magyar kutatók

címke rss

Új módszerrel vizsgálták a cianobaktériumok nitrogénfelvételét

Tudomány2022.03.30, 11:45

Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos fõmunkatársa és szerzõtársai a Frontiers in Microbiology címû szaklapban számoltak be a cianobaktériumok nitrogénfelvételére irányuló vizsgálataik legújabb eredményeirõl.

Ez állhat a nyári idõjárási szélsõségek mögött

Tudomány2022.03.28, 10:30

A CSFK kutatójának részvételével nemzetközi együttmûködésben vizsgálták a trópusi csendes-óceáni folyamatok és a nyári idõjárási szélsõségek összefüggéseit.

Új magyar felfedezés az elektronok világában

Tudomány2022.03.26, 12:43

Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezetõ nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.

Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat

Tudomány2022.03.22, 11:25

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentõségû kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetõk az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.

Biliárdgolyóként ütközõ fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat

Tudomány2022.03.18, 14:57

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

Fontos magyar részvétellel született új eredmény a CERN-ben

Tudomány2022.03.17, 11:55

Az ASACUSA kísérlet az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepõ viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban. Az eredmény új utakat nyithat meg a részecskefizika, az anyagtudományok és akár az asztrofizika területén is.

Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövõ katalizátorait

Tudomány2022.03.05, 14:17

A gyógyszeripartól, a növényvédõszergyártáson át az építõanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen elõállított anyagok. Az elõállításukhoz pedig hosszú és idõigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélõbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.

Új technológiával csökkentenék a patakok gyógyszerszennyezettségét

Tudomány2022.03.02, 12:59

Egy, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) által vezetett kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszerszennyezettségét. Eredményeik szerint a patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszerkoncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs, azonban egyes hormonszármazékok, gyulladáscsökkentõk, antiepileptikumok környezeti kockázatot jelenthetnek a vizes élõhelyekre nézve.

Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az aggyal kapcsolatban

Tudomány2022.03.01, 13:40

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsõként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásban - közölte az ELKH.

Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

Tudomány2022.02.24, 12:12

Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók

Tudomány2022.02.23, 10:49

Ahogy az ékezetek a betûkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különbözõ módosulásai is jelentõs szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintõ módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörûen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...

Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók

Tudomány2022.02.21, 11:09

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.

Magyarok segítségével döntött rekordot a mesterséges Nap

Tudomány2022.02.09, 16:36

Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezetõ fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.

Magyar kutatók modellezték, hol lehet a Marson folyékony víz

Tudomány2022.01.31, 16:13

Kis mennyiségû folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói. Eredményeik szerint tavasszal és nyáron, a késõ esti és kora hajnali órák lehetnek erre megfelelõek, és az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.

Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat

Tudomány2022.01.26, 10:41

Magyar kutatók elõször igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyrõl a Scientific Reports címû folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlõdésének megismerésében.

Magyarázatot találtak a Föld-szerû bolygók keletkezésére

Tudomány2022.01.23, 12:16

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos fõmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsõk sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerû bolygók vagy a Jupiter méretû óriásbolygók. A felfedezésrõl az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.

Magyar kutatók találták meg a világ legkisebb szárazföldi csigáit

Tudomány2022.01.20, 11:36

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestû állatai.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait

Tudomány2022.01.17, 12:31

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körû nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 õskori humán egyén genomját.

Átadták az SZTE inkubátorházát

Tudomány2022.01.13, 11:54

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülõ Science Park Szeged elsõ létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Tudomány2022.01.12, 13:37

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.

Magyarországon fedezték fel 2022 elsõ üstökösét

Tudomány2022.01.10, 14:47

Magyarországon fedezték fel az új év elsõ üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetõi Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Elõször alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezõvé

Tudomány2022.01.10, 10:41

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom elsõ ilyen kísérletében 18 különbözõ mûfajú zenei klipbõl és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezõt (AC-mezõ), és ennek hatását mérték az élesztõ vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) mûködésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimmûködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...

Idegsejteket védõ gyógyszerhatóanyagokat fejlesztettek Szegeden

Tudomány2022.01.04, 10:41

Idegsejteket védõ, gyulladáscsökkentõ új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.

Mesterséges intelligencia segítségével keresik az új antibiotikumokat

Tudomány2021.12.14, 10:58

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok mûködését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben mûködnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentõsége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Elképesztõ, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet

Tudomány2021.12.13, 10:48

A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsõszerzõségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid („miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelõzõ és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyaabb ...

Klímadinamikai módszerekkel vizsgálnák a kaotikus jelenségeket

Tudomány2021.12.10, 10:53

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az errõl szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban elõforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics címû lapjában jelent meg - közölte az ELKH pénteken az MTI-vel.

Magyar védelmi mûszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban

Tudomány2021.12.08, 10:12

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülõ részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének mûszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülõ esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelõ részegységeket, ezzel megelõzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követõen megkezdõdik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású mûködés.

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Tudomány2021.12.07, 10:37

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekrõl, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak mûvelõirõl, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetõje a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Új koronavírus-gyilkos eszközt fejlesztettek pécsi kutatók

Tudomány2021.12.06, 10:17

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói saját fejlesztésû UV-kamrában, UV-C fény segítségével inaktiválták a koronavírust, ezáltal szélesebb körben válik kutathatóvá a COVID-19 kórokozója.

Kulcsszerepet kap egy magyar mûszer a leendõ Hold körüli ûrállomáson

Tudomány2021.12.02, 11:30

A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülõ ûrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az ûrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédõ burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Ûrügynökség (ESA) belsõ kísérleti sugárzásmérõ rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar ûrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Magyarország és a világûr címmel jelent meg kötet a magyar ûrkutatásról

Tudomány2021.11.30, 10:13

A magyar ûrkutatás és ûrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világûr címû kötet, amely több mint hetven szakértõ anyaga alapján készült.

Mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek magyar kutatók

Tudomány2021.11.29, 15:12

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képezõ, egyenletes felületi hõmérsékletet biztosító mikrofûtõtestet mintaoltalom védi.

Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók

Tudomány2021.11.19, 11:06

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.

Magyar mûszereket visznek a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA ûrhajósai

Tudomány2021.11.11, 10:29

Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Ûrkutatási Laboratóriumának dózismérõivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdõdõ, 19. küldetésén újdonság, hogy az ûrhajósok két szett dózismérõt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

Tudomány2021.11.01, 09:40

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology címû folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most elõször sikerült kimutatni, hogy egy embertõl különbözõ emlõs faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre

Tudomány2021.10.27, 12:24

A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertõzés megelõzésére egy magyar tudós vezetésével.

Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét

Tudomány2021.10.21, 10:42

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Manipulálni lehet az öregedést

Tudomány2021.10.16, 14:30

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról

Tudomány2021.10.14, 12:50

Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.

A krónikus sebek ellátását segítõ mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók

Tudomány2021.09.22, 12:09

A krónikus sebek ellátását segítõ, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.

Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj

Tudomány2021.09.17, 10:03

A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nõkért és a tudományért elnevezésû magyar ösztöndíját.

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították

Tudomány2021.09.14, 11:10

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.

Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez

Tudomány2021.09.06, 11:31

A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetû szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Ûrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.

Úgy kötõdik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához

Tudomány2021.09.05, 13:21

A gondozóhoz való kötõdés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.

A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók

Tudomány2021.09.03, 15:17

A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetõségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentõs része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.

A kis bûvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett

Tudomány2021.09.03, 14:50

Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezetõ professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírû szakember eredetileg bûvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az elsõ Ki mit tud?-on, késõbb azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életérõl Kõ András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett elõadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött idõszakról, az érsebészet fejlõdésérõl, valamiint ...

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

Tudomány2021.08.27, 12:31

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevû anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók

Tudomány2021.07.20, 06:02

A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.

Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ

Tudomány2021.07.15, 12:27

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...

Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés

Tudomány2021.07.09, 12:09

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezõket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.