második világháború

címke rss

Egyedülálló, második világháborús levelek kerültek elő

Archívum2021.09.26, 14:10

Náci koncentrációs táborba zárt gyerekek szeretteikhez írt leveleit találták meg Lengyelországban, az eredeti kéziratok szívszorító bepillantást engednek az egykori lódzi gettóban működő gyermekláger életébe.

Megkínozták és megölték az apját, szétlőtt több vonatot meg a Gestapo-székházat

Archívum2021.09.24, 21:30

Több vonat szétlövése, a Gestapo-székház szétlövése az apja halálának bosszújaként, sétarepülés Brüsszel felett és több ezer zászló ledobása, az angliai hazatérés előtt légiharc, leszállás után lefokozás a repülőtéren, az esti kocsmai ünneplés után egy taxi ellopása, majd a letartóztatás – ez Jean de Sélys-Longchamps belga RAF-pilóta egyetlen napjának termése 1943. január 20-án. A belga báró a brit Királyi Légierő idegenlégiósaként harcolt a hazájáért. 

Második világháborús gránátot akart kalapácsnak használni, szomszédja mentette meg az életét

Archívum2021.09.21, 16:17

A szomszédja mentette meg annak a férfinak az életét, aki a lötyögő kapanyelet egy második világháborús gránáttal szerette volna a helyére ütni - írta meg a MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred Facebook-oldala.

Kannibalizmus és borzalmas pusztítás a történelem legkegyetlenebb városostromában

Archívum2021.09.10, 12:15

Pontosan nyolcvan éve, 1941. szeptember 8-án záródott be a német ostromgyűrű a Szovjetunió második legnagyobb városa, Leningrád (ma Szentpétervár) körül. A kereken 872 napig tartó véres harcokkal tarkított blokád, a leningrádi csata volt a világtörténelem legpusztítóbb városostroma, amelynek mértéktartó becslések szerint is legkevesebb másfél millió ember, nagyobb részt civil esett az áldozatául. Noha a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadművelet 1941 nyári nagy katlancsatái idején, amikor a Vörös Hadsereg az összeomlás szélére került, lett volna lehetőség Leningrád menetből való elfoglalására, de a náci diktátor, Adolf Hitler ...

Sötét múltú helyen kezdtek régészeti feltárásba

Archívum2021.09.04, 16:58

Régészek folytatnak ásatásokat a kelet-franciaországi Elzászban, az egykori natzweiler-struthofi náci koncentrációs táborban abban a reményben, hogy többet megtudhatnak a foglyok hétköznapi életéről.

Vulcanus ünnepnapján pusztította el a Vezúv Pompejit

Archívum2021.08.25, 21:37

I.sz. 79. augusztus 25-én a tűzhányók alvilági istene, Vulcanus ünnepnapjára készülődtek a Nápolyi-öböl partján fekvő húszezres lélekszámú város, Pompeji polgárai. A település fölé magasodó és már napok óta füstcsíkokat eregető Vezúvról mindenki azt hitte, hogy régóta halott, kialudt vulkán. A kora délelőtti verőfényben nagy tömeg gyülekezett az utcákon, hiszen kettős ünnepre, Vulcanus, és a várost újjáépítő isteni Augustus emlékének megünneplésére készültek. Az ünnepi hangulatban senki sem figyelt fel a kék égbolton dél felé húzó tömött madárrajokra, és az egyre izgatottabban vonyító kutyákra. Az idilli hangulatnak mély, túlvilági ...

Hetvenöt éve adták át Budapest legrövidebb Duna-hídját

Archívum2021.08.21, 10:36

Hetvenöt éve, 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat, amelyet a második világháború végén, Budapest ostromakor robbantottak fel. Az újjáépített hidat 1946. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén a háború után első állandó hídként adták át a forgalomnak, ekkor kapta a Szabadság híd nevet.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Archívum2021.08.20, 12:21

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

A pap, akit a szeretet vértanújának neveztek

Archívum2021.08.14, 10:02

Nyolcvan éve, 1941. augusztus 14-én ölték meg Auschwitzban Szent Maximilián Maria Kolbe lengyel ferences rendi szerzetest, aki egy családos rab helyett önként vállalta az éhhalált. A sokaknak erőt adó, életét embertársáért feláldozó papot 1971. október 17-én VI. Pál pápa avatta boldoggá, 1982. október 10-én Szent II. János Pál pápa vértanúként avatta szentté, a szertartáson jelen volt a Kolbe által megmentett Gajowniczek is.