magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyarország és a világûr címmel jelent meg kötet a magyar ûrkutatásról
A magyar ûrkutatás és ûrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világûr címû kötet, amely több mint hetven szakértõ anyaga alapján készült.
- címkék:
- világûr
- könyv
- ûrkutatás
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képezõ, egyenletes felületi hõmérsékletet biztosító mikrofûtõtestet mintaoltalom védi.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhõ »
Magyar mûszereket visznek a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA ûrhajósai
Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Ûrkutatási Laboratóriumának dózismérõivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdõdõ, 19. küldetésén újdonság, hogy az ûrhajósok két szett dózismérõt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.
A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology címû folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most elõször sikerült kimutatni, hogy egy embertõl különbözõ emlõs faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
- címkék:
- beszéd
- ELKH
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre
A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertõzés megelõzésére egy magyar tudós vezetésével.
Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét
A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- gomba
- Címkefelhõ »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról
Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.
A krónikus sebek ellátását segítõ mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók
A krónikus sebek ellátását segítõ, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj
A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nõkért és a tudományért elnevezésû magyar ösztöndíját.
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetû szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Ûrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhõ »
Úgy kötõdik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
A gondozóhoz való kötõdés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
- címkék:
- kötõdés
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- Címkefelhõ »
A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók
A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetõségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentõs része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.
A kis bûvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett
Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezetõ professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírû szakember eredetileg bûvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az elsõ Ki mit tud?-on, késõbb azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életérõl Kõ András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett elõadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött idõszakról, az érsebészet fejlõdésérõl, valamiint ...
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevû anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.
- címkék:
- demencia
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezõket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- tumor
- ELKH
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- Címkefelhõ »
Sikeresen teljesíti küldetését az elsõ magyar asztrofizikai kismûhold
Küldetésének elsõ három hónapja alatt sikeresen mûködött az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttmûködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- ELKH
- magyar kutatók
- por
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók tökéletesítettek egy építõipari innovációt
A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építõiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetõen született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.
Az Antarktisz jegében rejtõzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekrõl a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
Új anyagot hoztak létre Miskolcon
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek mûanyaggal kevert kávézaccból.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- ELKH
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- CSFK
- Címkefelhõ »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévõ két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezésérõl az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentõségét mutatja, hogy a szerkesztõség elsõ helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók
Egy magyar-olasz vezetésû nemzetközi kutatócsoportnak elsõként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhetõ hullámoknak számítanak, jelentõségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- ELTE
- Címkefelhõ »
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelõtt élt õsbaktériumok felépítését, mûködését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikrõl a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelsõ baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkezõ, viszonylag komplex élõlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetõvé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.
Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlõdés korai szakaszait.
A nagy mocsári csigában rejtõzhet az öregedés lassításának kulcsa
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával mûködõ, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...
- címkék:
- ELKH
- magyar kutatók
- öregedés
- csiga
- Címkefelhõ »
Az alföldi õsközösségek étrendjérõl jelent meg egy nemzetközi tanulmány
Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi õsközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középsõ rézkorban élõ nõk inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középsõ rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetû táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékû volt - közölte csütörtökön az ELTE.
Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók
A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikrõl pedig a Nature Energy címû lapban számoltak be - közölte honlapján a felsõoktatási intézmény.
- címkék:
- szén-dioxid
- magyar kutatók
- SZTE
- Címkefelhõ »
Veszélyeztetett állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.
Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit
Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külsõ tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nõstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tûnhet is.
Miért tûrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?
A vörös hajú emberek eltérõ fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérõ fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bõrének pigmenttermelõ sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.
Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók
Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttmûködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történõ elõállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megõrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elõ, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítõ) szelektíven táplálják a vaastagbél ...
- címkék:
- magyar kutatók
- búza
- táplálkozás
- Címkefelhõ »
A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Elindult az ûrbe az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold
Elindult az ûrbe az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, amely az egész Földre kiterjedõ gamma-mûholdhálózat úttörõje lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfõn az MTI-vel.
Magyar mûholdakkal startolt el egy Szojuz teherûrhajó
Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 mûholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherûrhajó, amelyet hétfõn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.
Színes segítség a kápia paprika termesztéséhez
A szélsõséges idõjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érõ hõstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minõségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különbözõ színû árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.
Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétõl Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Algák soha nem látott 3D-modelljeit alkották meg magyar kutatók
A vízben úszó fotoszintetizáló algák termelik a légköri oxigén jelentõs részét. Túlzott elszaporodásuk azonban ronthatja a vízminõséget, ezért kiemelt jelentõsége van annak, hogy a kutatók pontosan meg tudják becsülni az általuk alkotott biomassza mennyiségét. Erre eddig csak korlátozott pontosságú módszerek álltak rendelkezésre, de az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével megalkották az algák valósághû térbeli modelljeit, amelyek már pontos térfogat- és tömegmérésre adnak lehetõséget - írja az ELKH közleménye. Az errõl szóló tanulmány a rangos Science of The Total Environment szakfolyóiraatban ...
A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók
A migrénben szenvedõ felnõtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, errõl szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezetõ folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került.
- címkék:
- magyar kutatók
- migrén
- tanulás
- Címkefelhõ »
Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?
Az érelmeszesedés közvetett módon a vezetõ halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentõ, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteirõl, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos fõmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.
Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtõzködõ kártevõket
Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlõdõ babzsizsik? Hogyan reagál a hõmérséklet változására egy száron belül telelõ moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevõk mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedõ eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.
- címkék:
- magyar kutatók
- kártevõk
- CT
- Címkefelhõ »
Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez
A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.
Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói
Betegközpontú, új megközelítésû módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.
Eddig nem látott módon ismerhetjük meg az emberi agyat
Szegedi kutatók legfejlettebb mesterséges intelligencián alapuló egyedülálló új eljárása lehetõvé teszi az agysejtek mûködésének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó
Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetõi Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelû égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.
Környezetbarát növénytermesztés automatizálásán dolgoznak magyar kutatók
Az ELKH SZTAKI is részt vesz a HydroCobotics nevû projektben, melynek célja egy hidropónián alapuló, környezetbarát, automatizált növénytermesztési eljárás kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható és profitábilis növénytermesztési eljárás, amelyhez talajt nem, csak vizet és ásványi anyagokat használnak. Ennek egyik elõnye, hogy helyet lehet vele megtakarítani, másrészt pedig a klasszikus eljárásokhoz képest sokkal több és többféle növény termeszthetõ így egy viszonylag kicsi területen.
A földrengések elõrejelzési lehetõségeit vizsgálták a kutatók
A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésû projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejû földrengésekkel összefüggésben fellépõ légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különbözõ módszerekkel.
Új kártevõket találtak magyar kutatók
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban számos új fajt fedeztek fel világszinten elsõként, miközben Magyarországon is úttörõként mutattak ki több kártevõt és kórokozót.
Megfejtették, hogy miért fordul a napraforgóvirág kelet felé
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követõ érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.
- címkék:
- napraforgó
- magyar kutatók
- virág
- ELTE
- Címkefelhõ »
Ez az információ segíthet a kártevõk elleni küzdelemben
A más egyedek jelenléte és viselkedése által közvetített szociális információ nemcsak az egyedi viselkedést befolyásolja, hanem populációs szintû változásokat is generálhat. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevõk–természetes ragadozók, illetve az egymással versengõ kártevõfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentõsége.
Áttörés a rákkutatásban, új utak nyílhatnak a gyógyításban: magyar kutatóké az érdem
Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elõ tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.
Apró féreg vezetett áttöréshez egy ritka ráktípus kutatásában
Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy õk is rendelkeznek az édesanya haláláért felelõs hibás génnel. A családfõ a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetõen, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttmûködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására – írja az ELTE közleménye. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- rákdiagnosztika
- Címkefelhõ »
Fontos fehérje szerkezetét térképezték fel magyar kutatók
Egy számos betegségben jelentõs szerepet játszó, bonyolult szerkezetû fehérje, a ROCK2 szabályozásának szerkezeti alapjait tárták fel a TTK kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe
Az ELKH ATK Talajtani Intézet (TAKI) munkatársai a Remote Sensing címû folyóiratban nemrégiben publikálták saját hozzájárulásukat a szikesedés által érintett talajok világtérképének elkészítéséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- térkép
- talaj
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók írását választották az év 10 legérdekesebb cikke közé
Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Mûszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzõtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.
- címkék:
- magyar kutatók
- geometria
- Science
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók teszik hatékonyabbá a rágcsálókon végzett kísérleteket
A KOKI kutatóinak világszinten egyedülálló módszertani újításai tovább növelik a rágcsálókon végzett kognitív kísérletek megbízhatóságát és hatékonyságát
Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetõvé egy új kismûhold
November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttmûködés keretein belül elkészült az elsõ magyar vezetésû, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végzõ mûhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklõdik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...
Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon
A koronavírus-fertõzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának elõrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttmûködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közremûködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektõl független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...
A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékû – pályázatot, amely jelentõs mértékû hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdõdik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Stroke-ot és ritka vesebetegségeket vizsgáló kutatónõket díjaztak
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elõsegítõ tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L'Oréal-Unesco díjat.
Mesterséges sejtekben szimulálják az elsõ létformák kialakulását
Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az elsõ létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével - közölte a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel szerdán.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Ûrügynökség új távcsöve
Az Európai Ûrügynökség elfogadta az Ariel-ûrtávcsõ megvalósítási koncepcióját, amely a világon az elsõ küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlõdését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók
Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szervezõdését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor elõrehaladtával egyre hosszabb, ismétlõdõ hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetõen hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlõdésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...
Találtak valamit, ami befolyásolja a csapadék mennyiségét
Egy most megjelent tanulmányban Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különbözõ területeirõl származó, cseppkõbõl mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekrõl a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képzõdésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik.
Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók
Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttmûködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.
Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok megismeréséhez
Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok mûködésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.
- címkék:
- idegsejt
- magyar kutatók
- agy
- neuronok
- Címkefelhõ »
Magyar segítséggel térképezik fel a sakálok jelenlétét
Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt idõszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttmûködve erre a célra a világon elsõként alkalmaztak keresõkutyákat, melyek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.
Kiderült, hogy a hazai hím békák egy része genetikailag nõstény
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetõvé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élõhelyeken a békahímek egy része genetikailag nõstény.
- címkék:
- Béka
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Koponyák alapján alkottak 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élõ farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Szuperbaktériumokat ölõ antibiotikumot fejlesztettek ki szegedi kutatók
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben.
Forradalminak számító magyar gyógyszer kerülhet piacra
Nemzetközi viszonylatban is jelentõsnek számító magyar eredményekrõl számol be a világ legjelentõsebb élettudományi lapja, a Cell. Az ELTE TTK professzora, Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely a stroke utáni izomgörcsöket szünteti meg.
Így változik a kutyák személyisége életük során
A kutyák személyisége változik a korral, de a különbözõ személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklõdés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nõ, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelõ vizsgálata során. A szerzõk több, idõskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedõ, csökkent problémamegoldó képességû, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...
Az epilepszia és az agydaganatok kialakulásának megértését is segíti a magyar kutatók felfedezése
A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlõdõ agyban „elkóborló" sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelõzésében is segíthet.
- címkék:
- magyar kutatók
- idegsejtek
- KOKI
- Címkefelhõ »
Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérõen súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemzõ. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szervezõdését és evolúciós fejlõdését.
Eddig ismeretlen, magzatvédõ folyamatot találtak magyar kutatók
A fejlõdõ idegrendszerben a magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvetõ szabályozást fedeztek fel az ELKH KOKI kutatói.
Elõmozdíthatja a rák elleni harcot a magyar kutatók felfedezése
Bár a rákot sokáig kizárólag genetikai betegségnek tartották, a 21. század második évtizedétõl egyre több bizonyíték szól amellett, hogy igaza volt a biokémikus és orvos Otto Warburgnak: a rák kialakulásában jelentõs szerepet játszik a mitokondriális mûködési zavar. Az is bizonyos: egyes rákfajták növekedése a diszfunkcionális mitokondriumok mûködésének helyreállításával gátolható.
Nem mindegy, milyen szavakat mondunk a kutyánknak
Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya - az emberekéhez hasonlóan - hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
- címkék:
- beszéd
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
Megfejtették, mi befolyásolja az intelligenciát
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
- címkék:
- intelligencia
- magyar kutatók
- agy
- ELTE
- Címkefelhõ »
Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az õshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésrõl beszámoló hétfõi közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegõrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentõségû felfedezésnek számítanak.
A malacok a kutyákhoz hasonlóan képesek kommunikálni az emberrel
Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
Stroke: elõször tesztelik embereken a magyar fejlesztésû hatóanyagot
Hamarosan megkezdõdnek a klinikai próbák egy teljes egészében magyar fejlesztésû hatóanyaggal, a stroke és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépõ tartós izomgörcsök kezelésére. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi: az innovatív kutatásokban a világon legerõsebbnek tartott amerikai intézetet elõzte meg a magyar kutatócsoport.
125 éves az elsõ magyar szabadalmi törvény
125 évvel ezelõtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az elsõ szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg elõször szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.
Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hûséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi õket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.
Tourette-szindrómás gyerekeket vizsgáltak szegedi kutatók
Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésû tesztekkel, az eredményeiket a Plos One címû szaklapban publikálták.
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övezõ rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítõanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Segíti a halak terjedését, ha megeszik õket
Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok - emberi beavatkozás nélkül - a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élõhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg.
Magyar kutatók hozhatnak áttörést az Alzheimer gyógyításában
A magasabb rendû, kognitív funkciókat is ellátó, igen széles idõskálán lezajló folyamatokat szabályozó kolinerg idegsejteknek két markánsan elkülönülõ típusát tárta fel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja, Hangya Balázs irányításával.
Csontprotézis jöhet a nyomtatóból
Gyógyszerkutatáshoz, onkológiai terápiák tökéletesítéséhez, sõt emberi testbe beültethetõ protézisnek is alkalmas mesterséges szövetek elõállításával foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja. Az egyetemi Tématerületi Kiválósági Program keretében biológusok, orvosok és mérnökök dolgoznak együtt az életminõségünket javító fejlesztéseken.
Koronavírus: újabb terápiás célpontot fedeztek fel szegedi kutatók
Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden az MTI-t.
Kiderült, a városok mely részein nagyobb a biológiai sokféleség
Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók "luxushatásnak" nevezték el.
Magyar kutatók vezetésével rekonstruálták Szantorini szigetét
Kutatók minden eddiginél pontosabban rekonstruálták Szantorini egykori, késõ bronzkori szigetét. A nemzetközi kutatócsoport - magyar vulkanológusok vezetésével - digitális domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 évvel ezelõtt, amikor egy hatalmas robbanásos vulkánkitörésben a sziget jó része megsemmisült.
- címkék:
- Szantorini
- Sziget
- magyar kutatók
- ELTE
- Címkefelhõ »
Gondolkodó protézis fejlesztésén és szövetnyomtatással is foglalkoznak magyar kutatók
A leginnovatívabb mérnöki és orvosi szakterületek tudását egyesítõ, hosszú távú kutatási projektet indított útjára a Pécsi Tudományegyetem. Testreszabott, mesterséges intelligenciával „tanított" mûvégtagok, háromdimenziós nyomtatással készülõ csont- és porcpótlások vagy az elektromos készülékek által kibocsátott sugárzások hatásának mérése – csak néhány ízelítõ a kutatott területek közül - áll a Pécsi Tudományegyetem közleményében. A Tématerületi Kiválósági Programban a hétköznapi életminõséget javító és a betegek gyógyulási esélyeit növelõ fejlesztéseken mérnökök és orvosok közösen dolgoznak.
Magyar segítséggel, a kígyóknak köszönhetõen nyerhetik vissza a vakok a látásukat
A kígyók hõlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhetõ – derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezetõ tudományos lapjában megjelenõ kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlõdéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentõs tudástranszferrel járult hozzá.