magyar kutatók
címke rss
Itt a lehetőség, hogy végleg kiirtsuk az egyik legbosszantóbb kártevőt
A címerespoloskák (Pentatomidae) napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Kártevő fajaik gazdasági jelentősége miatt egyre intenzívebbek az e rovarcsoporttal kapcsolatos kutatások, ugyanakkor életmódjukat, viselkedésüket illetően még számos fehér folt van ismereteinkben. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi vizsgálataik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit, így az ellenük való környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Baktériumoktól lopott génekkel váltak túlélővé a muslicák
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
Hatalmas robbanások rázták meg a Kárpát-medencét
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatójának innovatív módszere segít a nagy erejű robbanásos vulkánkitörések azonosításában.
Megerősítették: a stressz tényleg öregít
A biológiai életkor megnőhet olyan stresszhatások közben, mint a terhesség, a Covid vagy a baleseti műtéti kezelések - derül ki abból a nemzetközi tanulmányból, amelynek egyik szerzője Kerepesi Csaba, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának tudományos munkatársa.
- címkék:
- magyar kutatók
- stressz
- DNS
- öregedés
- életkor
- Címkefelhő »
Újabb magyar műhold ment a világűrbe egy különleges utassal
Új magyar kisműholdat bocsátottak fel 2023. április 15-én a világűrbe. A küldetés különlegességét az adja, hogy a fedélzeti számítógép mesterséges intelligencia segítségével, az űrben dolgozza fel a Földről készített felvételeket.
- címkék:
- űrkutatás
- műhold
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Kiderült, miért nem emlékszünk reggelente az álmainkra
Az ember minden éjjel álmodik: az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 4,8 órányi álomképet hoz létre. Az esetek többségében azonban mégsem tudjuk felidézni ezeket ébredés után. Simor Péter és kutatótársai szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van: agyunk a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- alvás
- álom
- Címkefelhő »
Mesterséges intelligencia segítheti a depresszió szűrését
Beszédelemzésen alapuló, a depresszió felismerését segítő szoftvert fejlesztenek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei.
Magyar fejlesztésű szupravezető mágnest teszteltek a kutatók
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) munkatársai sikeres tesztet hajtottak végre az első, túlnyomó részben magyar cégek bevonásával készült szupravezető részecskegyorsító mágnes prototípussal a svédországi Uppsalai Egyetemen - közölte a kutatóközpont az MTI-vel pénteken.
Még a NASA-nak sem sikerült az, amit a magyar kutatók elértek
Az első magyar fejlesztésű, asztrofizikai kutatásokat végző kisműholddal, a GRBAlphával sikerült pontosan meghatározni az emberiség történetében valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanás csúcsértékét.
Megtalálták az egyik legrettegettebb rákbetegség gyógyszerét
A HCEMM kutatócsoportjának csapata a világ negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedése, a melanóma immunterápiás modelljét fejleszti tovább új technológiával és kísérleti modellekkel.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- terápia
- kezelés
- melanoma
- Címkefelhő »
Elképesztő dolgot találtak magyar tudósok egy Földbe csapódott marsi meteoritban
Az élet kialakulásához nélkülözhetetlen alkotóelemeket találtak egy Marsról érkezett aszteroidában.
Hihetetlen szuperszámítógép épül Európában
Elindult az OpenSuperQPlus elnevezésű projekt, amelynek célja egy 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztése. A programban 10 ország 28 kutatópartnere vesz részt, Magyarországról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara és a Wigner Fizikai Kutatóközpont kapcsolódik be a munkába.
Meg lehet jósolni a vulkánkitöréseket
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportja részvételével új eredményeket értek el a vulkánkitörések vizsgálatát célzó müográfiai kutatásokban. A vulkáni folyamatokat a felszín alatti magma állapotának változása és mozgása irányítja, ami gyakran a tűzhányók talajfelszínének emelkedését okozza a kitörések előtt. A talajmozgások távérzékelése értékes eszköze a vulkánkitörés előrejelzésének, azonban a talaj deformációját kiváltó fizikai okok nem minden esetben ismertek, és az esetek közel felében nem követi kitörés a deformációt. A felszín alatti magma változásának és mozgásánakk ...
- címkék:
- tűzhányó
- magyar kutatók
- vulkán
- Címkefelhő »
Negyvenkét ismeretlen csigafajt talált egy magyar kutató
Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatója az OTKA fiatal kutatói kiválósági program keretében, nemzetközi kutatókkal együttműködve vizsgálta Délkelet-Ázsia szárazföldi csigáinak diverzitását. A kutatócsoport legújabb cikkében negyvenkét – a tudomány számára eddig ismeretlen – csigafaj felfedezéséről számolt be, ezzel ötszörösére növelve az eddig ismert Angustopila fajok számát. A publikáció a ZooKeys vezető taxonómiai folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- új fajok
- csiga
- ELKH
- Címkefelhő »
Új módszerrel vizsgálják a táplálékkiegészítők gyógyszerkölcsönhatásait
Táplálékkiegészítők gyógyszerkölcsönhatásainak vizsgálatára dolgoztak ki eljárást a Charles River Laboratories Hungary Kft. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott projektben - tájékoztatta a biotechnológiai vállalkozás az MTI-t.
Magyar kutatók fontos felfedezést tettek az aggyal kapcsolatban
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Sperlágh Beáta vezette Molekuláris Farmakológiai Laboratóriumának kutatói a Madridi Autonóm Egyetem munkatársaival együttműködve közvetlen kapcsolatot mutattak ki a P2X7 purinerg receptor (P2X7R) és a piramissejtek növekedése és nyúlványaik képződése között az emlékezéssel kapcsolatos szerepe miatt leginkább ismert agyi régióban, a hippokampuszban. A felfedezés kulcsfontosságú lehet a normális agyfejlődés kritikus időszakainak hátterében álló mechanizmusok megértéséhez. A tanulmányt a tekintélyes Nature Index folyóiratban, a The Journal of Neuroscience című folyóiratban tették közzé.
Jelentős előrelépés történt az antibiotikum-kutatásban
A korábbinál pontosabban modellezhető a klinikai gyakorlat szempontjából releváns kórokozók új antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának valószínűsége azzal a módszerrel, melyet Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) két nemzetközileg elismert kutatója, Kintses Bálint és Pál Csaba vezetésével dolgoztak ki - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- antibiotikum
- Címkefelhő »
Halálos vírust terjesztő állat jelent meg Magyarországon
Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról.
Magyar kutatók forradalmi módszerrel fejtették meg egy létfontosságú fehérje térszerkezetét
A 2017-ben Nobel-díjjal elismert krio-elektronmikroszkópia módszere várhatóan átírja a biokémiát, az immunológiát, a genetikát, szinte minden biomolekuláris tudományágat. Perczel András és kutatótársai ennek segítségével derítették fel egy fontos fehérje térszerkezetét. Felfedezésük egyes nemkívánt gyógyszerkölcsönhatások elkerülésében is segíthet.
- címkék:
- magyar kutatók
- fehérje
- MTA
- Címkefelhő »
Óriási mágneses örvényeket észleltek a Szaturnuszon
Németh Zoltánnak, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatójának a Royal Astronomical Society Monthly Notices című folyóiratában megjelent cikke teljesen új megvilágításba helyezi az óriásbolygók magnetoszférájának szerkezetéről szóló ismereteinket.
Fontos eredményt értek el magyar kutatók a skizofrénia hátterének megismerésében
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében.
Megvizsgálták a székelyek génjeit, kiderült, pontosan honnan származnak
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak vezetésével ősi apai és anyai leszármazási vonalakat vizsgáltak az erdélyi Székelyudvarhely térségében.
Eddig nem látott agyi kapcsolatokat fedeztek fel magyar kutatók
Magyar kutatók új kommunikációs útvonalat találtak a gondolkodás központja, az agykéreg és egy olyan agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában. Ez az agyterület a talamusz, amelynek kutatásában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) a világ élvonalába tartozik.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhő »
Süngombás sajtot fejlesztettek magyar kutatók
Egészségvédő sajtot, sajtkrémet és joghurtot is kifejlesztettek a MATE Kaposvári Campusa és a Fino Food Kft. közös projektje keretében. A három éven át tartó program 1,8 milliárd forintból, döntő részben európai uniós támogatásból valósult meg, az innovatív, egészségvédő tejtermékek pedig legkésőbb 2024-ben a boltok polcain lehetnek - írja a MATE közleménye.
A fotoszintézis biofizikáját vizsgálták szegedi kutatók
A fotoszintézis biofizikájának ultragyors, nanoszintű folyamatait vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az ELI-ALPS kutatói, eredményeikről a brit Royal Society Open Biology című folyóiratában számoltak be - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- fotoszintézis
- Címkefelhő »
Rejtélyes szellem jelent meg a Föld mellett
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport képalkotó polarimetriával mérve vizsgálja a bolygóközi por által szórt napfény polarizációs mintázatait a Föld–Hold rendszer L4 és L5 Lagrange-pontjában. A kutatócsoport e módszerrel bizonyította a korábban sok csillagász által kétségbe vont Kordylewski-porhold létezését a Föld–Hold rendszer L4 Lagrange-pontjában. A kutatás eredményéről szóló tanulmányukat a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban közölték.
- címkék:
- Föld
- űrkutatás
- magyar kutatók
- Hold
- világűr
- Címkefelhő »
Különös dolgot azonosítottak az agyban magyar kutatók
Az agykéreg és az információfeldolgozásban legfontosabb kéreg alatti partnere, a talamusz között új kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhő »
Nemzetközi együttműködésben vizsgálták az erdők és gyepek együttélését
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket. Magyarország természetes növényzetének jelentős részét erdőssztyepp képezi, míg tőlünk nyugatra ez az életközösség rendkívül ritka, csupán Ausztria és Csehország néhány pontján található meg. Az ökológusokat régóta foglalkoztatja a kérdés, miért nem zárt erdőket vagy füves területeket találunk itt, hanem a kettőnek a keverékét? E jelenség okára kereste a magyarázatot a nemzetközi kutatócsoport. Az eredményeket összefoglaló publikáció a rangos Bioological ...
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- erdők
- Címkefelhő »
Magyarok is részt vesznek az egyik legnagyobb égboltfelmérő programban
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer.
- címkék:
- űrkutatás
- galaxis
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
A sejtekben is folyik minőségellenőrzés
Jó ideje tudjuk, hogy a sejtek a működésük során saját elhasználódott anyagaikat lebontják. Ezeknek a folyamatoknak az összességét sejtes önemésztésnek (autofágiának) nevezzük. Az ELTE kutatói most ecetmuslicákon azt figyelték meg, hogy a mirigysejtek még a váladékképződés korai szakaszában a hibás váladékszemcséket is képesek eltávolítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- sejt
- Címkefelhő »
A makrofág fehérvérsejtek átalakulását vizsgálják Szegeden
A gyulladások kialakulásában, fenntartásában és megszűnésében is központi szerepet játszó fehérvérsejtek, a makrofágok mikrokörnyezeti jelek hatására végbemenő átalakulását, polarizációját vizsgálják a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai Czimmerer Zsolt vezetésével - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- fehérvérsejtek
- Címkefelhő »
A körömelváltozások és a vitaminhiány közötti összefüggéseket vizsgálják magyar kutatók
Jelentős számú önkéntes bevonásával indul innovatív kutatás a körömelváltozások és a vitaminhiány közötti összefüggés bizonyítására a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és egy magyar cég együttműködésében - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.
Az idegsejtek rejtélyes tulajdonságát fedezték fel magyar kutatók
Az idegsejtek plaszticitásának eddig ismeretlen jellemzőit fedezték fel éber állat hippokampuszában magyar kutatók - közölte az ELKH kedden az MTI-vel.
- címkék:
- magyar kutatók
- idegsejt
- ELKH
- Címkefelhő »
Magyar kutatókat díjaztak a Tejútrendszer forradalmi térképéért
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete és számos magyar kutató képviseli hazánkat abban a konzorciumban, amelynek a 2023-as Lancelot M. Berkeley − New York Community Trust „Érdemes Munka a Csillagászatban" díjat odaítélték. Az elismerést a Gaia-projekt megvalósításáért felelős konzorcium a Tejútrendszer legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképének elkészítéséért kapja.
Létrehoztak egy vírust, ami visszaadhatja a vakok látását
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást.
- címkék:
- magyar kutatók
- Vakság
- látás
- genetika
- vírus
- MTA
- Címkefelhő »
Komplexebb az állatok tájékozódása, mint hittük
A rágcsálók idegrendszere tájékozódás közben nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni - fedezték fel az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatói.
Lézer segítségével leplezték le a forró elektronokat
Jelentős előrelépést értek el magyar kutatók a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása.
- címkék:
- magyar kutatók
- lézer
- Címkefelhő »
Különleges magyar felfedezés a rák ellen
A közelmúltban két rangos, nemzetközileg elismert folyóiratban jelent meg közlemény az Országos Onkológiai Intézetben működő Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium keretein belül végzett kutatási eredményekről. A legagresszívabb és rendkívül súlyos kimenetelű emlőtumor altípuson és hasnyálmirigykarcinómán végzett kutatások eredményei rávilágítottak a kén anyagcsere tumorbiológiai szerepére - erről számolt be az Országos Onkológiai Intézet.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- kezelés
- daganat
- tumor
- Címkefelhő »
Kiderült, mennyire hatékony az antibiotikumok keverése
Lázár Viktória, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársa az általa kifejlesztett új eljárással kimutatta, hogy az antibiotikum-keverékek hatékonysága sokszor nagyságrendekkel gyengébb, mint az önállóan alkalmazott antimikrobiális hatóanyagoké - tájékoztatta az ELKH szerdán az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- antibiotikum
- Címkefelhő »
Magyar sugárzásmérő rendszer kerül az új Hold körüli űrállomásra
Hogyan járulnak hozzá magyar kutatók a világűr minél pontosabb megismeréséhez, valamint az űrmissziókon résztvevők egészségének védelméhez? Ez is kiderült a Tudományünnep+ újabb előadásából, amelyet Zábori Balázs fizikus, űrkutatási rendszermérnök tartott – írja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye.
Magyar kutatók olyan természetes vegyületet fedeztek fel, mely hatásos a koronavírus ellen
Magyar kutatók olyan természetes eredetű, erős antivirális hatással bíró vegyületre bukkantak, amely hatékony lehet a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés ellen. A találmány hazai és nemzetközi szabadalmaztatása, valamint hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése már megkezdődött.
Még a hamis mosoly is boldoggá tehet
Egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE PPK kutatóinak részvételével közel 4000 ember adatait elemezve igazolta, hogy a mesterségesen produkált mosoly valódi, természetes jókedvet idéz elő. Az eredmények kultúrától függetlenül érvényesek – derül ki a Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmányból.
- címkék:
- magyar kutatók
- mosoly
- vidámság
- Címkefelhő »
Hidrogénjéggel lövöldöztek magyar kutatók
A világon elsőként készítettek és lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) szakemberei.
Így gondozzák utódaikat a szalamandrák
Csaknem 200 szalamandrafaj szaporodását tanulmányozta egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH-DE Reproduktív Stratégiák Kutatócsoport és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak közreműködésével. A projekt keretében azt vizsgálták, hogy az egyes fajok milyen feltételek esetén őrzik a petéiket, és melyik szülő teszi ezt.
Új algafajt találtak magyar kutatók
A Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi Holt-Tiszában egy új kovaalga fajt azonosítottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának (VTK) kutatói - olvasható az egyetem kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
- címkék:
- magyar kutatók
- új fajok
- alga
- Címkefelhő »
Egzotikus mágnest találtak magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) Nemes-Incze Péter vezetésével működő MTA EK Topológia Nanoszerkezetekben Lendület Kutatócsoport munkatársai rámutattak, hogy a romboéderes grafit talán a legegyszerűbb kristály, amelyben az elektronok közötti kölcsönhatás erős korrelációs effektusokat eredményez.
- címkék:
- magyar kutatók
- mágnes
- grafit
- Címkefelhő »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az agy fejlődésével kapcsolatban
Elsőként írták le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét, és először tárták fel e kapcsolatnak az agy fejlődése során betöltött szerepét az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói.
Magyar műszerekkel indul a Hold felé az Orion űrhajó
Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) dózismérőivel a fedélzetén, a NASA Artemis programjának első küldetésében ma délután indul Hold körüli útjára az Orion űrhajó - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat hétfőn az MTI-vel.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...
Lepkeszárnyból előállított nanoszerkezeteket vizsgáltak magyar kutatók
Bizonyos lepkefajok szárnyát cink-oxiddal bevonva környezetkímélő módon és olcsón állíthatók elő fotonikus nanoszerkezetek, amelyek lehetővé teszik a napenergia közvetlen hasznosítását kémiai folyamatok előidézésére - állapították meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi, valamint Energia- és Környezetbiztonsági Intézetének kutatói.
- címkék:
- magyar kutatók
- anyagtudomány
- Címkefelhő »
Így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai külföldi kutatókkal együttműködésben DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízi prokarióták (baktériumok) és az egysejtű mikroeukarióták vízimadarak általi endozoochór, azaz táplálkozás útján történő terjesztését. A témában született első átfogó tanulmány a Journal of Biogeography folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- madarak
- magyar kutatók
- madár
- Címkefelhő »
Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel magyar kutatók
Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője, Dr. Kovács Ilona irányításával folytatott vizsgálatban a kutatók az alvás közben mért EEG-aktivitás elemzése révén feltárták az emberi agy érésének folyamatát. A Nature Scientific Reports és a Journal of Sleep Research című szakfolyóiratokban megjelent tanulmányaikban a kutatók az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára mutattak rá, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhő »
Földbe csapódó aszteroida okoz döbbenetet
A Földnek ütköző aszteroidák okozta lökéshullámok különleges gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők - derült ki egy friss kutatásából, amelynek során a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.
Részecskefizikai áttörést értek el magyar kutatók segítségével
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.
EEG-vel vizsgálták farkasok alvását az ELTE etológusai
A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói - közölte az ELTE Természettudományi Kara kedden az MTI-vel.
Magyar kutatók is részt vesznek a világ első demonstrációs fúziós erőművének tervezésében
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa első demonstrációs fúziós erőműve, a DEMO koncepciójának tervezésében. A DEMO az első olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra.
Az élővilág gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra, mint gondolták
Az ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tudományos munkatársa, Dr. Tóth-Hubay Katalin részvételével folytatott kutatás keretében nemzetközi szakemberek a németországi Hämelsee tóból vett üledékminták vizsgálata alapján megállapították, hogy a természetes ökoszisztéma az eddigi ismeretekhez képest gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra. A vizsgálatok eredményei szerint a régmúlt időkben lezajlott folyamatok jobb megértése révén lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése és ennek alapján hatékony kárenyhítési tervek elkészítése. Az eredményeket bemutató tanulmány a rangos Nature folyóiratban ...
- címkék:
- klímaváltozás
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Kiderült, mi befolyásolja a pókok viselkedését
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.
- címkék:
- magyar kutatók
- pókok
- pók
- ELKH
- Címkefelhő »
Megdöbbentő csillagokat találtak a Tejútrendszeren
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia missziója 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyűgöző felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektől a csillagok „DNS-én" és a legfiatalabb, most születő csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A ...
Nem mindegy, hogy este vagy reggel jelentkezik a migrén
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.
Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét
Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.
Magyar kutatók fejtették meg, hogyan védekezik testünk a rák ellen
Megújuló szöveteink életünk során többször annyi sejtet gyártanak le, mint amennyivel éppen rendelkezünk, miközben minden egyes osztódás során mutációkat gyűjtenek be. Az ELTE biofizikusai az általuk megalkotott egyedi matematikai keretrendszer segítségével vizsgálták a rákkialakulás kockázatát megújuló szövetekben. Eredményeik hosszú távon új távlatokat nyithatnak a rákkutatásban - írja az ELTE TTK közleménye.
A káros mutációk is hasznosak lehetnek
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- mutáció
- Címkefelhő »
Magyar vízszimatoló indulhat a Holdra
Két év fejlesztés és prototípuskészítés után a Puli Space Technologies idén májusban elnyerte a „Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét – a folytatás" verseny második helyezését. A magyar fejlesztésű mérőeszköz képes azonosítani a holdkőzet felső rétegében lévő hidrogént és hidrogéntartalmú illékony anyagokat, így a vízjeget is.
- címkék:
- magyar kutatók
- Hold
- víz
- NASA
- Címkefelhő »
Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...
Magyar tudósok értek el áttörést a rákkutatásban
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken az MTI-t.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.
Ezért hódítják meg Magyarországot az aranysakálok
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértőként van számon tartva.
Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek
Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.
Az allergia és a hirtelen szívhalál a Debreceni Egyetem célkeresztjében
A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.
Új magyar kutatás segíthet a pajzsmirigybetegeken
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) kifejlesztett THAI transzgenikus egérvonal egyedülálló lehetőségeket teremt a pajzsmiriggyel összefüggő hormonális problémák jobb megértéséhez és az enyhítésüket célzó kutatásokhoz. Az európai, amerikai és magyar szabadalommal védett THAI-egérmodell (mozaikszó a „Thyroid Hormone Action Indicator Mouse" névből) bizonyítottan alkalmas gyógyszerfejlesztési és környezettoxikológiai vizsgálatokra, a piaci hasznosításához szükséges ismeretek és kapcsolatrendszer azonban eddig nem állt a fejlesztők rendelkezésére. A KOKI ezért együttműködési megállapodást írt alá a Blue Seven Grouppaal, ...
Új illatcsapdák segíthetik a kártevők elleni küzdelmet
Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevőit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút. A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövőben.
- címkék:
- magyar kutatók
- rovarok
- kártevők
- illat
- Címkefelhő »
Magyar kutatók eredményei segítik a gyógynövények termesztését
A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés. Zubay Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben.
Magyar kutatók egy hónapig figyeltek egy csillagot, aztán váratlan dolog történt
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az MTA-ELTE Exobolygórendszerek Kutatócsoport munkatársai Kálmán Szilárd (ELTE) vezetésével egy hónapon át folyamatosan figyelték a WASP-33 jelű, Delta Scuti típusú pulzáló változócsillagot és annak 2,1 jupitertömegű bolygóját, amely 1,2 nap alatt kerüli meg a csillagot. A magyar kutatóknak sikerült kimutatni, hogy a WASP-33b exobolygó gerjeszti és részben elhangolja a csillag pulzációját. Ez az első eset, amikor ilyen jelenséget csillag-bolygó rendszerben sikkerült ...
Magyar fejlesztésű eszköz segíti a kisállatok klinikai vizsgálatát
Magyar fejlesztésű PET-MRI képalkotó berendezés segíti a transzlációs medicina kutatásokat a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) projekt részeként.
A biológiai kor és a kognitív képességek serdülőkori összefüggéseit mutatták ki
A serdülők kognitív képességeinek szintje nemcsak életkorukkal, hanem az ultrahangos csontkormérés segítségével megállapítható biológiai korukkal is összefügg - állapítják meg magyar kutatók abban a tanulmányban, amelyben a kamaszok fejlődésének eddig feltáratlan területét, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggését vizsgálják. Az eredmények többek között segítik a kamaszkorban kialakuló pszichiátriai zavarok megértését, és hozzájárulhatnak azok kezeléséhez.
Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.
- címkék:
- földrengés
- magyar kutatók
- fizika
- ELTE
- Címkefelhő »
Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Egyedi módon udvarolnak az örvös légykapók
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálva megállapította, hogy a madarak udvarlási intenzitása egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. Az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hímek intenzívebben udvarolnak a vonzóbb tojóknak, illetve ha megnő annak a kockázata, hogy nem találnak párt maguknak a költési időszak előrehaladtával.
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adtak ki
Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat a Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet, amelyben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatunk.
- címkék:
- invazív fajok
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Új módszerrel vizsgálták a cianobaktériumok nitrogénfelvételét
Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa és szerzőtársai a Frontiers in Microbiology című szaklapban számoltak be a cianobaktériumok nitrogénfelvételére irányuló vizsgálataik legújabb eredményeiről.
- címkék:
- magyar kutatók
- cianobaktérium
- ELKH
- Címkefelhő »
Ez állhat a nyári időjárási szélsőségek mögött
A CSFK kutatójának részvételével nemzetközi együttműködésben vizsgálták a trópusi csendes-óceáni folyamatok és a nyári időjárási szélsőségek összefüggéseit.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.
Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentőségű kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetők az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- víz
- Címkefelhő »
Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
Fontos magyar részvétellel született új eredmény a CERN-ben
Az ASACUSA kísérlet az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepő viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban. Az eredmény új utakat nyithat meg a részecskefizika, az anyagtudományok és akár az asztrofizika területén is.
Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait
A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.
Új technológiával csökkentenék a patakok gyógyszerszennyezettségét
Egy, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) által vezetett kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszerszennyezettségét. Eredményeik szerint a patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszerkoncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs, azonban egyes hormonszármazékok, gyulladáscsökkentők, antiepileptikumok környezeti kockázatot jelenthetnek a vizes élőhelyekre nézve.
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az aggyal kapcsolatban
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásban - közölte az ELKH.
- címkék:
- agykutatás
- magyar kutatók
- agy
- Címkefelhő »
Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden
Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhő »
Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók
A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.
Magyarok segítségével döntött rekordot a mesterséges Nap
Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.
Magyar kutatók modellezték, hol lehet a Marson folyékony víz
Kis mennyiségű folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói. Eredményeik szerint tavasszal és nyáron, a késő esti és kora hajnali órák lehetnek erre megfelelőek, és az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.
- címkék:
- űrkutatás
- magyar kutatók
- Mars
- Címkefelhő »
Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat
Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.
Magyarázatot találtak a Föld-szerű bolygók keletkezésére
Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.
Magyar kutatók találták meg a világ legkisebb szárazföldi csigáit
A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.
- címkék:
- magyar kutatók
- csigák
- csiga
- felfedezés
- ELKH
- Címkefelhő »
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.
Átadták az SZTE inkubátorházát
Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.
- címkék:
- magyar kutatók
- tudomány
- SZTE
- Címkefelhő »
Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- Címkefelhő »