magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyar kutatók olyan természetes vegyületet fedeztek fel, mely hatásos a koronavírus ellen
Magyar kutatók olyan természetes eredetû, erõs antivirális hatással bíró vegyületre bukkantak, amely hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen. A találmány hazai és nemzetközi szabadalmaztatása, valamint hasznosítási lehetõségeinek feltérképezése már megkezdõdött.
Még a hamis mosoly is boldoggá tehet
Egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE PPK kutatóinak részvételével közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elõ. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek – derül ki a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányból.
- címkék:
- magyar kutatók
- mosoly
- vidámság
- Címkefelhõ »
Hidrogénjéggel lövöldöztek magyar kutatók
A világon elsõként készítettek és lõtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) szakemberei.
Így gondozzák utódaikat a szalamandrák
Csaknem 200 szalamandrafaj szaporodását tanulmányozta egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH-DE Reproduktív Stratégiák Kutatócsoport és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közremûködésével. A projekt keretében azt vizsgálták, hogy az egyes fajok milyen feltételek esetén õrzik a petéiket, és melyik szülõ teszi ezt.
Új algafajt találtak magyar kutatók
A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi Holt-Tiszában egy új kovaalga fajt azonosítottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának (VTK) kutatói - olvasható az egyetem kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
- címkék:
- magyar kutatók
- új fajok
- alga
- Címkefelhõ »
Egzotikus mágnest találtak magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) Nemes-Incze Péter vezetésével mûködõ MTA EK Topológia Nanoszerkezetekben Lendület Kutatócsoport munkatársai rámutattak, hogy a romboéderes grafit talán a legegyszerûbb kristály, amelyben az elektronok közötti kölcsönhatás erõs korrelációs effektusokat eredményez.
- címkék:
- magyar kutatók
- mágnes
- grafit
- Címkefelhõ »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az agy fejlõdésével kapcsolatban
Elsõként írták le a mikroglia sejtek és a fejlõdõ idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét, és elõször tárták fel e kapcsolatnak az agy fejlõdése során betöltött szerepét az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói.
Magyar mûszerekkel indul a Hold felé az Orion ûrhajó
Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérõivel a fedélzetén, a NASA Artemis programjának elsõ küldetésében ma délután indul Hold körüli útjára az Orion ûrhajó - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat hétfõn az MTI-vel.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttmûködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különbözõ, ám valójában meglepõen közeli rokon többsejtû csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenõ munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtûség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepõen korán, szinte közvetlenül közös õssüktõl ...
Lepkeszárnyból elõállított nanoszerkezeteket vizsgáltak magyar kutatók
Bizonyos lepkefajok szárnyát cink-oxiddal bevonva környezetkímélõ módon és olcsón állíthatók elõ fotonikus nanoszerkezetek, amelyek lehetõvé teszik a napenergia közvetlen hasznosítását kémiai folyamatok elõidézésére - állapították meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi, valamint Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói.
- címkék:
- magyar kutatók
- anyagtudomány
- Címkefelhõ »
Így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai külföldi kutatókkal együttmûködésben DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízi prokarióták (baktériumok) és az egysejtû mikroeukarióták vízimadarak általi endozoochór, azaz táplálkozás útján történõ terjesztését. A témában született elsõ átfogó tanulmány a Journal of Biogeography folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- madarak
- magyar kutatók
- madár
- Címkefelhõ »
Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel magyar kutatók
Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülõkori Fejlõdés Kutatócsoport vezetõje, Dr. Kovács Ilona irányításával folytatott vizsgálatban a kutatók az alvás közben mért EEG-aktivitás elemzése révén feltárták az emberi agy érésének folyamatát. A Nature Scientific Reports és a Journal of Sleep Research címû szakfolyóiratokban megjelent tanulmányaikban a kutatók az agy rendkívül késõn érõ prekuneális hálózatára mutattak rá, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhõ »
Földbe csapódó aszteroida okoz döbbenetet
A Földnek ütközõ aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerû anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott elõállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetõk - derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésû nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.
Részecskefizikai áttörést értek el magyar kutatók segítségével
Az ATOMKI kutatóinak közremûködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erõs kölcsönhatást és a neutroncsillagokban mûködõ erõket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.
EEG-vel vizsgálták farkasok alvását az ELTE etológusai
A világon elõször vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói - közölte az ELTE Természettudományi Kara kedden az MTI-vel.
Magyar kutatók is részt vesznek a világ elsõ demonstrációs fúziós erõmûvének tervezésében
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa elsõ demonstrációs fúziós erõmûve, a DEMO koncepciójának tervezésében. A DEMO az elsõ olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra.
Az élõvilág gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra, mint gondolták
Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tudományos munkatársa, Dr. Tóth-Hubay Katalin részvételével folytatott kutatás keretében nemzetközi szakemberek a németországi Hämelsee tóból vett üledékminták vizsgálata alapján megállapították, hogy a természetes ökoszisztéma az eddigi ismeretekhez képest gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra. A vizsgálatok eredményei szerint a régmúlt idõkben lezajlott folyamatok jobb megértése révén lehetõvé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak elõrejelzése és ennek alapján hatékony kárenyhítési tervek elkészítése. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Nature folyóiratban ...
- címkék:
- klímaváltozás
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Kiderült, mi befolyásolja a pókok viselkedését
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérõ társas viselkedésû pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különbözõ viselkedésû fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élõhely ökológiai sajátosságai jelentõs hatással lehetnek az ott élõ fajok társas viselkedésére.
- címkék:
- magyar kutatók
- pókok
- pók
- ELKH
- Címkefelhõ »
Megdöbbentõ csillagokat találtak a Tejútrendszeren
Az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia missziója 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyûgözõ felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektõl a csillagok „DNS-én" és a legfiatalabb, most születõ csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A ...
Nem mindegy, hogy este vagy reggel jelentkezik a migrén
Elõször figyelték meg reggeli és esti migrénesek agymûködését különbözõ érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetõvé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.
Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét
Hétfõn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyûgözõ felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektõl, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születõ csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.
Magyar kutatók fejtették meg, hogyan védekezik testünk a rák ellen
Megújuló szöveteink életünk során többször annyi sejtet gyártanak le, mint amennyivel éppen rendelkezünk, miközben minden egyes osztódás során mutációkat gyûjtenek be. Az ELTE biofizikusai az általuk megalkotott egyedi matematikai keretrendszer segítségével vizsgálták a rákkialakulás kockázatát megújuló szövetekben. Eredményeik hosszú távon új távlatokat nyithatnak a rákkutatásban - írja az ELTE TTK közleménye.
A káros mutációk is hasznosak lehetnek
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- mutáció
- Címkefelhõ »
Magyar vízszimatoló indulhat a Holdra
Két év fejlesztés és prototípuskészítés után a Puli Space Technologies idén májusban elnyerte a „Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét – a folytatás" verseny második helyezését. A magyar fejlesztésû mérõeszköz képes azonosítani a holdkõzet felsõ rétegében lévõ hidrogént és hidrogéntartalmú illékony anyagokat, így a vízjeget is.
- címkék:
- magyar kutatók
- Hold
- víz
- NASA
- Címkefelhõ »
Így csökkenthetõ a városiasodás ökológiai lábnyoma
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Mûszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezõgazdasági Kutatóintézet szakembereibõl álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevõk számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevõk száma, míg a gyengébb terjedési képességû, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment címû nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...
Magyar tudósok értek el áttörést a rákkutatásban
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülõ képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken az MTI-t.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklõ hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élõ emberek életminõségének javításához.
Ezért hódítják meg Magyarországot az aranysakálok
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy õshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévõ ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemzõ gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részérõl egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk errõl a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetõjétõl kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértõként van számon tartva.
Magyar kutatók algoritmusával tehetõk megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek
Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésû algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai mûvelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentõsen csökkenthetõ a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erõforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.
Az allergia és a hirtelen szívhalál a Debreceni Egyetem célkeresztjében
A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötõdik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezõit és a hirtelen szívhalál megelõzését is kutatják az intézmény különbözõ karain.
Új magyar kutatás segíthet a pajzsmirigybetegeken
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) kifejlesztett THAI transzgenikus egérvonal egyedülálló lehetõségeket teremt a pajzsmiriggyel összefüggõ hormonális problémák jobb megértéséhez és az enyhítésüket célzó kutatásokhoz. Az európai, amerikai és magyar szabadalommal védett THAI-egérmodell (mozaikszó a „Thyroid Hormone Action Indicator Mouse" névbõl) bizonyítottan alkalmas gyógyszerfejlesztési és környezettoxikológiai vizsgálatokra, a piaci hasznosításához szükséges ismeretek és kapcsolatrendszer azonban eddig nem állt a fejlesztõk rendelkezésére. A KOKI ezért együttmûködési megállapodást írt alá a Blue Seven Grouppaal, ...
Új illatcsapdák segíthetik a kártevõk elleni küzdelmet
Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevõit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevõ boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút. A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérõ illatösszetevõket is képes érzékelni. A felfedezés lehetõvé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevõk rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövõben.
- címkék:
- magyar kutatók
- rovarok
- kártevõk
- illat
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók eredményei segítik a gyógynövények termesztését
A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek mûködtetése, valamint a minõségi követelményeknek való teljeskörû megfelelés. Zubay Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerûbb agrárerdészeti rendszerekben.
Magyar kutatók egy hónapig figyeltek egy csillagot, aztán váratlan dolog történt
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az MTA-ELTE Exobolygórendszerek Kutatócsoport munkatársai Kálmán Szilárd (ELTE) vezetésével egy hónapon át folyamatosan figyelték a WASP-33 jelû, Delta Scuti típusú pulzáló változócsillagot és annak 2,1 jupitertömegû bolygóját, amely 1,2 nap alatt kerüli meg a csillagot. A magyar kutatóknak sikerült kimutatni, hogy a WASP-33b exobolygó gerjeszti és részben elhangolja a csillag pulzációját. Ez az elsõ eset, amikor ilyen jelenséget csillag-bolygó rendszerben sikkerült ...
Magyar fejlesztésû eszköz segíti a kisállatok klinikai vizsgálatát
Magyar fejlesztésû PET-MRI képalkotó berendezés segíti a transzlációs medicina kutatásokat a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) projekt részeként.
A biológiai kor és a kognitív képességek serdülõkori összefüggéseit mutatták ki
A serdülõk kognitív képességeinek szintje nemcsak életkorukkal, hanem az ultrahangos csontkormérés segítségével megállapítható biológiai korukkal is összefügg - állapítják meg magyar kutatók abban a tanulmányban, amelyben a kamaszok fejlõdésének eddig feltáratlan területét, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggését vizsgálják. Az eredmények többek között segítik a kamaszkorban kialakuló pszichiátriai zavarok megértését, és hozzájárulhatnak azok kezeléséhez.
Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.
- címkék:
- földrengés
- magyar kutatók
- fizika
- ELTE
- Címkefelhõ »
Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttmûködésben – egy, az európai õskori közösségek egészségi állapotát elemzõ tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyûjtögetõ életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Egyedi módon udvarolnak az örvös légykapók
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálva megállapította, hogy a madarak udvarlási intenzitása egyedre jellemzõ, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. Az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hímek intenzívebben udvarolnak a vonzóbb tojóknak, illetve ha megnõ annak a kockázata, hogy nem találnak párt maguknak a költési idõszak elõrehaladtával.
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztõ kötetet adtak ki
Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeibõl mutat be néhányat a Kontschán Jenõ intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet, amelyben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatunk.
- címkék:
- invazív fajok
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Új módszerrel vizsgálták a cianobaktériumok nitrogénfelvételét
Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos fõmunkatársa és szerzõtársai a Frontiers in Microbiology címû szaklapban számoltak be a cianobaktériumok nitrogénfelvételére irányuló vizsgálataik legújabb eredményeirõl.
- címkék:
- magyar kutatók
- cianobaktérium
- ELKH
- Címkefelhõ »
Ez állhat a nyári idõjárási szélsõségek mögött
A CSFK kutatójának részvételével nemzetközi együttmûködésben vizsgálták a trópusi csendes-óceáni folyamatok és a nyári idõjárási szélsõségek összefüggéseit.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezetõ nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.
Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentõségû kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetõk az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- víz
- Címkefelhõ »
Biliárdgolyóként ütközõ fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
Fontos magyar részvétellel született új eredmény a CERN-ben
Az ASACUSA kísérlet az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepõ viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban. Az eredmény új utakat nyithat meg a részecskefizika, az anyagtudományok és akár az asztrofizika területén is.
Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövõ katalizátorait
A gyógyszeripartól, a növényvédõszergyártáson át az építõanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen elõállított anyagok. Az elõállításukhoz pedig hosszú és idõigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélõbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.
Új technológiával csökkentenék a patakok gyógyszerszennyezettségét
Egy, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) által vezetett kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszerszennyezettségét. Eredményeik szerint a patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszerkoncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs, azonban egyes hormonszármazékok, gyulladáscsökkentõk, antiepileptikumok környezeti kockázatot jelenthetnek a vizes élõhelyekre nézve.
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az aggyal kapcsolatban
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsõként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásban - közölte az ELKH.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhõ »
Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden
Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betûkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különbözõ módosulásai is jelentõs szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintõ módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörûen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhõ »
Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók
A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.
Magyarok segítségével döntött rekordot a mesterséges Nap
Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezetõ fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.
Magyar kutatók modellezték, hol lehet a Marson folyékony víz
Kis mennyiségû folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói. Eredményeik szerint tavasszal és nyáron, a késõ esti és kora hajnali órák lehetnek erre megfelelõek, és az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.
- címkék:
- ûrkutatás
- magyar kutatók
- Mars
- Címkefelhõ »
Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat
Magyar kutatók elõször igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyrõl a Scientific Reports címû folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlõdésének megismerésében.
Magyarázatot találtak a Föld-szerû bolygók keletkezésére
Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos fõmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsõk sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerû bolygók vagy a Jupiter méretû óriásbolygók. A felfedezésrõl az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.
Magyar kutatók találták meg a világ legkisebb szárazföldi csigáit
A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestû állatai.
- címkék:
- magyar kutatók
- csigák
- csiga
- felfedezés
- ELKH
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körû nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 õskori humán egyén genomját.
Átadták az SZTE inkubátorházát
Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülõ Science Park Szeged elsõ létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.
- címkék:
- magyar kutatók
- tudomány
- SZTE
- Címkefelhõ »
Nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdõdnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- Címkefelhõ »
Magyarországon fedezték fel 2022 elsõ üstökösét
Magyarországon fedezték fel az új év elsõ üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetõi Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.
Elõször alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezõvé
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom elsõ ilyen kísérletében 18 különbözõ mûfajú zenei klipbõl és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezõt (AC-mezõ), és ennek hatását mérték az élesztõ vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) mûködésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimmûködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...
- címkék:
- magyar kutatók
- zene
- biológia
- ELKH
- Címkefelhõ »
Idegsejteket védõ gyógyszerhatóanyagokat fejlesztettek Szegeden
Idegsejteket védõ, gyulladáscsökkentõ új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.
Mesterséges intelligencia segítségével keresik az új antibiotikumokat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok mûködését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben mûködnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentõsége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Elképesztõ, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet
A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsõszerzõségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid („miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelõzõ és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyaabb ...
Klímadinamikai módszerekkel vizsgálnák a kaotikus jelenségeket
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az errõl szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban elõforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics címû lapjában jelent meg - közölte az ELKH pénteken az MTI-vel.
- címkék:
- klímaváltozás
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Magyar védelmi mûszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban
A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülõ részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének mûszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülõ esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelõ részegységeket, ezzel megelõzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követõen megkezdõdik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású mûködés.
Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról
Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekrõl, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak mûvelõirõl, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetõje a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.
Új koronavírus-gyilkos eszközt fejlesztettek pécsi kutatók
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói saját fejlesztésû UV-kamrában, UV-C fény segítségével inaktiválták a koronavírust, ezáltal szélesebb körben válik kutathatóvá a COVID-19 kórokozója.
Kulcsszerepet kap egy magyar mûszer a leendõ Hold körüli ûrállomáson
A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülõ ûrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az ûrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédõ burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Ûrügynökség (ESA) belsõ kísérleti sugárzásmérõ rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar ûrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.
Magyarország és a világûr címmel jelent meg kötet a magyar ûrkutatásról
A magyar ûrkutatás és ûrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világûr címû kötet, amely több mint hetven szakértõ anyaga alapján készült.
- címkék:
- könyv
- ûrkutatás
- magyar kutatók
- világûr
- Címkefelhõ »
Mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képezõ, egyenletes felületi hõmérsékletet biztosító mikrofûtõtestet mintaoltalom védi.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhõ »
Magyar mûszereket visznek a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA ûrhajósai
Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Ûrkutatási Laboratóriumának dózismérõivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdõdõ, 19. küldetésén újdonság, hogy az ûrhajósok két szett dózismérõt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.
A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology címû folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most elõször sikerült kimutatni, hogy egy embertõl különbözõ emlõs faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- beszéd
- ELKH
- ELTE
- Címkefelhõ »
Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre
A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertõzés megelõzésére egy magyar tudós vezetésével.
Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét
A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- gomba
- Címkefelhõ »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról
Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.
A krónikus sebek ellátását segítõ mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók
A krónikus sebek ellátását segítõ, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj
A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nõkért és a tudományért elnevezésû magyar ösztöndíját.
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetû szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Ûrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhõ »
Úgy kötõdik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
A gondozóhoz való kötõdés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
- címkék:
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- kötõdés
- Címkefelhõ »
A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók
A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetõségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentõs része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.
A kis bûvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett
Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezetõ professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírû szakember eredetileg bûvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az elsõ Ki mit tud?-on, késõbb azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életérõl Kõ András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett elõadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött idõszakról, az érsebészet fejlõdésérõl, valamiint ...
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevû anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- demencia
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezõket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- tumor
- ELKH
- Címkefelhõ »
Sikeresen teljesíti küldetését az elsõ magyar asztrofizikai kismûhold
Küldetésének elsõ három hónapja alatt sikeresen mûködött az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttmûködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- magyar kutatók
- por
- ELKH
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók tökéletesítettek egy építõipari innovációt
A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építõiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetõen született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.
Az Antarktisz jegében rejtõzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekrõl a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
Új anyagot hoztak létre Miskolcon
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek mûanyaggal kevert kávézaccból.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- ELKH
- CSFK
- Címkefelhõ »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévõ két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezésérõl az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentõségét mutatja, hogy a szerkesztõség elsõ helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók
Egy magyar-olasz vezetésû nemzetközi kutatócsoportnak elsõként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhetõ hullámoknak számítanak, jelentõségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- ELTE
- Címkefelhõ »
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelõtt élt õsbaktériumok felépítését, mûködését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikrõl a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelsõ baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkezõ, viszonylag komplex élõlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetõvé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.