magyar kutatók

címke rss

Magyarország és a világûr címmel jelent meg kötet a magyar ûrkutatásról

Archívum2021.11.30, 10:13

A magyar ûrkutatás és ûrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világûr címû kötet, amely több mint hetven szakértõ anyaga alapján készült.

Mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek magyar kutatók

Archívum2021.11.29, 15:12

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képezõ, egyenletes felületi hõmérsékletet biztosító mikrofûtõtestet mintaoltalom védi.

Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók

Archívum2021.11.19, 11:06

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.

Magyar mûszereket visznek a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA ûrhajósai

Archívum2021.11.11, 10:29

Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Ûrkutatási Laboratóriumának dózismérõivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdõdõ, 19. küldetésén újdonság, hogy az ûrhajósok két szett dózismérõt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

Archívum2021.11.01, 09:40

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology címû folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most elõször sikerült kimutatni, hogy egy embertõl különbözõ emlõs faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre

Archívum2021.10.27, 12:24

A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertõzés megelõzésére egy magyar tudós vezetésével.

Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét

Archívum2021.10.21, 10:42

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Manipulálni lehet az öregedést

Archívum2021.10.16, 14:30

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról

Archívum2021.10.14, 12:50

Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.

A krónikus sebek ellátását segítõ mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók

Archívum2021.09.22, 12:09

A krónikus sebek ellátását segítõ, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.

Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj

Archívum2021.09.17, 10:03

A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nõkért és a tudományért elnevezésû magyar ösztöndíját.

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították

Archívum2021.09.14, 11:10

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.

Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez

Archívum2021.09.06, 11:31

A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetû szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Ûrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.

Úgy kötõdik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához

Archívum2021.09.05, 13:21

A gondozóhoz való kötõdés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.

A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók

Archívum2021.09.03, 15:17

A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetõségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentõs része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.

A kis bûvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett

Archívum2021.09.03, 14:50

Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezetõ professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírû szakember eredetileg bûvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az elsõ Ki mit tud?-on, késõbb azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életérõl Kõ András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett elõadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött idõszakról, az érsebészet fejlõdésérõl, valamiint ...

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

Archívum2021.08.27, 12:31

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevû anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók

Archívum2021.07.20, 06:02

A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.

Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ

Archívum2021.07.15, 12:27

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...

Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés

Archívum2021.07.09, 12:09

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezõket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.

Sikeresen teljesíti küldetését az elsõ magyar asztrofizikai kismûhold

Archívum2021.06.21, 10:23

Küldetésének elsõ három hónapja alatt sikeresen mûködött az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).

Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók

Archívum2021.06.07, 12:19

Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttmûködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.

Magyar kutatók tökéletesítettek egy építõipari innovációt

Archívum2021.05.27, 14:02

A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építõiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetõen született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.

Az Antarktisz jegében rejtõzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása

Archívum2021.05.21, 13:24

Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekrõl a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.

Új anyagot hoztak létre Miskolcon

Archívum2021.05.20, 14:56

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek mûanyaggal kevert kávézaccból.

A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói

Archívum2021.05.18, 13:20

A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.

Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban

Archívum2021.05.14, 14:55

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévõ két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezésérõl az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentõségét mutatja, hogy a szerkesztõség elsõ helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.

A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók

Archívum2021.05.11, 12:34

Egy magyar-olasz vezetésû nemzetközi kutatócsoportnak elsõként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhetõ hullámoknak számítanak, jelentõségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Archívum2021.05.07, 17:43

Több mint 3 milliárd évvel ezelõtt élt õsbaktériumok felépítését, mûködését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikrõl a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelsõ baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkezõ, viszonylag komplex élõlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.

Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén

Archívum2021.05.06, 14:50

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetõvé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.

Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók

Archívum2021.05.05, 13:00

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlõdés korai szakaszait.

A nagy mocsári csigában rejtõzhet az öregedés lassításának kulcsa

Archívum2021.04.23, 11:23

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával mûködõ, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...

Az alföldi õsközösségek étrendjérõl jelent meg egy nemzetközi tanulmány

Archívum2021.04.22, 14:36

Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi õsközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középsõ rézkorban élõ nõk inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középsõ rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetû táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékû volt - közölte csütörtökön az ELTE.

Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók

Archívum2021.04.20, 11:47

A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikrõl pedig a Nature Energy címû lapban számoltak be - közölte honlapján a felsõoktatási intézmény.

Veszélyeztetett állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói

Archívum2021.04.15, 11:27

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.

Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit

Archívum2021.04.14, 11:46

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külsõ tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nõstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tûnhet is.

Miért tûrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?

Archívum2021.04.09, 16:47

A vörös hajú emberek eltérõ fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérõ fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bõrének pigmenttermelõ sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Archívum2021.04.01, 12:06

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttmûködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát

Archívum2021.03.29, 10:31

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történõ elõállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megõrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elõ, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítõ) szelektíven táplálják a vaastagbél ...

A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Archívum2021.03.23, 13:59

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Elindult az ûrbe az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold

Archívum2021.03.22, 17:32

Elindult az ûrbe az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, amely az egész Földre kiterjedõ gamma-mûholdhálózat úttörõje lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfõn az MTI-vel.

Magyar mûholdakkal startolt el egy Szojuz teherûrhajó

Archívum2021.03.22, 10:54

Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 mûholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherûrhajó, amelyet hétfõn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Színes segítség a kápia paprika termesztéséhez

Archívum2021.03.18, 12:20

A szélsõséges idõjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érõ hõstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minõségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különbözõ színû árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.

Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai

Archívum2021.03.09, 16:34

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétõl Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Algák soha nem látott 3D-modelljeit alkották meg magyar kutatók

Archívum2021.03.05, 14:31

A vízben úszó fotoszintetizáló algák termelik a légköri oxigén jelentõs részét. Túlzott elszaporodásuk azonban ronthatja a vízminõséget, ezért kiemelt jelentõsége van annak, hogy a kutatók pontosan meg tudják becsülni az általuk alkotott biomassza mennyiségét. Erre eddig csak korlátozott pontosságú módszerek álltak rendelkezésre, de az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével megalkották az algák valósághû térbeli modelljeit, amelyek már pontos térfogat- és tömegmérésre adnak lehetõséget - írja az ELKH közleménye. Az errõl szóló tanulmány a rangos Science of The Total Environment szakfolyóiraatban ...

A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók

Archívum2021.03.04, 12:31

A migrénben szenvedõ felnõtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, errõl szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezetõ folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került.

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Archívum2021.03.01, 10:41

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezetõ halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentõ, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteirõl, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos fõmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtõzködõ kártevõket

Archívum2021.02.27, 10:04

Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlõdõ babzsizsik? Hogyan reagál a hõmérséklet változására egy száron belül telelõ moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevõk mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedõ eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.

Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez

Archívum2021.02.17, 18:28

A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.

Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói

Archívum2021.02.17, 14:09

Betegközpontú, új megközelítésû módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.