Olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak

A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Matektehetségeket keres az MTA

Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.

Őrületes babaneveket engedélyezett az MTA

Ebben az évben is akadtak olyan szülők, akik nem akartak "hagyományos" nevet adni a gyermeküknek. 

230 millió éves ökoszisztéma nyomában

A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok folytatják az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.

Nálunk még a tudományban is szexizmus uralkodik

Hogyan működik a szexizmus a tudomány hierarchikus világában, és miért hátráltatja ez a női kutatók előrejutását a ranglétrán? Nők a tudományban címmel első alkalommal rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémián, és a résztvevők szerencsére nem féltek a kényes kérdések érintésétől.

80 év után újra kiállítják a Szózat kéziratát

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink - derült ki az MTA kutatóinak legújabb tanulmányából.

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az MTA

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően.

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket

Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.

Kozmikus időjós lesz a magyar műholdrendszer

Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet működéséről, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az űrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védő mágneses mező megismerését is lehetővé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

Az eddiginél is sokkal több pénzt kapnak Fekete Györgyék

Jelentősen nő jövőre a Nemzeti Hauszmann Terv és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása, emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia normatívája, a Müpa az ideihez hasonló összeggel gazdálkodhat, a Balassi Intézetre biztosított összeg ugyanakkor jelentősen csökken a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint.

Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

A kutatóktól várják a klímaváltozás megoldását a magyarok

Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A Tudományos Akadémia által ismertetett kutatásból kiderül: az emberek a saját felelősségüket hasonló mértékűnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Harcba száll a homeopátia ellen az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia úgy döntött, nem bánik többé kesztyűs kézzel az áltudományokkal – ugyanakkor attól is óva intett mindenkit, hogy a természetes gyógymódok mindegyikét elutasítsa. A homeopátiáról és sarlatánságról szóló előadássorozaton megfontolt óvatossággal, de határozottan járták körbe a témát a meghívott kutatók.

A földön kívüli élet kereséséről tanácskoztak az Akadémián

A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökről és a lakhatóság feltételeiről is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.

Vasszigor vár a homeopátiás szerekre

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.

Az MTA szerint továbbra is jönnek majd a menekültek

Elkészítette tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportja. Megállapításaik között szerepel, hogy a menekültek áramlása nem áll le, sőt egyre többen érkeznek majd Afrikából is. A kormánynak azt javasolják: alkalmazkodjanak.

A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca

A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.

Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

Iskolaátnevezéstől félnek Miskolcon is

Négy év elteltével újra elterjedt Miskolcon a pletyka, hogy át akarják nevezni a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az átkereszteléssel eddig már háromszor próbálkozott a Széchenyi ’56 Emlékbizottság, most azonban úgy tűnik, álhír okozta a pánikot.

Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer Magyarországon

Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.

Meghökkentő fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében

Újabb fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül többen is kifogásolják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ő állásfoglalásukra hivatkozik a szegedi iskola átnevezésének ügyében, és támogatja, hogy a helyi közösségek döntéseibe nem szólhasson bele a minisztérium. 

Először fényképezték a kannabisz agyi hatását

A világon először a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.

Letiltva! Hada Renáta nem adhatja kisfiának a Pisti nevet

A kismama harcban áll a Magyar Tudományos Akadémiával, amely nem engedélyezi, hogy gyermekét Pistinek nevezze el.  

Megalézerrel és minibolygókkal indult A fény éve

A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.

Magyar kutatók vizsgáltak először kisbolygókat a Kepler-űrtávcsővel

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének kutatói. Az adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a későbbi kutatásokat a Naprendszeren kívüli planéták után.

Mire jó a bölcsészettudomány?

Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában. Ebben állapodtak meg a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián szerdán.

Csillagász és nyelvész is van a Junior Prima díjazottjai között

Nyolcadik alkalommal adták át a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában. Sok fiatalt, köztük csillagászt, ökológust és nyelvészt is kitüntettek szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián.

Nyílt nap az ég és a föld titkairól

Az ég és a föld titkairól esik szó a magyar tudomány ünnepe alkalmából az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban csütörtökön megrendezett nyílt napon, amelynek keretében az érdeklődők egyebek mellett megismerkedhetnek a változócsillagok sajátosságaival, a múltbéli éghajlatváltozások nyomába eredhetnek, és sok mindent megtudhatnak a műkincsek rejtett titkairól.

Tanuljunk meg helyesen írni! Ezek a leggyakoribb helyesírási hibák

A Magyar Tudományos Akadémia összeszedte a leggyakoribb helyesírási hibákat, amelyek biztos mindenkinél kiverik a biztosítékot.

Lovász László az MTA új elnöke

Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Az MTA most tartja 185. közgyűlését.

A világ egyik legnagyobb matematikusa lehet az MTA új elnöke

Új elnököt választ a Magyar Tudományos Akadémia május 6-án. Az előzetes felmérés során messze a legtöbb voksot Lovász László kapta.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Klasszika-filológus is lehet az MTA új elnöke

Május elején titkos szavazáson választják meg az elnököt, akinek ötven százalék plusz egy szavazatot kell kapnia.

Megéri vagy sem az új atomerőmű?

Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre nem tudtak egyértelmű választ adni a Magyar Tudományos Akadémia kedden megrendezett paksibővítés-ügyi konferenciáján előadó szakértők.

Miért terjedt el, hogy Lovász László lesz az MTA új elnöke?

Most először végeztek közvélemény-kutatást a szavazás előtt a tudományos közösségben.

Lovász László lehet az MTA új elnöke

Tíz ország királya lett a magyar uralkodó

Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.

A helyesírás csak a gyerekeknek fáj

A magyar helyesírási szabályok bonyolultak és elavultak, és ez így marad majd az évek óta készülő új szabályzatban is. Bár sok nyelvész évek óta vár arra, hogy a bonyolult és elavult szabályokat használhatóbbakra cseréljék, az akadémia nem mer reformálni. A hagyományok erősebbek, mint a józan ész, ráadásul pénz sincs azokra a kutatásokra, amelyekre szükség lenne az új szabályokhoz.

Ne emeld fel a vödröt!

Egy hegybe vájt világháborús lőszerraktárban figyeli a föld rezgéseit az MTA budapesti szeizmológiai állomása. Adatait a hat kijelzővel felszerelt, nemzetközi állomások jeleit is figyelő vezérlőben dolgozzák fel. Itt tudják meg először, ha az országban valahol rengett a föld.

Digitális kihalás fenyegeti a magyar nyelvet

Rosszul fest a magyar nyelv jövője a digitális korban. Attól ugyan a szakértők szerint sem kell félni, hogy nyelvünk eltűnik az internetről, és nem válik felismerhetetlenné sem a magyar az egyre több átvett angol szó miatt. Elképzelhető viszont, hogy nyelvtechnológiai fejlesztések hiánya miatt a jövő kütyüivel csak angolul beszélgethetünk majd.

Szakít az MTA-val az örmény akadémia

Az Örmény Tudományos Akadémia (NAS) felfüggeszti kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) amiatt, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet. Az MTA reméli, hogy minél előbb folytatódik a két ország közötti baráti szellemű tudományos együttműködés.

Idegen fajok inváziója a Balatonban

Kutatások, tudományos kísérletek és idegen állatfajok: első kézből szerezhet információt a Balaton ökológiai állapotáról, aki részt vesz a Balatoni Limnológiai Intézet Nyílt Napján július 6-án, Tihanyban.