Mars Reconnaissance Orbiter-űrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megfejtették a hatalmas spirálok keletkezését a Marson
Újabb megfigyelések alapján jéghideg szelek formálták a Mars felszínének igen látványos alakzatait, a sarki jégmezőket. Millió évek alatt több kilométer mély, hatalmas spirális árkok mélyültek a felszínbe.
Elpusztult egy űrszondánk a Marson - kép
Letörött egyik napelemtáblája a hosszú marsi tél alatt, így végleg elszállt a remény, hogy a Phoenix-űrszonda feléledjen a vörös bolygón.
Most javasolhat célpontokat a NASA-nak
Örökítse meg 25 centiméteres felbontással a Mars felszínét ott, ahol kívánja! A NASA érdeklődőknek szóló felhívása keretében bárki javasolhatja, miről készítsen új felvételeket a Mars körül keringő legfejlettebb űrszonda.
Kifordult krátert fotóztak a Marson
Ritka negatív becsapódásnyomot fényképeztek a bolygón, az egykori kráterből csak az annak belsejében lerakódó üledék maradt meg.
A táskánkat is meglátnánk a Marson
Napjainkban a geológus úgy elemzi a Mars felszínét a képernyő előtt ülve, mintha 100-200 méter távolságban állna egy sziklafal előtt a Földön. Harminc éve még csak a vörös bolygó fő felszínformáit ismertük, ma viszont méteres rétegeket és 25 centiméteres részleteket azonosíthatunk bennük. A fejlődés szó szerint látványos: képsorozatunkkal a bolygó megismerésének fő lépéseit tekintjük át.
Tiszta vízjég robbant a felszínre a Marson - képek az új kráterekről
Vízjég robbant ki a felszínre néhány fiatal kráterben a vörös bolygón, meteoritok becsapódásai miatt. A jég meglepően tiszta, és a marsi egyenlítőhöz sokkal közelebb mutatkozik, mint azt eddig elképzelhetőnek tartották. Feltehetőleg a maitól eltérő éghajlat alatt képződött, és a múlbeli állapotokról nyújt ismereteket.
Benézett maga alá a törmelékbe süllyedt marsjáró - kép
A Mars Reconnaissance Orbiter-űrszondát (MRO-t) egy kozmikus sugár találta el, amitől átmenetileg biztonsági üzemmódba váltott. Eközben a felszínen a Spiritet még mindig a csapdájában tartja a törmelék, amelybe belesüllyedt.
Sárfolyások és dűnék a tavaszi Marson - a nap fotója
A NASA két nagyfelbontású felvételén a víz és a szél nyomait láthatjuk a vörös bolygó felszínén. Az ismét normál üzemmódban működő Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE-kamerája által rögzített képeken néhol 25 centiméteres részletek is azonosíthatók a Mars déli féltekéjén, ahol éppen tavaszodik.
Visszatért normál üzemmódjához a legnagyobb Mars-szonda
A februári elektronikus probléma miatt biztonsági üzemmódba kapcsolt Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda visszatért normál üzemmódjához.
Óvatosan élesztgetik a legnagyobb Mars-szondát
A földi irányítók stabil kommunikációs kapcsolatban vannak a Mars Reconnaissance Orbiter űrszondával, amely egy hete kapcsolt biztonsági üzemmódba. A vörös bolygó kutatásában vezető szerepet betöltő űreszköz megszokott működésének visszaállítása néhány nap múlva várható.
Ritmikus kőzetrétegeket fotóztak a Marson - kép
A Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen befejezte az első szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az űreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegű, kőzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
Végre sikerült a jégfúrás a Marson - ősi vizes területek képei
Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján ősi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.
Nagyobb tempót diktálnának a Phoenixnek a Marson
Negyvenöt nap után a Phoenix elsődleges küldetésének feléhez érkezett, így itt az ideje, hogy a legfrissebb információk bemutatása előtt rövid mérleget vonjunk az eddigi munkáról. Az egyik legfontosabb feladat még mindig a vízjég biztos azonosítása, ahol a szonda már közel van a célhoz. Egyelőre semmit nem tudunk azonban az egykori életre utaló esetleges egyéb anyagokról, ezért a szakembereknek a jelenleginél gyorsabb tempóra kell sarkallniuk az űreszközt, mert aztán jön a kemény marsi tél.
Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-űrszonda a Marson
Hazai idő szerint hétfő hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-űrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus művelet sikerességét a Mars Odyssey is megerősítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltűnése jelentett 1999-ben.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-űrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történő keresésének új, remélhetőleg még izgalmasabb időszakát.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai űreszközt. Az 1999-ben eltűnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.
Újabb színes felvételek a Marsról
Új, színes felvételeket közöltek a Mars Reconnaisance Orbiter szondától, amelyek segítségével a következő nagy marsjáró, a Mars Surface Laboratory ("marsi felszíni laboratórium") leszállóhelyét választhatják ki a szakemberek.
Új eredmények a Mars kutatásával kapcsolatban
Különösebb szenzáció nélkül, de tempósan zajlott a Mars kutatása az elmúlt hetekben-hónapokban is. A legizgalmasabb fejlemény, hogy az Opportunity amerikai marsjáró a legutóbbi porvihar lecsendesedése után megkezdte a lassú ereszkedést a Viktória-kráterbe, ami cseppet sem veszélytelen művelet. A jelenleg a Mars felé haladó Phoenix-szonda tervezett leszállóhelyén a szakemberek a marsi éghajlat változásaival kapcsolatban két jégtípus megjelenését prognosztizálják. A Mars Reconnaisance Orbiter új felvételei alapján a mai viszonyok nem kedveznek a folyékony víz megjelenésének.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerű nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda nagy felbontóképességű HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringő eddigi legsikeresebb űreszköznek tűnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt időszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítőképességét.
Ismét felbukkant a marsi nyomkereső
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevű új amerikai űrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Új képek marskörüli pályáról
A legújabb amerikai keringőegység, a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) eddig közölt képei alapján valóban új korszak kezdődött a vörös bolygó kutatásában.
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdődött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevű új amerikai keringőegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthető pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringőegység felvételén.
Az új marsszonda első felvétele - a hét asztrofotója
A 2006. március 10-én Mars körüli pályára állt új szonda, a Mars Reconnaisance Orbiter elküldte első felvételeit a vörös bolygóról. Minden esély megvan rá, hogy a következő időszakban a valaha látott legjobb felvételeken tanulmányozzuk a Mars felszínét.
Pályát módosított a marsszonda
A 2005. augusztus 12-én felbocsátott Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen elvégzett egy fontos pályamódosítást a vörös bolygó felé vezető úton.
Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda
A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.
A fénymásolót is észrevenné a Marsi Felderítő
Sokan emlékezhetnek arra a fénymásológép-reklámra, amelyben apró zöld "marslakók" is szerepeltek. A következő, példátlan részletességgel térképező Mars-szonda képes lenne "lebuktatni" őket.