Mars Science Laboratory-űrszonda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Mars
- Curiosity
- asztrobiológia
- Földön kívüli élet
- NASA
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hét perc terror az űrből
Hét iszonyú perce lesz augusztus 5-én a NASA szakembereinek, amíg landol a legújabb Mars-járó, a Curiosity. A küldetés legkockázatosabb része a Földtől majdnem százmillió kilométerre zajlik, mégis másodpercre pontosan várják a szakemberek a rádiójeleket a szonda eddig példátlan módon történő ereszkedéséről és landolásáról.
Problémát találtak a Mars felé tartó csúcsrobotnál
Szennyeződés kerülhet a talajmintákba a Marson augusztusban leszálló Curiosity robotszonda munkája során. A probléma valamivel csökkentheti a mérések pontosságát, de a NASA szerint alapjában nem veszélyezteti a küldetést.
Fontos pályamódosítást végez éjfélkor a legnagyobb marsjáró
Enyhén megnöveli sebességét a Mars felé haladó Mars Science Laboratory. A szerda éjfélkor végrehajtandó, előre tervezett művelet szükséges ahhoz, hogy az űreszköz augusztus elején elérje a Marsot.
Különleges műszerrel fényképezték le a távolodó marsjárót - kép
Apró fénypontként örökítette meg egy fotós a bolygónktól távolodó Curiosity Mars-szondát és a hordozórakéta utolsó fokozatát. A kép érdekessége, hogy az nem saját távcsővel, hanem egy távoli, interneten irányított műszerrel készült.
Űrtörténelmi látvány: így tette meg az első métereket a Mars felé a Curiosity
A szombati start után mintegy háromnegyed óráig lélegzetvisszafojtva várták a NASA szakemberei és szerte a világon az űrkutatás iránt érdeklődő emberek, hogy rendben elindul-e a Mars felé a Curiosity. A látvány pazar volt, az eddigi legnagyobb marsjáró szépen eltávolodott a hordozórendszer második fokozatától. Videó.
"Ha el kellene hagyni a Földet, a Marson lenne a legjobb esély a túlélésre"
Szombat délután elindult a Mars felé az eddigi legjobban felszerelt felszíni kutatóegység, a Curiosity. Miért kutatja az ember a Marsot ennyi robotszondával, mikor juthat el oda személyesen, alapíthat-e kolóniákat a távoli jövőben? A szakember szerint a Mars kutatása egy évtizedek vagy csak évszázadok múlva megtérülő befektetéshez hasonlítható.
Megkezdte hosszú útját a Curiosity a Mars felé
A terveknek megfelelően szombaton 16.02-kor startolt a NASA minden korábbinál fejlettebb marsjárója, a Curiosity. Az űreszköz jó félóráig Föld körüli parkolópályán volt, majd rendben elindult a Mars felé, ahová 2012 augusztusában érkezik meg.
Lézerágyúval és beépített atomerőművel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kőzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek műszerparkját az ősi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerőműve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Speciális kerekeken gördül majd az új marsjáró
Egy rohanó pókhoz hasonló sebességgel halad majd a vörös bolygó felszínén a szombaton startoló Mars Science Laboratory marsjáró.
Indul a marsi életvadász
Az előző évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.