Egy királyi nap Bécsben: séta a Schönbrunni kastélyban és kertjében

Ha azon töprengtek, hogy kiugranátok Bécsbe akár családostól, és még nem voltatok a Schönnbrunni kastélyban, esetleg visszatérnétek – mert ezen sem lepődnék meg, – akkor valószínűleg titeket is el fog varázsolni a barokk építészet e lenyűgöző műemléke. Még a történelemért túlzottan nem rajongókat is megérinti. Utána érdemes egy kicsit megpihenni a kastély kertjében. Az biztos, hogy tartalmas napnak néz elébe, aki belevág.

Mária Terézia tallérja alapján készült szobrot avattak Triesztben

16 gyerek 19 év alatt - Mária Teréziát az anyaság tette hatalmassá!

Amikor látok egy festményt Mária Teréziáról a gyermekei körében, mindig majdnem elájulok. 19 év alatt 16 gyermeket hozott a világra, és ebből 10 meg is érte a felnőttkort. Ez a korabeli viszonyok mellett is kirívó szám, főleg, ha a gyermekhalandóság mértékét is nézzük.

Tokaj-Hegyalja ékköve és a tokaji borkultúra ősi fészke: Tarcal

Magyarország egyik különlegesen szép tájegysége, Tokaj-Hegyalja és a Bodrogköz rendkívül hosszú történelmi múltra tekinthet vissza, hiszen ez a vidék volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye a Kárpát-medencében. A tágabb értelemben vett bodrogközi vidék déli szegletében fekvő tokaji járás messze földön híres régi borkultúrájáról és természeti szépségeiről, amelynek egyik legősibb települése, Tarcal, valamint környéke számos látnivalót kínál az ország szépségei iránt érdeklődő utazóknak.

Kétmillió forint fölött kelt el Mária Terézia lovagi adománylevele

Több mit kétmillió forintért kelt el Mária Terézia 1760-ban kelt, 22 oldalas lovagi adománylevele az antikvarium.hu vasárnap este zárult online könyvaukcióján - tájékoztatták a szervezők az MTI-t hétfőn.

Református erdélyi főkancellár az erdélyi kultúra szolgálatában

Politikai tevékenysége, a közoktatás fejlesztésé¬ben játszott szerepe, a magyar kultúráért tett erőfeszítései alapján Teleki Sámuelt a XVIII–XIX. századi Erdély legnagyobb magyarjai közé kell sorolnunk. A Magyar Nemzet "Lugas" mellékletében jelent meg Köő Artúrnak, Intézetünk Történeti Kutatóközpontja munkatársának Teleki Sámuel királyi kamarás, küküllői főispán és erdélyi főkancellárról szóló ismeretterjesztő írása. – írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Történelmi időutazás a nagy múltú koronázóvárosban, Pozsonyban

Szlovákia fővárosa ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez. Először a magyar államiság megteremtése szempontjából döntő jelentőségű, Árpád fejedelem és Luitipold bajor herceg kelet-frank serege között 907-ben lezajlott csata révén került be Pozsony neve a krónikákba. De több mint két évszázadon át itt, a pozsonyi várban őrizték a Szent Koronát, a mohácsi vész után pedig Székesfehérvár helyett Pozsony lett az új koronázóváros, valamint megannyi történelmi jelentőségű országgyűlés helyszíne. A modern Pozsony, Bratislava, a Szlovák Köztársaság fővárosaként egyszerre szimbolizálja a történelmi múltat, és a dinamikusan fejlődő jelent.

Mária Terézia születésének 305. évfordulóját ünnepli Vác

A Pragmatica Sanctio és elfogadása az 1722-es erdélyi országgyűlésen

A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele

Másfél millió forintért kelt el Mária Terézia lovagi oklevele és egymillió forint felett talált gazdára egy monarchiáról szóló, 21 kötetes sorozat, valamint egy 1534-es könyvritkaság a 20. jubileumát ünneplő antikvarium.hu 50. jubileumi aukcióján.

Egyszerű köznemesből nőtte ki magát Mária Terézia legfőbb bizalmasává

Kétszázötven éve, 1771. december 1-jén halt meg gróf Grassalkovich Antal, Mária Terézia királynő bizalmasa, az egyik leggazdagabb magyar főúri család hatalmának és vagyonának megalapozója, mecénás, a gödöllői királyi kastély építtetője. A legendásan gazdag főúr fényűzéséről legendák keringtek, az egyik szerint például egy előkelő vendége tiszteletére ezerforintos bankók lángjánál főzetett teát.

Ezért volt fontos a türelmi rendelet kiadása 240 éve

Kétszáznegyven éve, 1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király nagyhatású egyházpolitikai intézkedését, az úgynevezett türelmi rendeletet, amelyet legtöbb rendelkezésével ellentétben, még a halálos ágyán sem vont vissza. I. Ferenc császár és Mária Terézia királynő negyedik gyermeke volt az első uralkodó, aki a Habsburg–Lotaringiai-házból származott. Magyarországon gyakran a „kalapos király" névvel illették.

Miniszobrot kapott az uralkodó, aki nem mert átmenni a neki épített diadalív alatt

Ravaszsággal fogadtatták el Európa első alkotmányát

Kétszázharminc évvel ezelőtt, 1791. május 3-án hirdették ki az első, demokratikus szellemű lengyel alkotmányt. Az amerikai után a világ második legrégebbi, Európa első alaptörvénye máig a lengyel nemzeti függetlenség jelképének számít.

Nemcsak vezetett sétára, de történelmi időutazásra is invitálják a Budai várba

Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában

Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.

Mária Antónia újabb titkos leveleit fejtették meg.

Megfejtették Mária Antónia (Marie Antoinette) francia királyné titkos szerelmes leveleit: szeretőjének szóló írásainak megfeketedett részeit egy újfajta röntgenes módszerrel sikerült láthatóvá tenni.

Koronavírus: Elhunyt a királyi család egyik tagja

Pénteken hunyt el Bourbon-parmai Mária Terézia spanyol hercegnő – írja a Daily Mail.

A magyar kastély, amely csak Versailles-hoz és Schönbrunnhoz mérhető

Fertőd leghíresebb látnivalója az Esterházy-kastély, amely Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya. Pompája a versailles-i és a schönbrunni egykori uralkodói rezidenciákéhoz mérhető. A világörökség részét képező épületegyüttes a legjelentősebb kulturális emlékeink közé tartozik. Napjainkban az egyik leglátogatottabb hazai kastély, ami nem csoda, hiszen az elmúlt időszakban egy átfogó felújítási programnak köszönhetően számtalan elemében megújult, és ismét a régi fényében tündököl.

Tudta, hogy a Dunántúlon őrzik Jézus keresztjének egy darabját?

Az egyik nyugat-magyarországi község katolikus plébániatemplomában becses ereklyét őriznek: Jézus keresztfájának egy darabját. Az ereklyét a 18. században Mária Terézia királynő ajándékozta a templomnak.

A királyné, aki szó szerint fejét vesztette a luxustól

Ki ne hallott volna Marie Antoinette fényűző és pazarló életmódjáról, becsvágyáról és a divat, valamint a bálok iránti szenvedélyéről? Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”.

Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?

Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.

Tudja-e, mi volt Magyarország eddigi legpusztítóbb földrengése?

A pusztító erejű, tömegkatasztrófát okozó erős földmozgások szerencsére nem jellemzőek a Kárpát-medencére annak köszönhetően, hogy hazánk viszonylag távol fekszik a szeizmikusan aktív nagy törésvonalaktól. E viszonylagos stabilitás ellenére ritkán ugyan, de a föld mélyén zajló tektonikus folyamatok következményeként néha a Kárpát-medencében is kipattanhatnak komoly károkat okozó és akár halálos áldozatokat is követelő rengések.

Tenki Réka és Nagy Ervin is feltűnik a közmédia új sorozatában

Mária Teréziáról szóló kétrészes történelmi filmet sugároz pénteken és szombaton a Duna televízió.

Tudja-e, hol van Magyarország egyetlen diadalíve?

Magyarország egyetlen diadalíve az 1764-ben kora klasszicista stílusban épült váci Kőkapu. A diadalívet Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi bíboros, abból az alkalomból, hogy a királynő a pozsonyi országgyűlésről hajóval Vácra érkezett.

Tudja, honnan származik az „egy füst alatt elintézni” szólásunk?

Egy füst alatt elintézni valamit, azt jelenti, egyszerre lerendezni több dolgot. Mint sok szólás-mondásunk, ez is egy, a régmúltba gyökerező falusi szokást őriz.

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Tudja-e, miért kell Kukutyinba menni zabot hegyezni?

A sok érdekes szólásmondásunk közül az egyik, hogy kinek és miért kell Kukutyinba mennie zabot hegyezni. Mikor ráadásul a zabszem csúcsai eleve hegyesek.

Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?

Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.

Kis magyar lottótörténelem nem csak hatvan évben

Hatvan éve, 1957. március 7-én rendezték meg Magyarországon az első 1945 utáni lottóhúzást. Az egyik legnépszerűbb szerencsejáték még a Monarchia idején, osztrák közvetítéssel terjedt el hazánkban.

Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta

Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.

Amikor magyar huszároktól rémüldözött Berlin

A hadtörténelem leghíresebb huszárcsínye Hadik András gróf nevéhez fűződik. A vakmerő portyáiról elhíresült magyar stratégának, a Habsburg Birodalom legmegbecsültebb tábornokának Berlin megsarcolása volt a legismertebb haditette. Az egyik leghíresebb magyar hadvezér, Hadik András gróf 226 éve, 1790. március 12-én hunyt el.

Találtunk egy jobbat a bécsi vásárnál

Kisebb, mint a régióban oly népszerű bécsi vagy prágai, de nem kevésbé hangulatos. Ráadásul Budapesttől mindössze kétórányira van, akár vonattal, akár autóval megyünk. Ami pedig a legjobb, szívesen szólnak hozzánk magyarul is. Tényleg, tapasztaltam. Egynapos látogatás a pozsonyi adventen, ahol egyedül a palacsinta volt szemtelenül drága.

Galócát evett a spanyol királyból lett magyar uralkodó

Háromszázharminc éve, 1685. október 1-én született III. Károly, a Habsburg-ház női trónöröklését szabályozó Pragmatica Sanctio „atyja”, aki – eredeti szándékai ellenére - a spanyolról ült át a magyar trónra. III. Károly a merev spanyol udvari etikettet megkövetelő barokk fejedelem, elődeinél sokkal felvilágosultabb politikát folytatott magyar királyként.

Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal

A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint. 

Magyar királynőnek állítottak szobrot Ukrajnában

Trianon óta az elcsatolt területek közül elsőként Kárpátalján avattak szobrot Mária Terézia magyar királynő tiszteletére.

250 éve mészárolták le a madéfalvai székelyeket

2014. január 7-én, hajnali három órakor volt 250 éve, hogy a császári seregek támadást indítottak az erdélyi Madéfalván összegyűlt székelyek ellen. Ami ezután következett, igazi mészárlás volt: a császáriak legalább kétszáz, fegyverrel ellenállni egyébként nem akaró székelyt öltek meg.

Ha nincs király, jó a királynő is

Éppen háromszáz éve, hogy megszületett a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő pragmatica sanctio, amely eredetileg a dinasztia két tagja közötti titkos szerződés volt. III. Károly, a dinasztia utolsó férfi tagja számos machináció árán elérte, hogy birodalmában és szerte Európában elfogadják a nőági öröklést. Amikor aztán - állítólag gombamérgezésben - váratlanul meghalt, a mindössze 23 éves Mária Terézia következett a számára először ingatag trónon. A magyar rendek azonban életüket és vérüket ajánlották a bájos ifjú királynak - illetve ezúttal már királynőnek.

Ikonikus anyák és lányaik - Áldás vagy átok a családi név?

Nem könnyű híres szülők árnyékában felnőni, hisz az állandó hasonlítgatás nyomasztó terhet jelenthet. Ám vannak olyan gyerekek is, akik tehetségükkel ellensúlyozni tudták mindezt, és akiket a családi kötelék összetartó ereje fantasztikus teljesítményekre sarkallt. A Life.hu most összegyűjtötte azokat a lányokat, akik legalább annyira legendás személyiségekké váltak, mint neves mamájuk. 

Göring és Haynau is megkapta már Semjén csúcskitüntetését

Náci vezetők és az 1848-as szabadságharc vérbe fojtói is megkapták azt a magyar érdemrendet, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes újraélesztene, és a legrangosabb magyar állami kitüntetéssé tenne. A Mária Terézia által alapított kitüntetést a királyság megszűnése után törölték el, a KDNP képviselői szerint azonban a hagyományőrzés szép dolog akkor is, ha az önkényuralmi rendszerekben bemocskolták a Szent István Rendet.

Hétvégi kirándulás Sissi nyaralójába

Fertőd után ez a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat. Mária Terézia is járt itt, s előszeretettel pihente ki fáradalmait Gödöllőn Ferenc József és Sissi is. A kastély különlegessége az európai ritkaságnak számító kastélyszínház.

Szent István a bezzegkirály a szlovák parlamentben

Ha nincs Szent István király, nincs szlovák nép sem - erről vitáztak szerdán a szlovák parlamentben. A kereszténydemokraták azt szeretnék, ha ünnepe lenne Szlovákiában Szent Istvánnak, Mária Teréziának és egy csodarabbinak is.

Az ásványok csodálatos világa

Új sorozatot indít az [origo] Tudomány rovata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettárának közreműködésével. Minden hónapban bemutatunk néhány ásványt vagy ásványcsoportot az egyetem mintegy 1100 ásványfajt tartalmazó gyűjteményéből. Az Ásványtár műemlék jellegű bútorai között Dr. Weiszburg Tamás igazgatóval sétáltunk és beszélgettünk.

A géppé váló ember Kempelentől a mobiltelefonig

Bécs istállójának nevezte Pozsonyt a besztercebányai polgármester

Bécs csűrjének, Mária Terézia lóistállójának nevezte Pozsonyt pénteken Besztercebánya polgármestere, aki a települést alkalmatlannak tartja arra, hogy Szlovákia fővárosa legyen.