Magyar Tudományos Akadémia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- MTA
- tudomány
- Vizi E. Szilveszter
- Budapest
- magyar kutatók
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyar sugárzásmérő rendszer kerül az új Hold körüli űrállomásra
Hogyan járulnak hozzá magyar kutatók a világűr minél pontosabb megismeréséhez, valamint az űrmissziókon résztvevők egészségének védelméhez? Ez is kiderült a Tudományünnep+ újabb előadásából, amelyet Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök tartott – írja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye.
Csütörtökön kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe
A háborúval, az energiaválsággal és a klímavészhelyzettel foglalkoznak egyebek mellett az előadók a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozaton, amely csütörtökön kezdődik és november végéig számos ismeretterjesztő előadással várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémián.
Száz éve halt meg a karburátor atyja, Bánki Donát
Száz éve, 1922. augusztus 1-jén halt meg Bánki Donát gépészmérnök, a karburátor egyik feltalálója, és számtalan szabadalom atyja.
Elhunyt Géczy Barnabás nemzetközi hírű magyar paleontológus
Elhunyt Géczy Barnabás Széchenyi-díjas paleontológus, egyetemi tanár, professor emeritus. Az MTA rendes tagja pénteken, életének 97. évében halt meg - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Rényi Alfréd születésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású konferenciát tartottak az MTA székházában
A Rényi Intézet nagyszabású emlékkonferenciát szervezett 2022. június 20–24. között névadója Rényi Alfréd születésének századik évfordulója alkalmából. A Covid-járvány miatt egy évvel elhalasztott rendezvénynek az MTA székháza adott otthont. A program kiváló lehetőséget biztosított a hazai és nemzetközi matematikusközösség számára a matematika és alkalmazásai legújabb eredményeinek megvitatására és új együttműködések kialakítására. - számol be Szomolányi Márta a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet ügyvezető igazgatója a Rényi Intézet honlapján.
A világhírű magyar Kelet-kutató, aki huszonöt nyelven beszélt
Százkilencven éve, 1832. március 19-én született Vámbéry Ármin, a magyar őstörténet és a keletkutatás világhírű tudósa. Bár szegény családba született, de keményen tanult. Évek óta dédelgetett vágyának valóra váltása, a keleti utazás 1856-ra került elérhető közelségbe. Utazásai során szerzett tapasztalatai végül egész további pályáját meghatározták, nemcsak nyelvészeti, de néprajzi, sőt földrajzi téren is.
Az MTA kutatói elárulták, meddig ad teljes védettséget a koronavírus elleni védőoltás
Az elmúlt évben az oltásról szóltak a mindennapjaink. Kezdetben a vakcinák okozta ritka mellékhatások szolgáltattak beszédtémát, majd a hosszútávú hatásuk és hatékonyságuk, ma pedig az tartja lázban az embereket, hogy kötelezővé teszik-e a Covid-oltást?
Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.
- címkék:
- ökológia
- környezettudatosság
- biodiverzitás
- tavak
- környezetbiztonság
- környezetterhelés
- limnológia
- környezeti hatástanulmány
- citizen science
- környezettudomány
- közösségi tudomány
- Magyar Tudományos Akadémia
- Limnológiai Kutatóintézet
- Ökológiai Kutatóintézet
- Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat
- Címkefelhő »
A kalocsai érsek, akit Gemenc megmentőjeként tartanak számon
Haynald Lajosról (erdélyi püspök, majd 1867-től haláláig kalocsai érsek) kevesen tudják, hogy nem csak egyházi vezető, hanem tudós, kutató ember is volt, tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Aktív tevékenységet fejtett ki a Magyar Tudományos Akadémián, miközben több alapítványt hozott létre és támogatott.
Meghalt Zalai Ernő közgazdász
Életének 78. évében meghalt Zalai Ernő, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas professzor - tudatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szombaton az MTI-vel.
125 éves az első magyar szabadalmi törvény
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.
Freund Tamás: A tudomány és a politika együttműködése nemzeti érdek
Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség - mondta el Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) frissen megválasztott elnöke szerdai online sajtótájékoztatóján.
Magyar kutatók tehetik hatékonyabbá a leukémia kezelését
Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport.
Egy kiváló anyag, amiből mi magunk csinálunk gonosztevőt
A műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Így van ez a polimerekkel is, amik nem rosszabbak a többi szerkezeti anyagnál, külső tényezők miatt mégis őket hibáztatjuk az egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezésért. Arra a kérdésre, hogy miért lesz a jó műanyagból a rossz emberi hozzáállás miatt csúf hulladék, Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemm ...
Meghalt Ormos Mária történész
Életének 90. évében meghalt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA az MTI-vel.
A tudomány jövőjét vetítik előre az Akadémia fényfestményei
Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd
A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.
Elhunyt Pál Lénárd fizikus
Életének 94. évében elhunyt Pál Lénárd fizikus, a szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák kiemelkedő kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Repülő ékszerek és szuperlézerek a Magyar Tudomány Ünnepén
Meghalt Lempert Károly
Életének 95. évében kedden meghalt Lempert Károly Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA szerdán az MTI-vel.
Megfigyelték, ahogy a fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot
Először figyelhették meg tudósok, amint egy feketelyuk "felfal" egy neutroncsillagot. A kozmikus esemény feltehetőleg mintegy 900 millió éve történhetett, de a Földön a LIGO és Virgo gravitációshullám-obszervatóriumok csak augusztus 14-én észlelték a jeleit - adta hírül a space.com hírportál.
Senki nem darálta be az MTA-t
Senki nem darálta be az MTA-t Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Magyar Hírlapnak nyilatkozó elnöke szerint, aki ugyanakkor úgy látja, szigorítani és egyértelműsíteni kell az elvárásokat a kutatókkal szemben.
Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije
Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...
- címkék:
- Hrúz Mária
- Petőfi Sándor
- Morvai Ferenc
- Harsányi László igazságügyi orvosprofesszor
- Barguzin
- genetika
- antropológia
- bizottság
- 1848-49-es szabadságharc
- történelmi forrás
- DNS-analízis
- Kiszely István antropológus
- Megamorv Petőfi Bizottság
- Magyar Tudományos Akadémia
- Szovjetunió Tudományos Akadémiája
- Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete
- Címkefelhő »
Fontos előrelépés történt a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításában
Az Országgyűlés keddi döntése fontos előrelépés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításában, a kormány az új keretek között 32 milliárd forinttal több támogatást szán a területre – nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MTI-nek.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is felháborodott az MTA kéjbarlangján
Miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) elismerte, hogy valóban létezett náluk egy titkos szoba, amelyben helyet kapott egy szív alakú ágy, és az azzal egy légtérben lévő sarokkád, az Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményben tiltakozott. A januárban alakult, kormánypártisággal nehezen vádolható szervezet értetlenül áll a „rekreációs szoba ügye” előtt, amit elfogadhatatlan tart.
A nagy G. Fodor-sejtés
Megdőlni látszik az a szűk körben uralkodó, de mégis széles körben terjesztett feltevés, hogy a tudomány embereit csak a tiszta tudomány eszméje élteti és érdekli, írja a 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor.
Titkos szexbarlang működik az MTA kutatóintézetében - videó
A legnagyobb titokban alkalmi együttlétekre szolgáló „kéjbarlangot" építettek a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében. A Ripost informátora szerint csak a beavatott professzorok kaphatnak speciális kódot, hogy igénybe vehessék a különös módon berendezett intim találkozóhelyet.
Az eddigieknél hatékonyabban állítottak elő hidrogént zöldalgákkal
Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével, egyelőre laboratóriumi körülmények között.
Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.
A pajzsmirigybetegeknek segíthet az MTA világító egere
Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával. Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.
Gazdag újkőkori leleteket állítanak ki Pécsett
Először állítják ki az M6-os autópálya építése során előkerült 7000 éves leleteket a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Csontváry Múzeumában május 9-től - tájékoztatta a közgyűjtemény az MTI-t.
Palkovics László: Továbbra is az MTA-n kívül képzeli el a kormány az intézethálózatot
Többszöri szavazás után az MTA közgyűlése úgy döntött, hogy az Akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot. Hogy miért helyezkedik szembe a kormány szándékával az Akadémia, erről tegnap részletes cikket közöltünk.
Palkovics László: Júniusban módosulhat az akadémiai törvény
Ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése ma úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldani – mondta a Magyar Hírlapnak Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter szerint a legfontosabb, hogy megszüntessék a már fél éve fennálló bizonytalanságot.
Ezek a borok a világ legjobbjai közé tartoznak
Tokaj-Hegyalja és Villány borai szerepeltek a legjobban az idén tizedik alkalommal meghirdetett Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen.
Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök közös nyilatkozata
Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata. Az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter pénteken Budapesten írt alá.
A dohányzás betiltásával az újszülöttek is csak nyernek
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.
Tudja-e, hogy melyik a legkorábbi magyar nyelvű kéziratunk?
A legkorábbi magyar nyelvű kéziratot az 1800-as években fedezte fel egy gimnazista, amikor könyvekkel dobálóztak, és pont ezt vágta hozzá az egyik osztálytársa. A Jókai-kódex nemcsak a legrégebbi magyar nyelvű kézirat, hanem a legkorábbi könyvnyi terjedelmű magyar szöveg.
Íme az új, kissé furcsa keresztnevek, amelyek közül már bárki választhat
Minden hónapban dönt a Magyar Tudományos Akadémia Névtanácsa arról, hogy milyen új utóneveket engedélyezzenek. A leendő szülők időnként extrém kérésekkel is előállnak, amelyek közül sokakat elfogadnak, sokakat pedig nem. Íme néhány friss gyöngyszem.
Szárnyaik árulkodnak a boglárkalepkék származási helyéről
Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.
Így lesz biobenzin a cellulózból
Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.
Magyar kutatók is részt vesznek az idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgáló kutatásokban
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL küldetésének tudományos programjában, ami az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Kiderül, mennyire iható a Duna vize
Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően - hangzott el a projekt csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király
560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.
Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát
A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...
Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg
Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.
- címkék:
- orvostudomány
- daganat
- nanorészecskék
- tumor
- gyógyászat
- ösztöndíj
- biológia
- kutató
- jelzés
- tudós
- nő
- nemesfém
- anyagtudomány
- nők
- Nők a Tudományban Kiválósági Díj
- arany
- depresszió
- természettudomány
- magyar kutatók
- parkinson-kór
- rák
- agy
- Alzheimer-kór
- terápia
- díj
- molekula
- L'Oreal
- Magyar Tudományos Akadémia
- UNESCO
- MTA
- Szegedi Tudományegyetem
- Címkefelhő »
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is
„Miközben a jogtudományi Intézet egy olyan közleményt bocsátott ki, amelyben ragaszkodik a tudományos kutatás szabadságához” – írja a Tűzfalcsoport Blog. Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat. A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk. Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai!
Egy éjszakára megnyílnak az MTA legizgalmasabb termei
A Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) különleges épületbejárásokkal és művészettörténeti előadásokkal várja az érdeklődőket. Szombat este megnyitják az épület legérdekesebb termeit - a vezetett sétákra már nincs sok hely, érdemes még ma regisztrálni!
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Víznap lesz a Magyar Tudományos Akadémián
A vízhez kapcsolódó számtalan bemutatóval, interaktív kísérlettel, ásványvíz-kóstolással és előadások, filmvetítések sokaságával várják az érdeklődőket a szervezők június 1-jén, pénteken az MTA Széchenyi téri Székházában és az épület előtti parkolóban.
Az MTA olyan neveket vétózott meg, mint a Rukkola vagy a Makka
Nem újdonság, hogy vannak olyan kreatív szülők, akik nem elégszenek meg a naptárban vagy utónévkönyvben található nevekkel. Egyedik akarnak lenni. Íme az Magyar Tudományos Akadémia friss listája az el nem fogadott nevekről.
Váratlan felfedezés segítheti a daganatok megtalálását
Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.
Ma is vannak magyar kutatók a tudományos világválogatottban
Az elmúlt két-három évtizedben nagyobbat változott a tudományos kutatás világa, mint az azt megelőző három évszázad során. A tudományos felfedezések nem csak a makro- és mikrokozmoszról alkotott világképünket formálják át gyökeresen, hanem az alkalmazott kutatási eredményeknek köszönhetően, egyre jobban beépülnek a mindennapokba, társadalmi szintű változásokat okozva. A nemzetközi mezőnyben legeredményesebb kutatóinkat támogató Élvonal-program meghirdetéséről és az alap és az alkalmazott kutatások jelenlegi nagy kérdéseiről, valamint a magyar tudomány helyzetéről továbbá finanszírozási lehetőségeiről Pálinkás József akadémikus, a Neemzeti ...
- címkék:
- Pálinkás József
- kutatás-fejlesztés
- Lendület Fiatal Kutatói Program
- tudomány
- kutatóintézet
- alapkutatás
- nemzetközi kooperáció
- alkalmazott tudományok
- Kiválósági program
- open science
- start-up vállakozások
- kvantumtechnológia
- idegtudományok
- Magyar Tudományos Akadémia
- Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
- Címkefelhő »
Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség
Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.
A mindent gyógyító csodavíz legendája
Se szeri, se száma a különböző csodavizeknek és csodasóknak, amik minden esetben hihetetlennek hangzó gyógyulást ígérnek. Ha ez így lenne, üresek lennének a kórházak, és a matuzsálem korú emberek is vidáman hánynák a cigánykereket a parkokban. Sajnos mindez illúzió, jól megtervezett átverés, a bámulatosnak ígérkező készítmények nemcsak hatástalanok, de könnyen bajt is okozhatnak. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének előadásán Fábián István vegyész többek között két populáris átverés, a PI-víz és a Himalája-só mítoszát zúzta porrá.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Sokak látását mentheti meg a magyar kutatók felfedezése
Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést. A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat – írja az MTA közleménye.
Megválasztották az MTA új vezetőit
Az MTA 188. közgyűlésén megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az Akadémia elnöke újabb három évre Lovász László, főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciót Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlése
Lovász László elnöki köszöntőjével indult az MTA 188. közgyűlése. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén hétfőn átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket, majd megkezdődött a megszokottnál is több témát tartalmazó munkaközgyűlés. Kedden zárt ülésen megválasztják az MTA tisztségviselőit. Az idei közgyűlésen rendezik meg először a fiatal kutatók fórumát.
Olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak
A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.
Matektehetségeket keres az MTA
Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.
Őrületes babaneveket engedélyezett az MTA
Ebben az évben is akadtak olyan szülők, akik nem akartak "hagyományos" nevet adni a gyermeküknek.
230 millió éves ökoszisztéma nyomában
A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok folytatják az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.
Nálunk még a tudományban is szexizmus uralkodik
Hogyan működik a szexizmus a tudomány hierarchikus világában, és miért hátráltatja ez a női kutatók előrejutását a ranglétrán? Nők a tudományban címmel első alkalommal rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémián, és a résztvevők szerencsére nem féltek a kényes kérdések érintésétől.
80 év után újra kiállítják a Szózat kéziratát
Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.
Kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy
Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink - derült ki az MTA kutatóinak legújabb tanulmányából.
Tudományos magazint indított az InfoRádió és az MTA
Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően.
Rájöttek, hogy minek köszönhetjük az emlékeinket
Alvás közben a rövid távú memóriából úgynevezett agyi ritmusok töltik át az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Ezeknek a ritmusoknak a keletkezéséért felelős agyterületet sikerült most azonosítania a Szegedei Tudományegyetem és az MTA kutatócsoportjának.
Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket
Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.
Kozmikus időjós lesz a magyar műholdrendszer
Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet működéséről, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az űrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védő mágneses mező megismerését is lehetővé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.
Az eddiginél is sokkal több pénzt kapnak Fekete Györgyék
Jelentősen nő jövőre a Nemzeti Hauszmann Terv és a Magyar Művészeti Akadémia támogatása, emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia normatívája, a Müpa az ideihez hasonló összeggel gazdálkodhat, a Balassi Intézetre biztosított összeg ugyanakkor jelentősen csökken a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint.
Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben
Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.
A kutatóktól várják a klímaváltozás megoldását a magyarok
Majdnem minden árt a környezetnek, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40%-a az MTA KRTK felmérése során, ahol azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az emberek Magyarországon a klímaváltozáshoz. A Tudományos Akadémia által ismertetett kutatásból kiderül: az emberek a saját felelősségüket hasonló mértékűnek látják, mint a politikusokét vagy a kormányét, a megoldás terén azonban a kutatóktól, tudósoktól várják a legtöbbet. Sokan jóval többet is fizetnének a környezet védelme érdekében például az áramért.
Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók
A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.
Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja
A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.
Harcba száll a homeopátia ellen az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia úgy döntött, nem bánik többé kesztyűs kézzel az áltudományokkal – ugyanakkor attól is óva intett mindenkit, hogy a természetes gyógymódok mindegyikét elutasítsa. A homeopátiáról és sarlatánságról szóló előadássorozaton megfontolt óvatossággal, de határozottan járták körbe a témát a meghívott kutatók.
A földön kívüli élet kereséséről tanácskoztak az Akadémián
A Földhöz hasonló égitesteket kutató eszközökről és a lakhatóság feltételeiről is tanácskoztak a közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencián.
Vasszigor vár a homeopátiás szerekre
A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazáson egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését, amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan hatékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket.
Az MTA szerint továbbra is jönnek majd a menekültek
Elkészítette tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportja. Megállapításaik között szerepel, hogy a menekültek áramlása nem áll le, sőt egyre többen érkeznek majd Afrikából is. A kormánynak azt javasolják: alkalmazkodjanak.
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.
Néhány évtizeden belül megtalálhatjuk a Földön kívüli életet
A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.
Iskolaátnevezéstől félnek Miskolcon is
Négy év elteltével újra elterjedt Miskolcon a pletyka, hogy át akarják nevezni a Földes Ferenc Gimnáziumot. Az átkereszteléssel eddig már háromszor próbálkozott a Széchenyi ’56 Emlékbizottság, most azonban úgy tűnik, álhír okozta a pánikot.
Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben
Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között
Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.
Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer Magyarországon
Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.
Meghökkentő fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében
Újabb fejlemény a Ságvári Endre Gimnázium ügyében. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül többen is kifogásolják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ő állásfoglalásukra hivatkozik a szegedi iskola átnevezésének ügyében, és támogatja, hogy a helyi közösségek döntéseibe nem szólhasson bele a minisztérium.
Először fényképezték a kannabisz agyi hatását
A világon először a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.
Letiltva! Hada Renáta nem adhatja kisfiának a Pisti nevet
A kismama harcban áll a Magyar Tudományos Akadémiával, amely nem engedélyezi, hogy gyermekét Pistinek nevezze el.
Megalézerrel és minibolygókkal indult A fény éve
A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.
Magyar kutatók vizsgáltak először kisbolygókat a Kepler-űrtávcsővel
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének kutatói. Az adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a későbbi kutatásokat a Naprendszeren kívüli planéták után.
Mire jó a bölcsészettudomány?
Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában. Ebben állapodtak meg a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián szerdán.
Csillagász és nyelvész is van a Junior Prima díjazottjai között
Nyolcadik alkalommal adták át a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában. Sok fiatalt, köztük csillagászt, ökológust és nyelvészt is kitüntettek szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián.
Nyílt nap az ég és a föld titkairól
Az ég és a föld titkairól esik szó a magyar tudomány ünnepe alkalmából az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban csütörtökön megrendezett nyílt napon, amelynek keretében az érdeklődők egyebek mellett megismerkedhetnek a változócsillagok sajátosságaival, a múltbéli éghajlatváltozások nyomába eredhetnek, és sok mindent megtudhatnak a műkincsek rejtett titkairól.
Tanuljunk meg helyesen írni! Ezek a leggyakoribb helyesírási hibák
A Magyar Tudományos Akadémia összeszedte a leggyakoribb helyesírási hibákat, amelyek biztos mindenkinél kiverik a biztosítékot.
Lovász László az MTA új elnöke
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. Az MTA most tartja 185. közgyűlését.
A világ egyik legnagyobb matematikusa lehet az MTA új elnöke
Új elnököt választ a Magyar Tudományos Akadémia május 6-án. Az előzetes felmérés során messze a legtöbb voksot Lovász László kapta.
Elképesztően sok pénzt kapnak az agykutatók. Mire jó ez?
Egymillió magyar életét keseríti meg a migrén, félmillióét a derékfájás, az epilepsziás betegek jóval nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok. A magyar agykutatók két év lobbizás után elérték, hogy a kormány 12 milliárd forinttal támogassa az idegrendszeri kutatásokat. A nemzeti agykutatási programtól valódi tudományos áttöréseket várnak.