Manhattan terv
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- második világháború
- kvantumfizika
- Teller Ede
Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát
A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...
- címkék:
- Trinity
- államtitkok
- atom-tengeralattjáró
- Szovjetunió
- hidegháború
- Egyesült Államok
- kísérleti atomrobbantás
- B-36
- szuperhatalmi szembenállás
- Manhattan terv
- nukleáris fenyegetés
- stratégiai bombázók
- USS Scorpion
- K-129
- hadititok
- kölcsönös elrettentés doktrínája
- USS Ticonderoga
- hadászati ballisztikus atomrakéták
- hadászati támadófegyverek
- B-52 Stratofortress
- Crested Ice művelet
- fegyverkezési verseny
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ítéletnapi fény az új-mexikói sivatag felett
Hetvenöt éve, 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében fekvő White Sands Rakétakísérleti Telep északi területén kísérteties, a Napnál erősebb fény hasította szét a hajnali szürkületet. A felvillanást perzselően forró szélsebes hőhullám, majd az epicentrumtól 16 kilométeres távolságban fekvő megfigyelő bunker vastag betonfalait megrázó dörgés kísérte. Az új-mexikói sziklasivatag fölé emelkedő 12 kilométer magas gombafelhő egy új időszámítás, az atomkorszak eljövetelét jelezte.
- címkék:
- Szilárd Leó
- Franklin D. Roosevelt
- Harry Truman
- Werner Heisenberg
- Robert Oppenheimer
- Új-Mexikó
- atomreaktor
- náci Németország
- atombomba
- atomkorszak
- kísérleti atomrobbantás
- Manhattan terv
- potsdami konferencia
- putóniumbomba
- Trintiy teszt
- Einstein-levél
- szuperkritikus tömeg
- második világháború
- Los Alamos Nemzeti Laboratórium
- Címkefelhő »
Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett
1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.
- címkék:
- Sztálin
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Hruscsov
- Roosevelt amerikai elnök
- Igor Kurcsatov
- George Gamow
- Novaja Zemlja
- termonukleáris fúzió
- Jeges-tenger
- Szovjetunió
- hidegháború
- hidrogénbomba
- szuperhatalom
- Cár-bomba
- kísérleti atomrobbantás
- Manhattan terv
- Truman-doktrína
- putóniumbomba
- hidegháborús szembenállás
- Tupoljev Tu-95
- fegyverkezési verseny
- Címkefelhő »
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Roosevelt amerikai elnök
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Címkefelhő »
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- Címkefelhő »
Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje
A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.
Ítéletnapi fény villant fel Hirosima felett
1945. augsztus 6-án helyi idő szerint reggel kilenc óra tizenöt perckor az Enola Gay nevet viselő B-29-es nehézbombázóról kioldott urániumbomba Hirosima feletti felrobbanásával, a világtörténelem első atomtámadásával új korszak kezdődött. Amerika 1942-ben eredetileg a náci Németország potenciális atomfenyegetése miatt fogott hozzá a Manhattan-tervhez, az atombomba kifejlesztéséhez, amelyet végül Japán ellen vetett be.
- címkék:
- Albert Einstein
- Winston Churchill
- Harry S. Truman
- Hirohito császár
- Robert Oppenheimer
- Hirosima
- második világháború
- atomtudós
- atomtámadás
- Enola Gay
- Manhattan terv
- kapituláció
- Japán Császárság
- potsdami konferencia
- Boeing B-29 "Superfortress"
- USS Missouri csatahajó
- Los Alamos National Laboratory
- Címkefelhő »
A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Einstein megbánta, hogy nevét adta az atombombához
A missouri szenátorból az 1944-es elnökválasztásokon alelnökké lett Harry Truman Franklin D. Roosevelt 1945. április 12-i halála után lépett ki a világtörténelem színpadára. Az addig csak protokolláris feladatokat ellátó újdonsült elnököt hetvenegy éve, 1945. április 25-én avatták be amerikai atomfegyvert előállító szupertitkos Manhattan-program részleteibe. Az atombombát kifejlesztő tudósok szándékával szemben, az elnök el is rendelte a nukleáris fegyver bevetését, ami új korszakot nyitott az emberiség történelmében.
- 1