vállalkozásának az egyik vezető fejlesztője. A fiatal magyar tudóst talán a családi háttere is eleve erre a nem mindennapi feladatra teremtette. Nagyapja, Detre László akadémikus, aki a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen többek között Albert Einsteintől és Max Plancktól tanulta az elméleti fizikát, a változócsillagok kutatásának nemzetközi hírű szaktekintélye, nagyanyja, Balázs Júlia pedig az első magyar női kutatócsillagász vvolt. ...
Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson
Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez.
Több mint kétmillió éve hagyhatták el az emberősök Afrikát
Kínában talált ősi tárgyi leletek szerint az emberek elődei hamarabb hagyhatták el Afrikát, "az emberiség bölcsőjét", mint azt korábban gondolták - erről számol be a Nature szerdai kiadásának egy tanulmánya.
Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák
Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák - állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. Az érdekes eredményre azonos körülmények között tartott és idomított farkasok illetve kutyák magatartását vizsgálva jutottak a kutatók.
Először készült élő MRI-felvétel a mozgásban lévő szervekről
A németországi Max Planck Intézet kutatóinak első alkalommal sikerült élőben MRI-vel lefilmezniük a különféle szerveket. Az MRI - teljes nevén a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás - egészen mostanáig csak "egy helyben lévő" szervekről tudott képet alkotni, mostantól viszont már a dobogó szív vagy az ízületek mozgásának tanulmányozására is használható lesz. A módszer még annyira új, hogy maguk az orvosok is csak most ismerkednek az eljárás jövőbeli alkalmazási lehetőségeivel.
Jane Goodall nyomdokain - Salonga-kalandok
A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedülállóan itt élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink, a bonobók. Jane Goodall, világhírű főemlőskutató munkásságának köszönhetően a csimpánzok életét, viselkedését, szokásait jól ismeri a tudomány, a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat azonban alig néhány kutatócsoport tanulmányozza, köztük a németországi székhelyű Max Planck Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott dr. Csatádi Katalin etológus, s a kongói erdőből az [origo]-hoz eljutatott személyes hangú beszámolóin keresztüll ...
Jane Goodall nyomdokain - Salonga-kalandok: Érkezés
A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedül itt élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink, a bonobók. Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató munkásságának köszönhetően a csimpánzok életét, viselkedését, szokásait jól ismeri a tudomány, a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat azonban alig néhány kutatócsoport tanulmányozza, köztük a németországi székhelyű Max Planck Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott dr. Csatádi Katalin etológus, az [origo]-n az ő személyes hangú beszámolóin és saját felvételein keresztül most mi iis ...
Meghatározták a Neander-völgyiek első teljes genomját
A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Bár ez is igen jelentős eredmény, az igazi áttörést az jelenti majd, ha - a tervek szerint még ebben évben - ugyanez a csoport meghatározza a sejtmag genomjának felépítését is.
Váratlan segítség csimpánzoktól
A lipcsei Max Planck Intézetben végzett kísérletekből kiderült: a csimpánzok felismerik, ha valaki szorult helyzetbe kerül, sőt - ha tehetik - segítenek is neki. Michael Tomasello és Felix Warneken etológusok egy másik vizsgálata arra világít rá, hogy a csimpánzok összetett együttműködésre is képesek, még ha önzetlenségről nem is igazán beszélhetünk.
Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról
Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is.
TV-ajánló: Pókemberek a láthatáron
Szabadalmaztatható-e a szöcskék lába, vagy a gekkók tapadókorongja? A természet ötletei nyilván nem, de a hasonló megoldásokkal kísérletező ember alkotását minden bizonnyal érdemes levédeni. Néhány éven belül elkészülhetnek az olyan tökéletes ragasztók, amelyek - a tükrön korzózó légy, vagy a plafonon sétáló gyík mintájára - tökéletesen rögzítenek, de pillanat alatt oldhatják is a kötést. A rovar-lábak tapadásának titkait a Max Planck Intézet kutatói fürkészik, Stuttgartban.
A növény tudja, ki eszi éppen a leveleit
- 1