Magyar kutatók is részt vesznek az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgáló kutatásokban

Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL küldetésének tudományos programjában, ami az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

Kiderül, mennyire iható a Duna vize

Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően - hangzott el a projekt csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király

560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.

Tudomány Mátyás király udvarában címmel nyílt kiállítás Budapesten

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

„Miközben a jogtudományi Intézet egy olyan közleményt bocsátott ki, amelyben ragaszkodik a tudományos kutatás szabadságához” – írja a Tűzfalcsoport Blog. Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat. A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk. Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai!

Egy éjszakára megnyílnak az MTA legizgalmasabb termei

A Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) különleges épületbejárásokkal és művészettörténeti előadásokkal várja az érdeklődőket. Szombat este megnyitják az épület legérdekesebb termeit - a vezetett sétákra már nincs sok hely, érdemes még ma regisztrálni!

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Víznap lesz a Magyar Tudományos Akadémián

A vízhez kapcsolódó számtalan bemutatóval, interaktív kísérlettel, ásványvíz-kóstolással és előadások, filmvetítések sokaságával várják az érdeklődőket a szervezők június 1-jén, pénteken az MTA Széchenyi téri Székházában és az épület előtti parkolóban.

Az MTA olyan neveket vétózott meg, mint a Rukkola vagy a Makka

Nem újdonság, hogy vannak olyan kreatív szülők, akik nem elégszenek meg a naptárban vagy utónévkönyvben található nevekkel. Egyedik akarnak lenni. Íme az Magyar Tudományos Akadémia friss listája az el nem fogadott nevekről. 

Váratlan felfedezés segítheti a daganatok megtalálását

Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.

Ma is vannak magyar kutatók a tudományos világválogatottban

Az elmúlt két-három évtizedben nagyobbat változott a tudományos kutatás világa, mint az azt megelőző három évszázad során. A tudományos felfedezések nem csak a makro- és mikrokozmoszról alkotott világképünket formálják át gyökeresen, hanem az alkalmazott kutatási eredményeknek köszönhetően, egyre jobban beépülnek a mindennapokba, társadalmi szintű változásokat okozva. A nemzetközi mezőnyben legeredményesebb kutatóinkat támogató Élvonal-program meghirdetéséről és az alap és az alkalmazott kutatások jelenlegi nagy kérdéseiről, valamint a magyar tudomány helyzetéről továbbá finanszírozási lehetőségeiről Pálinkás József akadémikus, a Neemzeti ...

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

A mindent gyógyító csodavíz legendája

Se szeri, se száma a különböző csodavizeknek és csodasóknak, amik minden esetben hihetetlennek hangzó gyógyulást ígérnek. Ha ez így lenne, üresek lennének a kórházak, és a matuzsálem korú emberek is vidáman hánynák a cigánykereket a parkokban. Sajnos mindez illúzió, jól megtervezett átverés, a bámulatosnak ígérkező készítmények nemcsak hatástalanok, de könnyen bajt is okozhatnak. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének előadásán Fábián István vegyész többek között két populáris átverés, a PI-víz és a Himalája-só mítoszát zúzta porrá.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Sokak látását mentheti meg a magyar kutatók felfedezése

Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést. A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat – írja az MTA közleménye.

Megválasztották az MTA új vezetőit

Az MTA 188. közgyűlésén megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az Akadémia elnöke újabb három évre Lovász László, főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlése

Lovász László elnöki köszöntőjével indult az MTA 188. közgyűlése. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén hétfőn átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket, majd megkezdődött a megszokottnál is több témát tartalmazó munkaközgyűlés. Kedden zárt ülésen megválasztják az MTA tisztségviselőit. Az idei közgyűlésen rendezik meg először a fiatal kutatók fórumát.

Olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak

A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Matektehetségeket keres az MTA

Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.

Őrületes babaneveket engedélyezett az MTA

Ebben az évben is akadtak olyan szülők, akik nem akartak "hagyományos" nevet adni a gyermeküknek. 

230 millió éves ökoszisztéma nyomában

A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok folytatják az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.

Nálunk még a tudományban is szexizmus uralkodik

Hogyan működik a szexizmus a tudomány hierarchikus világában, és miért hátráltatja ez a női kutatók előrejutását a ranglétrán? Nők a tudományban címmel első alkalommal rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémián, és a résztvevők szerencsére nem féltek a kényes kérdések érintésétől.

80 év után újra kiállítják a Szózat kéziratát

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink - derült ki az MTA kutatóinak legújabb tanulmányából.

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az MTA

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően.

Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket

Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának. 

Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket

Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.

Kozmikus időjós lesz a magyar műholdrendszer

Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet működéséről, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az űrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védő mágneses mező megismerését is lehetővé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

Az eddiginél is sokkal több pénzt kapnak Fekete Györgyék

Jelentősen nő jövőre a Nemzeti Hauszmann Terv és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása, emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia normatívája, a Müpa az ideihez hasonló összeggel gazdálkodhat, a Balassi Intézetre biztosított összeg ugyanakkor jelentősen csökken a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint.

Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

A kutatóktól várják a klímaváltozás megoldását a magyarok

Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A Tudományos Akadémia által ismertetett kutatásból kiderül: az emberek a saját felelősségüket hasonló mértékűnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Harcba száll a homeopátia ellen az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia úgy döntött, nem bánik többé kesztyűs kézzel az áltudományokkal – ugyanakkor attól is óva intett mindenkit, hogy a természetes gyógymódok mindegyikét elutasítsa. A homeopátiáról és sarlatánságról szóló előadássorozaton megfontolt óvatossággal, de határozottan járták körbe a témát a meghívott kutatók.

A földön kívüli élet kereséséről tanácskoztak az Akadémián

A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökről és a lakhatóság feltételeiről is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.

Vasszigor vár a homeopátiás szerekre

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.

Az MTA szerint továbbra is jönnek majd a menekültek

Elkészítette tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportja. Megállapításaik között szerepel, hogy a menekültek áramlása nem áll le, sőt egyre többen érkeznek majd Afrikából is. A kormánynak azt javasolják: alkalmazkodjanak.

A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca

A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.

Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

Iskolaátnevezéstől félnek Miskolcon is

Négy év elteltével újra elterjedt Miskolcon a pletyka, hogy át akarják nevezni a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az átkereszteléssel eddig már háromszor próbálkozott a Széchenyi ’56 Emlékbizottság, most azonban úgy tűnik, álhír okozta a pánikot.

Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer Magyarországon

Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.

Meghökkentő fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében

Újabb fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül többen is kifogásolják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ő állásfoglalásukra hivatkozik a szegedi iskola átnevezésének ügyében, és támogatja, hogy a helyi közösségek döntéseibe nem szólhasson bele a minisztérium. 

Először fényképezték a kannabisz agyi hatását

A világon először a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.