Mars Science Laboratory-űrszonda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mars
- Curiosity
- asztrobiológia
- Földön kívüli élet
- NASA
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bravúros landolás a Marson
Fontos és sikeres lépést hajtott végre a NASA hétfő reggel: az eddigi legfejlettebb űrszondával leszállt a Marson. Az új landolási technika hibátlanul működött, jelenleg a rover állapotát ellenőrzik a kutatók. A következő napokban egyre jobb felvételek érkeznek a Földre.
Az első hét percet kell túlélni
Augusztus 6-án, hétfőn reggel jön el a "rettegés hét perce" a NASA és mindenki számára, aki szorít a legnagyobb és legfejlettebb Mars-járó sikeres landolásáért. Leszállni így még soha nem próbáltak, és idegtépő órák telhetnek el, amíg megérkeznek az első adatok.
Mit keresünk a Marson?
Zöld marslakókat senki ne várjon, ám életre utaló nyomokat képes felfedezni az augusztus 6-án landoló Curiosity. A küldetés mérföldkő a Mars kutatásában: kiterjeszti a vörös bolygó vizsgálatát térben, időben és alaposságban is. Mi a célja ennek az egésznek? Újabb kérdések, újabb válaszok.
Porvihar tombol a Marson
Egy kisebb porvihar tombol a Marson, nem messze attól a helytől, ahol a Curiosity hétfőn landol. A NASA csütörtöki tájékoztatása szerint azonban nem jelent veszélyt a küldetésre.
Ezt tudja a Marsra küldött szupertrabant
Az augusztus 6-án landoló Curiosity a valaha épített legnagyobb Mars-járó. Lézerágyúja és beépített atomreaktora van, elődeihez képest száguldani fog a Mars felszínén. Milyen a valaha készített legfejlettebb, 2,5 milliárd dolláros bolygókutató szerkezet? Fontos kérdések, világos válaszok.
Már csak másfél millió kilométer a Marsig
A Marsra augusztus 6-án leszálló Mars Science Laboratory űrszonda pályájában két módosítás lehetséges még a következő napokban, de a szonda haladási iránya már jelenleg is megfelel a pontos landolás kívánalmainak.
Ész nélkül ment a Földön a Mars-járó
Kemény terepen kell majd haladnia a Curiosity Mars-járónak a vörös bolygó felszínén. Ezért a hatkerekű szerkezettel szélsőséges adottságú földi teszthelyeken végeztek gurulási próbákat, felmérve teljesítőképességének határait.
Megcélozta a leszállóhelyet a Mars-járó
Minden idők legprecízebb landolásában reménykednek a Marshoz augusztus 6-án megérkező Curiosity irányítói. A cél egy öt kilométeres hegy lába, ahová fel kell majd másznia a Mars-járónak. Ilyen magasra még egyetlen robot sem próbált feljutni a Földön kívül.
Nagyszabású tűzijáték készül a Mars felett
Közel nyolc hónapja száguld a bolygóközi tér fagyos sötétjében egy figyelemre méltó szerkezet, amelyet a következő hetekben többször fénybe borít majd hajtóművének izzó lángcsóvája, végül pedig ezredmásodperc-pontossággal időzített robbanások kíséretében átsüvít a Mars légkörén, hogy hét izgalomdús perc múlva leszálljon vörös felszínére.
Húsz nap múlva landol a marsjáró
Már csak húsz nap van hátra, és minden idők legnagyobb és legfejlettebb leszállóegysége landol a Marson. A Mars Science Laboratory (Curiosity) rover leszállásának előkészítéséről a NASA hétfő este tartott sajtótájékoztatót. A szakemberek elmondták, hogy a küldetés eddig a tervek szerint halad, de az új landolási technika miatt a sikert nem lehet garantálni.
Hét perc terror az űrből
Hét iszonyú perce lesz augusztus 5-én a NASA szakembereinek, amíg landol a legújabb Mars-járó, a Curiosity. A küldetés legkockázatosabb része a Földtől majdnem százmillió kilométerre zajlik, mégis másodpercre pontosan várják a szakemberek a rádiójeleket a szonda eddig példátlan módon történő ereszkedéséről és landolásáról.
Problémát találtak a Mars felé tartó csúcsrobotnál
Szennyeződés kerülhet a talajmintákba a Marson augusztusban leszálló Curiosity robotszonda munkája során. A probléma valamivel csökkentheti a mérések pontosságát, de a NASA szerint alapjában nem veszélyezteti a küldetést.
Fontos pályamódosítást végez éjfélkor a legnagyobb marsjáró
Enyhén megnöveli sebességét a Mars felé haladó Mars Science Laboratory. A szerda éjfélkor végrehajtandó, előre tervezett művelet szükséges ahhoz, hogy az űreszköz augusztus elején elérje a Marsot.
Különleges műszerrel fényképezték le a távolodó marsjárót - kép
Apró fénypontként örökítette meg egy fotós a bolygónktól távolodó Curiosity Mars-szondát és a hordozórakéta utolsó fokozatát. A kép érdekessége, hogy az nem saját távcsővel, hanem egy távoli, interneten irányított műszerrel készült.
Űrtörténelmi látvány: így tette meg az első métereket a Mars felé a Curiosity
A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az űrkutatás iránt érdeklődő emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.
Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé
A terveknek megfelelően szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az űreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.
"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"
Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható.
Lézerágyúval és beépített atomerőművel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kőzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek műszerparkját az ősi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerőműve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Speciális kerekeken gördül majd az új marsjáró
Egy rohanó pókhoz hasonló sebességgel halad majd a vörös bolygó felszínén a szombaton startoló Mars Science Laboratory marsjáró.
Indul a marsi életvadász
Az előző évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Becsomagolták az eddigi legnagyobb marsjárót - kép
Már indulásra készen várakozik a Curiosity rover, az eddigi legfejlettebb marsjáró. Látványos kép a felkészülés utolsó fázisából.
Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró
Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA ősszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévő üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.
Geológiai történelemkönyv mellett landol az ősszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretű geológiai történelemkönyv mellett landol jövő nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover ősi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlődéstörténetét.
Hol tud leszállni a marsjáró a vörös bolygón?
Szétterülő deltatorkolat, ősi agyagásványokat rejtő vidék vagy a Grand Canyon sziklafalához hasonló üledékes rétegsorok területén is landolhat az ősszel induló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, leszállóhelyének kiválasztását többéves munka előzte meg.
Kezdődik az élet keresése a Marson
Az idén ősszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb űreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Képek és film az ősszel induló, eddigi legnagyobb Mars-járó teszteléséről
November 25-én elindulhat a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt rover, a Curiosity. A marsjáró működését extrém hőmérsékleti viszonyok között, mínusz 130 Celsius-fokon tesztelték. Időnként nagyon hideg lesz éjszaka a vörös bolygón.
Nagyon látványos lesz az új marsjáró landolása - animáció
A NASA látványos animációja egy új landolási módszerről, amellyel az eddigi legdrágább és legbonyolultabb marsjárót juttatják a vörös bolygó felszínére 2012-ben.
Ismét célpont a Jupiter, szuperjármű megy a Marsra: 2011 a Naprendszer éve
Az űrkutatás történetében először áll Merkúr körüli pályára egy űrszonda, közelről vizsgálják meg az egyik legnagyobb kisbolygót és óriáskráterét, visszatérünk a Jupiter kutatásához, a vörös bolygóhoz pedig az eddigi legnagyobb, már életet kereső marsjáró indul. 2011 mozgalmasnak ígérkezik a bolygókutatásban, ezért a NASA a Naprendszer évének nyilvánította.
Egy hatodikos lány nevezte el a legnagyobb marsjárót
Kíváncsiságra (Curiosity) keresztelte a NASA a következő marsjárót (Mars Science Laboratory), egy tizenkét esztendős diáklány névjavaslatát fogadva el.
Két év halasztás a legnagyobb marsjárónak
Az amerikai Mars Science Laboratory nevű rovert az eddig tervezett 2009 helyett technikai okokból csak 2011-ben fogják elindítani a vörös bolygóhoz - jelentette be csütörtökön a NASA.
Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák
A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
- 1