Online természettudományos vetélkedő középiskolásoknak

A Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági programja, a THE (Tudományos Hasznos Emberi) második alkalommal hirdette meg a TeHEtséges vagy?! online természettudományos versenyét, amelynek keretében az ország ezer középiskolájának csapatai mérhetik össze a tudásukat.

Cáfolják az iszapos sugárzásveszélyt az MTA szakértői

Veszélyes anyag az ajkai tározóból kiömlött vörösiszap, de senki nincs kitéve radioaktív sugárzásnak - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja, reagálva a sugárveszélyről elterjedt híresztelésekre. A szakértők megerősítik ugyanakkor, hogy az anyag bőrrel vagy a szemmel érintkezve károkat okozhat.

Okosak, de magányosak a kutatók a sztereotípiák szerint

A kutató kitartó, okos, szorgalmas, elfoglalt és művelt: ezeket a tulajdonságokat társítják elsősorban a magyar fiatalok a tudósokkal - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kutatók éjszakájának társszervezője, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány megbízásából végeztek a közelmúltban.

Magyar éremeső nemzetközi tanulmányi versenyeken

A nemzetközi természettudományos diákolimpiákon a magyar tanulók hat tantárgyban: matematikában, kémiában, fizikában, informatikában, biológiában és földrajzban is remekeltek. A tiszteletükre az Akadémián rendezett ünnepségen felkészítő tanáraikkal együtt üzeneteket is megfogalmaztak az oktatással kapcsolatban.

Befolyásos hívekkel törnek előre a bunyevácok

Feszültségeket gerjesztett a magyarországi horvátok körében, hogy egy bajai egyesület önálló nemzetiségként szeretné bejegyeztetni a Dél-Alföldön élő bunyevácokat. A mozgalomnak befolyásos pártfogói vannak: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mellett a magát bunyevác származásúnak valló Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is támogatásáról biztosította az egyesületet.

Budapesti konferencia a sejtek energiatermelő szervecskéiről

A sejtek energiatermelő szervecskéiről, a mitokondriumokról lesz szó azon a budapesti nemzetközi konferencián, melynek fő témája az agy energiaháztartása. A találkozóra harminc ország 150 agykutatójának részvételével kerül sor július hetedike és tizedike között.

Forró nyarak, enyhe telek 2040-ig Magyarországon

Egy hétfőn bemutatott tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

Szólíts csak Steffinek! - kiállítás a legnagyobb magyarról

Egyhavi díjukat ajánlják fel akadémikusok az árvízkárosultakért

A Magyar Tudományos Akadémia vezetői felajánlották egy havi akadémikusi tiszteletdíjukat az árvízkárosultak megsegítésére, és felhívással fordultak akadémikustársaikhoz, hogy ők is ajánlják fel a bajba jutottak megsegítésre egy havi tiszteletdíjukat vagy annak egy részét. A Magyar Tudományos Akadémia a felajánlott összegeket hivatalos segélyszervezeteken keresztül juttatja el a károsultakhoz.

Milyen nevet nem adhatunk a cégünknek?

A megtévesztő, sértő, nem latin nyelvű cégneveket alapvetően nem engedélyezik a magyar cégbírák, ám a gyakorlatban számos esetben fel van adva számukra a lecke: a kérelmezők fantáziája végtelen, szándékaik pedig nem mindig tisztességesek.

Gyorsan fény derült a szlovák euró gyenge pontjaira

Látványosan visszaesett a szlovák gazdaság versenyképessége az utóbbi egy évben, a térség éltanulóját Magyarország is megelőzte egy friss svájci kutatás szerint. A 2004 után még tátrai tigrisnek nevezett ország már jóval kevésbé vonzó befektetési célpont, mint korábban, és ebben nem kis szerepe volt az euró bevezetésének, amely hamis illúziókat keltett és felerősítette a gazdasági szerkezet problémáit.

Átadták az akadémiai elismeréseket

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át hétfőn, az MTA 180. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az újságírói elismeréseket, valamint a Wahrmann Mór-érmet.

Fegyelmi vizsgálatot indít az MTA elnöke a rákkeltő molyirtó miatt

A Magyar Tudományos Akadémia szombati közleménye szerint hétfőn fegyelmi vizsgálat indul egy betiltott rovarirtó forgalmazása miatt. A Levegő Munkacsoport szerint az MTA Növényvédelmi Kutató Intézete ilyen molyirtót osztogatott ajándékba.

Újraindul a Mindentudás Egyeteme

Szeptembertől új formában jelentkezik a Mindentudás Egyeteme. A folytatást a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Telekom által létrehozott Mindentudás Egyeteme Nonprofit Kft. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között aláírt megállapodás teszi lehetővé a Norvég Alapból elnyert mintegy 800 millió forintos pályázati forrás felhasználásával.

Elhunyt Niederhauser Emil történész, akadémikus

Életének 87. évében elhunyt Niederhauser Emil történész, akadémikus, a kelet-európai történelem szaktekintéje. Pozsonyban született, előbb Debrecenben, majd az ELTE-n tanított. Fő kutatási területei közé tartozott a kelet-európai társadalmak múltja, a nemzetek születése és fejlődése. A Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti.

Fényesebb a jövő: napelem-kutatóbázis és oktatólabor létesül az MTA MFA-ban

A legkorszerűbb napelemes technológiák kutatására is alkalmas az a megújult infrastruktúra, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adott át március 23-án a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) félvezető technológiai épületében. A kutatási technológiai fejlesztés az MTA MFA és a BudaSolar Kft. együttműködésével az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hoz, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 39%-kal nőtt a napelemek alkalmazása világszerte. A fejlesztés segítségével hazánk több eséllyel veheti fel a versenyt a nemzetközi szereplőkkel. 

Hazai szuperszámítógép a gének kutatására

Az MTA KFKI-RMKI csillebérci épületében működik Magyarország legerősebb, tudományos célra használt informatikai csúcsberendezése.

Hol láthatunk még igazi égboltot?

November 9-én harmadik alkalommal tartottak konferenciát a fényszennyezésről, Debrecen és Pécs után most Budapesten, az MTA székházában. A zavaró fények nemcsak éjszakai természeti környezetünket károsítják, hanem annak megfigyelését is. Az élő környezetünket és a Világegyetemet  vizsgáló természettudományokat is ellehetetlenítheti a fényszennyezés, csorbítva a tudományos kutatás szabadságát is.

Az őrült levelek miatt is kellenek a szavahihető tudósok

Ő is tudta, hogy az egykori nagy magyar tudósgeneráció zöme alig egynéhány középiskolába járt, és érdeklődött, hogy még mindig képzünk-e hasonló fiatalokat. Bár 14 ezer tanulmányt nem olvas el évente, az őssejtekben nagy jövőt lát, a marsutazást azonban most nem erőltetné. Az influenza-világjárványt a legjobb példának tartja arra, miért kellenek a szavahihető tudósok, akikhez bátran és bizalommal fordulhatnak az emberek. Bruce Albertsszel, a Science tudományos folyóirat főszerkesztőjével a Magyar Tudományos Akadémián beszélgettünk.

Loboghatott-e a Holdon az amerikai zászló?

Folytatódik a Filmklub a Magyar Tudományos Akadémián, benne egy áldokumentumfilmmel a holdraszállásról.

H1N1: az Akadémia is oltásra szólít

A Magyar Tudományos Akadémia Immunológiai Bizottsága az influenzavírus vakcinával és a jelenlegi járványügyi helyzettel összefüggésben az alábbi felhívást adta ki november 4-én.

Ismét Budapesten a Tudomány Világfóruma

November 5. és 7. között ismét a világ tudományos fővárosává válik Budapest. A tudomány kommunikációja és finanszírozása, a fenntartható fejlődés és az innovációs politika kérdéseinek megvitatására Nobel-díjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek, a világ tudományos és kutatásfinanszírozó szervezeteinek vezetői és gazdasági szakemberek találkoznak a Tudomány Világfórumán.

Nincs titok a magyar kíváncsi egér előtt

Különleges, mágnes-szenzoros egeret fejlesztettek ki magyar kutatók, melynek segítségével akár rendkívül bonyolult belső szerkezetű anyagok is egyszerűen vizsgálhatóvá válnak, mégpedig anélkül, hogy az anyagból mintát kellene venni, vagy bármilyen más módon fizikailag vagy kémiailag roncsolnánk. A "kíváncsi egér" egy számítógépes program segítségével ráadásul háromdimenziós képet alkot az anyagszerkezetről.

Intelligens tárgyakról az Akadémián

Mi, emberek már szinte folyamatosan az interneten lógunk, közösségi oldalakon üzengetünk, mobilozunk egymásnak, de fel kell készülnünk rá, hogy a folyamatba bekapcsolódnak a minket körülvevő, chipekkel, jeladókkal okosított használati tárgyak is - állítják a T-Mobile és az MTA közös workshopján összegyűlt kutatók.

Árnyékban a hazai napenergia hasznosítás

Hazánk megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad. Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani - hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).

Áldiszlexiásokat szül az iskolai rohanás

Pár hónap alatt meg lehetne tanítani olvasni a diszlexiásnak nyilvánított gyerekek számottevő részét - állítja egy logopédus, aki szerint a kapkodó olvasástanítás miatt produkál rengeteg diák a diszlexiához hasonló olvasászavart. A diszlexiásnak nyilvánított gyerekeket mentesíthetik egyes tárgyakból az osztályozás alól, de a jó szándékú könnyítés visszaüthet.

Üzenet a jövőből

Közel negyedmilliárd forintot költ a Magyar Tudományos Akadémia arra, hogy nemzetközileg elismert kutatók itthon alapítsanak kutatócsoportot. A pályázat első eredményhirdetése után örömmel tér haza biológus, csillagász és matematikus, illetve marad itthon kutatóorvos, nyelvész és biokémikus, hogy akár világviszonylatban is jelentős szellemi műhelyt próbáljon teremteni. 1930-ban Szent-Györgyi Albertet is hasonló programmal hívta haza az akkori kultuszminiszter, és akkor is válság volt.

Indul az agyvisszaszívás: hazatérnek világhírű magyar kutatók

A Magyar Tudományos Akadémia június 2-án mutatta be azt a hat kutatót, akik a most indult Lendület Fiatal Kutatói Programban legalább 5 évig Magyarországon folytatják munkájukat, és itthon alapítanak kutatócsoportot.

Széchenyi világot járt serlege az Akadémián

Egy valaha Széchenyi István könyvtárszobájában álló serleg hosszú utazása ért véget, amikor Hegykő, Isztambul, Párizs, Willebadessen után hazatért a Magyar Tudományos Akadémiára.

Akadémiai díjat kapott az [origo] rovatvezetője

A Magyar Tudományos Akadémián május 4-én átadták az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az újságírói elismeréseket, valamint a Wahrmann Mór-érmet. Az idei Akadémiai Aranyérmet Császár Ákosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az ELTE Természettudományi Kara professor emeritusának ítélték oda. Az [origo] tudomány rovatának vezető szerkesztője, Simon Tamás újságírói díjat kapott.

Filmajánló az Akadémián: Három gyermek, három sors

Szekeres Csaba Három gyermek, három sors című dokumentumfilmjének első, nyilvános vetítése 2009. április 8-án az MTA Székházában 17.30-tól. Meghívott vendég lesz többek között Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese és John Oates, a film producere.

Baglyok és tudósok: április elsejei tréfás rendezvények az Akadémián

"Egészen fiatal lánykák és teljesen öreg tudósok hiszékenysége állítólag korlátlan." E Rejtő Jenőtől származó idézetet választotta mottójául a Magyar Tudományos Akadémia április elsejei tréfás délutáni rendezvénye, melyen megtudhatjuk, milyen az Akadémia, amikor nem "tudományos", hanem "huhogányos". A résztvevők baglyok és tudósok köré szerveződő életképek bemutatásával járhatják körül a tudóslét és a tudományok jellemző, jellemzőnek gondolt, vagy eddig ismeretlen oldalát.

Megszavazták az Akadémiai Törvényt

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés 2009. március 30-án az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítását. Az Akadémia által támogatott jogszabályváltozás eredményeképpen az intézmény - státuszának megőrzésével - megújított szervezeti működése révén hatékonyabban látja el a tudomány képviseletét és az akadémiai kutatóhálózat irányítását. Az új törvény egyértelműen felsorolja az MTA közfeladatait, világossá teszi döntéshozatali rendszerét és átláthatóbbá vagyongazdálkodását.

Megújul az európai röntgenkutatás

Jelentős modernizálásra készülnek az Európai Szinkrotronsugárzási Központban: a következő hét évben 177 millió eurós befektetéssel felújítják és továbbfejlesztik az 1992 óta működő kutatási nagyberendezést. Magyar kutatók 1995 óta végeznek kutatásokat az intézményben. A röntgensugárzás a fizikai, kémiai, biológiai kutatások széles körben alkalmazott eszköze, de nélkülözhetetlen például a mikroelektronikai és a gyógyszeripari fejlesztők számára is, és alkalmazásra talál a földtudományokban, sőt akár régi festmények vagy kódexek vizsgálatában.

Tudományos filmklub indul az Akadémián

Filmklub az Akadémián címmel indít vetítéssorozatot a Magyar Tudományos Akadémia. 2009. március 4-től április 22-ig nyolc héten át várják az érdeklődőket minden szerdán 17.30-tól az MTA Székházának Nagytermében. A tavaszi program keretében az elmúlt években készült kiemelkedő - filmszemléken díjjal jutalmazott - hazai tudományos-ismeretterjesztő filmeket tekintheti meg a közönség.

Egész napos lesz a nemzeti csúcs

Közel egy munkanap hosszúságú lehet a szombatra összehívott nemzeti csúcs, amelynek már elkészült az ülésrendje is. A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és korábbi elnökei vezetik le, és szinte csak a korábbi köztársasági elnökök, valamint Sólyom László maradnak távol.

Ismét MTA-T-Mobile mobilkommunikációs konferencia

Az MTA és a T-Mobile soron következő konferenciájának középpontjában a mobilkommunikáció és a közösségépítő hálózatok etikájának kérdései állnak.

Magyarországra jöhet a pápa

XVI. Benedek pápa Magyarországra érkezhet jövő novemberben, hogy részt vegyen a Tudomány Világfórumán, melyet a Magyar Tudományos Akadémián rendeznek meg - írta a HVG. A Külügyminisztérium megerősítette: a katolikus egyházfő meghívást kapott.

Élet a kőolaj után - Oláh György Nobel-díjas kémikussal beszélgettünk

Oláh György tart előadást a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében A metanolgazdaság új eredményei és terjedő alkalmazása címmel. A május 29-én, csütörtökön 14 órakor kezdődő programot az interneten is figyelemmel kísérhetik az érdeklődők. A Nobel-díjas kémikussal még az előadás előtt beszélgettünk.

Pálinkás József az MTA új elnöke

Nagy többséggel Pálinkás József fizikust, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának dékánját, volt fideszes oktatási minisztert választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA tisztújító közgyűlése. Pálinkás megbizatása három évre szól.

Pálinkás József az MTA új elnöke

Nagy többséggel Pálinkás József fizikust, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának dékánját, volt fideszes oktatási minisztert választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az MTA tisztújító közgyűlése. Pálinkás megbizatása három évre szól.

A külföldön dolgozók negyede nem akar visszajönni

Egyáltalán nem akar visszatérni Magyarországra a külföldön dolgozó magyarok egynegyede. A munkavállalók leginkább a magasabb fizetés miatt döntöttek a kiköltözés mellett - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) felméréséből.

Riasztást kapunk, ha erős a sugárzás

Az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi és nemzeti programot dolgoztak ki az UV-sugárzás káros hatásainak csökkentésére. Hazánkban a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Tudományos Akadémia közös programja foglalkozik a napsugárzás káros hatásaival és a védekezés módjaival.

Átlagos tudományos teljesítmény félpénzen - az MTA elnökjelöltjeit kérdeztük

"Aligha reális várakozás, hogy minden sms elküldése előtt mindenki mondja jó hangosan, hogy 'éljen a tudomány!', de azt fontos lenne a jelenleginél jobban tudatosítani, hogy a jólét, a jó élet egyik feltétele a tudomány és annak folyamatos művelése" ... "Volt egy szintén legendás, Puskás Öcsivel fémjelzett focicsapat is az ötvenes években. Időközben a magyar labdarúgás szinte megszűnt, és a szerkezete is széthullott. A magyar tudomány és felépítése szilárdan áll. Kiváló játékosokkal rendelkezik. Világbajnokok aligha leszünk - túl kicsi az ország ehhez -, de az élvonalba kerülhetünk." A Magyar Tudományos Akadémia elnökjelöltjeinek néégy ...

A budapesti IPCC-ülés megnyitó fóruma képekben

Az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a héten ülésezik Budapesten a Kongresszusi Központban, zárt ajtók mögött, 300 szakember részvételével. Felvételek az ülés előestéjén az MTA dísztermében megtartott fórumról.

A foglalkoztatás bővítésén van a hangsúly

A kormányzati programokban egyelőre a foglalkoztatás bővítésére helyeződik a hangsúly, a versenyképesség erősítése kevésbé érvényesül - mondta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadó cég cégtársa pénteken Budapesten, a miniszterelnök által hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián ismertetett javaslatokról tartott sajtóbeszélgetésen.

Több út van a nem túl nagy adócsökkentésre

Három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémián. Ezek közül kiemelte a járulékokra koncentráló változatot, amely szerint az adóterhelés szintje 200-250 milliárd forinttal, a GDP 0,8 százalékával csökkenthető.

Teller Ede arcai

Teller Ede születésének 100. évfordulóját ünnepeltük januárban. Emlékének tiszteletére centenáriumi ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémián, ahol fizikusok, történészek, tudománytörténészek méltatták a világhírű tudóst. Az [origo] a rendezvény két előadóját, Hargittai Istvánt és Palló Gábort kérdezte az esemény alkalmából.

Leonar3Do: számítógépből mikroszkópot

Világújdonságnak számító mikroszkópot fejleszt a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Rátai Dániel, a háromdimenziós számítógépes rendszer fiatal feltalálója. Közben találmánya, a Leonar3Do akár már karácsonyra a magyar boltok polcaira is kerülhet - olvasható a Népszabadságban.

Miként alakítja életünket a mobilkommunikáció?

Jövőre is folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile közös társadalomtudományi kutatása. A vizsgálat - mely több mint 7 évre tekint vissza, és számos nemzetközi eredménnyel és elismeréssel büszkélkedhet - legfőbb célja, hogy feltérképezze, miként formálja életünket a mobilkommunikáció.