Vasszigor vár a homeopátiás szerekre

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.

Az MTA szerint továbbra is jönnek majd a menekültek

Elkészítette tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportja. Megállapításaik között szerepel, hogy a menekültek áramlása nem áll le, sőt egyre többen érkeznek majd Afrikából is. A kormánynak azt javasolják: alkalmazkodjanak.

A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca

A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.

Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

Iskolaátnevezéstől félnek Miskolcon is

Négy év elteltével újra elterjedt Miskolcon a pletyka, hogy át akarják nevezni a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az átkereszteléssel eddig már háromszor próbálkozott a Széchenyi ’56 Emlékbizottság, most azonban úgy tűnik, álhír okozta a pánikot.

Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer Magyarországon

Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.

Meghökkentő fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében

Újabb fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül többen is kifogásolják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ő állásfoglalásukra hivatkozik a szegedi iskola átnevezésének ügyében, és támogatja, hogy a helyi közösségek döntéseibe nem szólhasson bele a minisztérium. 

Először fényképezték a kannabisz agyi hatását

A világon először a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.

Letiltva! Hada Renáta nem adhatja kisfiának a Pisti nevet

A kismama harcban áll a Magyar Tudományos Akadémiával, amely nem engedélyezi, hogy gyermekét Pistinek nevezze el.  

Megalézerrel és minibolygókkal indult A fény éve

A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.

Magyar kutatók vizsgáltak először kisbolygókat a Kepler-űrtávcsővel

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének kutatói. Az adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a későbbi kutatásokat a Naprendszeren kívüli planéták után.

Mire jó a bölcsészettudomány?

Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában. Ebben állapodtak meg a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián szerdán.

Csillagász és nyelvész is van a Junior Prima díjazottjai között

Nyolcadik alkalommal adták át a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában. Sok fiatalt, köztük csillagászt, ökológust és nyelvészt is kitüntettek szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián.

Nyílt nap az ég és a föld titkairól

Az ég és a föld titkairól esik szó a magyar tudomány ünnepe alkalmából az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban csütörtökön megrendezett nyílt napon, amelynek keretében az érdeklődők egyebek mellett megismerkedhetnek a változócsillagok sajátosságaival, a múltbéli éghajlatváltozások nyomába eredhetnek, és sok mindent megtudhatnak a műkincsek rejtett titkairól.

Tanuljunk meg helyesen írni! Ezek a leggyakoribb helyesírási hibák

A Magyar Tudományos Akadémia összeszedte a leggyakoribb helyesírási hibákat, amelyek biztos mindenkinél kiverik a biztosítékot.

Lovász László az MTA új elnöke

Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Az MTA most tartja 185. közgyűlését.

A világ egyik legnagyobb matematikusa lehet az MTA új elnöke

Új elnököt választ a Magyar Tudományos Akadémia május 6-án. Az előzetes felmérés során messze a legtöbb voksot Lovász László kapta.

Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?

Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.

Klasszika-filológus is lehet az MTA új elnöke

Május elején titkos szavazáson választják meg az elnököt, akinek ötven százalék plusz egy szavazatot kell kapnia.

Megéri vagy sem az új atomerőmű?

Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre nem tudtak egyértelmű választ adni a Magyar Tudományos Akadémia kedden megrendezett paksibővítés-ügyi konferenciáján előadó szakértők.

Miért terjedt el, hogy Lovász László lesz az MTA új elnöke?

Most először végeztek közvélemény-kutatást a szavazás előtt a tudományos közösségben.

Lovász László lehet az MTA új elnöke

Tíz ország királya lett a magyar uralkodó

Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.

A helyesírás csak a gyerekeknek fáj

A magyar helyesírási szabályok bonyolultak és elavultak, és ez így marad majd az évek óta készülő új szabályzatban is. Bár sok nyelvész évek óta vár arra, hogy a bonyolult és elavult szabályokat használhatóbbakra cseréljék, az akadémia nem mer reformálni. A hagyományok erősebbek, mint a józan ész, ráadásul pénz sincs azokra a kutatásokra, amelyekre szükség lenne az új szabályokhoz.

Ne emeld fel a vödröt!

Egy hegybe vájt világháborús lőszerraktárban figyeli a föld rezgéseit az MTA budapesti szeizmológiai állomása. Adatait a hat kijelzővel felszerelt, nemzetközi állomások jeleit is figyelő vezérlőben dolgozzák fel. Itt tudják meg először, ha az országban valahol rengett a föld.

Digitális kihalás fenyegeti a magyar nyelvet

Rosszul fest a magyar nyelv jövője a digitális korban. Attól ugyan a szakértők szerint sem kell félni, hogy nyelvünk eltűnik az internetről, és nem válik felismerhetetlenné sem a magyar az egyre több átvett angol szó miatt. Elképzelhető viszont, hogy nyelvtechnológiai fejlesztések hiánya miatt a jövő kütyüivel csak angolul beszélgethetünk majd.

Szakít az MTA-val az örmény akadémia

Az Örmény Tudományos Akadémia (NAS) felfüggeszti kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) amiatt, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak az örmény tiszttársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarov azeri katonatisztet. Az MTA reméli, hogy minél előbb folytatódik a két ország közötti baráti szellemű tudományos együttműködés.

Idegen fajok inváziója a Balatonban

Kutatások, tudományos kísérletek és idegen állatfajok: első kézből szerezhet információt a Balaton ökológiai állapotáról, aki részt vesz a Balatoni Limnológiai Intézet Nyílt Napján július 6-án, Tihanyban.

Először lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten

Budapesten rendezik a kelet-európai térség első Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következő időszak űrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepő jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell űrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.

Az almásfüzitői vörösiszapon vitázik az MTA a Greenpeace-szel

Ne használják fel saját túlzásaik alátámasztására a Magyar Tudományos Akadémia szakmai kiadványaiban szereplő megállapításokat - erre kéri az MTA a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is. A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult az almásfüzitői vörösiszap miatt.

Pálinkás nem sok esélyt ad a doktori címek teljes felülvizsgálatának

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Népszabadságnak azt mondta, legfeljebb a disszertációk töredékénél lehetnek a Schmitt Pál dolgozatában most feltárthoz hasonló hiányosságok.

A szakértők nem kérnek a Schmitt-dolgozat kivizsgálásából

Kétséges, hogy a Semmelweis Egyetem a jövő héten fel tudja-e állítani a köztársasági elnök doktori értekezésének elkészítését vizsgáló szakértői testületet.

Negyvenöt kérelmező nem kapja meg egyházi státuszt

A Magyar Tudományos Akadémia külön erre a célre létrehozott bizottsága bírálja el, hogy melyik kérelmező kaphatja meg az egyházi státuszt. Eddig 82 intézmény nyújtotta be igényét.

Lazsálnak-e a bölcsészek?

A természettudományi területeken bonyolult és bejáratott rendszere van a tudósi teljesítmény mérésének. A bölcsésztudósok munkájának nyomon követése nehezebb, de nem lehetetlen, mégis sokszor használják a mérhetetlenségre vonatkozó érvet, ami csak azokat bátoríthatja, akik semmilyen mérőszám szerint nem teljesítenek.

Szakít a kommunista örökséggel a magyar tudomány - a Nature cikke a reformokról

Komolyabb reformokra és anyagi erőforrásokra van szükség a Nature újságírója szerint ahhoz, hogy a magyar tudományos élet megszabaduljon a kommunista örökségtől. Quirin Schiermeier, a lap szerzője a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről és jövőjéről ír a folyóirat legújabb számában.

Átalakul a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata

Elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést hétfőn Budapesten. A kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoké lesz a kulcsszerep az MTA új intézményrendszerében.

Csaba László: Nincs válságban az eurózóna

Az euróövezet "köszöni szépen, jól van, szó sincs válságról" - fogalmazott egy keddi konferencián Csaba László közgazdász, aki szerint a gazdasági elemzők borúlátására nincs ok, mindössze arra lehet számítani, hogy a következő időszakban lassulhat a növekedés üteme.

Két és félmilliárd forintot fordítanak fiatal kutatók itthon tartására

Másfél milliárd forinttal növeli meg a kormány jövőre a Lendület Fiatal Kutatói Program támogatását, amelyre költségvetési forrásokból két és fél milliárd forint jut 2012-ben - jelentette be Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az MTA elnöke aggódik a szakemberhiány miatt az oktatói és kutatói karban

Elsősorban a természettudományos területen várható a következő években az oktatói és kutatói karban szakemberhiány. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint határozott állami beavatkozásra van szükség, és úgy véli, egy kilométer autópálya árából jelentősen javítani lehetett volna a helyzeten.

Cáfolt elmélet "felmelegítését" szolgálhatja Petőfi hajtincse

Petőfi Sándor hajtincsével igazolná Kéri Edit színésznő az 1989-es barguzini sírlelet valódiságát. A sírt korábban Petőfinek tulajdonították, de az MTA 2001-ben tudományosan cáfolta, hogy a költőé lett volna, és most is szenzációhajhászásról beszél. A hajtincs Szendrey Júlia hagyatékából került a Magyar Tudományos Akadémiához.

A jó tudomány jövője - Csíkszentmihályi Mihály előadása az MTA-n

Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus-kutatónak az Akadémián tartott hétfői előadása az emberi közösségek hatótényezőiről, a kiteljesedett életről és tudományról való együttgondolkodásról szólt. A "jó tudomány" nem csupán elkötelezett tudósok felismeréseinek összessége, hanem forrása annak a boldogságfogalomnak, amellyel a jövőbe vetett bizalom kiépülése leírhatóvá válik.

Magyarországra hullott meteoritokat is láthatnak az érdeklődők az Akadémián

Két és fél kilogrammos kő csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égből hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekről és egyéb kapcsolódó érdekességekről hangzanak el előadások az Akadémián hétfőn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.

Magyar filozófusok zaklatásáról ír az egyik vezető tudományos lap

Az egyik legnagyobb nemzetközi tudományos folyóirat, a Science híroldala is részletesen foglalkozik azzal a botránnyal, ami a hazai filozófusoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban alakult ki néhány hete Magyarországon. Az egyik legnevesebb filozófus, Jürgen Habermas az Európai Uniótól kért vizsgálatot, egy Pálinkás Józsefnek címzett nyílt levélben pedig hatvan hazai és nemzetközi szakember állt ki a hűtlen kezeléssel megvádolt magyar kutatók mellett. 

Mindentudás Egyeteme 2.0 - újraindul a népszerű sorozat

Barabási Albert-László január 15-i előadásával indul a magyarországi tudományos ismeretterjesztés legnépszerűbb programsorozatának folytatása. A tizenhat előadást Budapesten és hat további egyetemi városban hallgathatják meg az érdeklődők, a témákhoz kapcsolódó televíziós műsorokat pedig a Magyar Televízió és a Duna Televízió sugározza.

Hatszázmillió forint új akadémiai és egyetemi kutatócsoportokra

Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.

Az euró stabilitását várja a magyar elnökségtől az EU főnöke

A költségvetési stabilitást biztosító európai szabályok megalkotását és az energiabiztonságot nevezte a 2011-es magyar EU-elnökség előtt álló legfontosabb feladatoknak Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke egy budapesti konferencián.

Magyar Nemzet: Az MTA elnöke is kritizálja a felsőoktatási törvény koncepcióját

Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzés visszaállításával, és azt mondja, a bolognai rendszeren csak ott szabad változtatni, ahol az egyértelműen károkat okozott.

A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.