magyar kutatók

címke rss
Magyar siker a rákos áttétek ellen vívott küzdelemben

Magyar siker a rákos áttétek ellen vívott küzdelemben

Az ELTE fehérjekutatói, Dr. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul. Eredményeik - melyeket a rangos a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.

Több évtizedes rejtélyt oldottak meg magyar tudósok

Tudomány2020.01.14, 11:58

Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.

Szélesvásznú kémia - ismeretterjesztő filmsorozatot indít az ELTE

Tudomány2020.01.10, 13:12

Szélesvásznú kémia néven szórakoztató, ismeretterjesztő sorozat indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmes köntösben.

Magyar nevet kapott a Herkules csillagkép egy bolygója és csillaga

Tudomány2019.12.17, 17:19

Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió keddi közleményében.

Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban

Tudomány2019.12.13, 14:30

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai - írta az MTA.

Egy kiváló anyag, amiből mi magunk csinálunk gonosztevőt

Tudomány2019.12.12, 21:14

A műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Így van ez a polimerekkel is, amik nem rosszabbak a többi szerkezeti anyagnál, külső tényezők miatt mégis őket hibáztatjuk az egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezésért. Arra a kérdésre, hogy miért lesz a jó műanyagból a rossz emberi hozzáállás miatt csúf hulladék, Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemm ...

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Tudomány2019.12.11, 17:27

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Szegedi kutatók modellezték a Zika-láz terjedését

Tudomány2019.12.10, 13:40

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban.

Ismét magyar műhold kering az űrben

Tudomány2019.12.06, 15:45

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

Egy magyar tudós baktériumokkal alkotta újra a híres festményt

Tudomány2019.12.04, 17:17

Mikrobákból alkottak díjnyertes műalkotásokat magyar mikrobiológusok. A baktériumokból készült magyar népművészeti motívum közönségdíjat, Munch: Sikoly című reprodukciója pedig harmadik helyet ért el a nemzetközi Agar Art versenyen. A SYNLAB Hungary Kft. szakembereinek munkáit 347 kompozícióból választották ki, a versenyre 43 ország mikrobiológusai neveztek.

Ezek a sejtek felelősek a rossz élmények feldolgozásáért

Tudomány2019.11.29, 12:01

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.

A világ élvonalába került egy magyar kutató

Tudomány2019.11.07, 17:40

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Mátyus Edit szerint az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha egy fiatal jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és jól beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte itthon és külföldön is.

Kiderült, hogy miért nőhetett óriásira a T. Rex

Tudomány2019.11.07, 17:01

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.

Ámulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudós

Tudomány2019.11.03, 11:33

Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Az európai népesség a népvándorlás időszakában és a kora középkorban

Tudomány2019.10.15, 14:00

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével valósul meg. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert, „Integrating genetic, archaeological and historical perspectives on Eastern Central Europe, 400-900 AD (HistoGenes)" című projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politiikai ...

Érzékeny információkat árul el rólunk a szennyvíz

Tudomány2019.10.01, 15:08

Egy nemzetközi kutatás során szokatlan mintákból, a városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét az ELTE Természettudományi kar Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói.

Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról

Tudomány2019.09.07, 12:59

Hiába Föld-szerű égitest, valószínűleg lakhatatlan lehet a Naprendszerünkhöz közeli Proxima Centauri b nevű bolygó. Magyar csillagászok ugyanis kiderítették, hogy központi csillaga túlságosan erős kitöréseket produkál, ami lehetetlenné teszi az élet megjelenését az égitesten.

Magyar kutatócsoport adhat reményt a rákbetegeknek

Itthon2019.09.06, 16:55

A Markó-Varga György klinikai kutató professzor által a Semmelweis Egyetemen vezetett klinikai kísérleti program keretében 50 százalékban hatásos kezeléseket értek el eredetileg végstádiumban szenvedő rákbetegeknél - írta a Növekedés.hu.

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

Tudomány2019.08.05, 11:31

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak alternatív energiaforrások igénybevételével működő reaktort a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a ThalesNano Zrt. mérnökeivel.

Szabályosan csuklik az öregedéstől egy vörös óriás

Tudomány2019.07.26, 13:28

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A kutatók által vizsgált Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris "csuklásait", termális pulzusait éli át.

Bizonyítékot találtak a különleges kvantumkristály létezésére

Tudomány2019.07.08, 15:11

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.

Pár éven belül enyhíthetik az elviselhetetlen fájdalmat

Tudomány2019.06.26, 14:25

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Magyar kutató is részt vett a NASA legújabb expedíciójában

Tudomány2019.06.22, 13:53

Egy magyar kutató, Ari Csilla neurobiológus is részt vett a NASA legújabb, sorrendben 23. NEEMO expedíciójában.

Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap

Tudomány2019.05.24, 10:36

A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Tudomány2019.05.22, 19:09

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja.

Korai fázisában kiszűrhetik a demenciát

Tudomány2019.04.26, 13:31

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.

Magyar kutató lelt rá a titokzatos emberféle koponyadarabjára

Tudomány2019.03.07, 19:04

Az egyik legtitokzatosabb emberfélétől, a gyenyiszovai embertől származó koponyatöredéket találtak régészek.

Meghalt a világhírű magyar kutató

Tudomány2019.03.01, 13:48

Kilencvenegy éves korában elhunyt Ulmann Ágnes, a molekuláris biológia világhírű kutatója, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási vezetője, a párizsi Pasteur Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja - tudatta a párizsi kutatóintézet a Le Monde című napilapban.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Tudomány2019.01.21, 13:39

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Egymástól tanuló gépelmék fedik fel az emberi agy valódi korát

Tudomány2019.01.08, 18:29

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

A szervezet antibiotikumai harcolhatnak a jövő szuperbaktériumai ellen

Tudomány2018.12.18, 13:25

Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai szolgálhatnak mintaként újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében.

Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban

Tudomány2018.12.14, 14:38

599 millió forintos támogatású kutatási programot fejezett be Málnási Csizmadia András és kutatócsoportja, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszékén. A kutatók a Printnet Kft.-vel és a Semmelweis Egyetem kutatóival közösen dolgoztak.

Új magyar gyógyszer adhat reményt a stroke betegeknek

Tudomány2018.12.12, 15:26

Az ELTE Innovatív Kutatója Díját 2018-ban Málnási Csizmadia Andrásnak és feltalálótársainak ítélték oda, a "Miozin izoformák gátlására alkalmas vegyületek" című találmány és annak szabadalmi bejelentése alapján. A Motor Farmakológia Kutatócsoport a motorfehérjéket mint potenciális gyógyszercélpontokat vizsgálja, és a motorfehérjékre ható gyógyszer-hatóanyagokat fejleszt.

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is a Marsra juthat

Tudomány2018.12.03, 08:42

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni - mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Magyarok tesztelték az első európai marsjárót

Tudomány2018.11.28, 13:56

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.

Kiderült, mennyire értik a kutyák az emberi cselekedeteket

Tudomány2018.11.14, 18:41

Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik, de vajon értik-e mit és miért csinálunk? Vajon értik-e, hogy milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a kérdésekre: az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését s mutattak fel új eredményeket szociális tanulásukkal kapcsolatban.

Szén-dioxidot eltüntető berendezést fejlesztenek magyar kutatók

Tudomány2018.11.13, 13:47

Az egyik legjelentősebb globális problémára, a növekvő szén-dioxid kibocsátás káros hatásaira is megoldást kínál a ThalesNano Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös kutatás-fejlesztési projektje, amely során hidrogént előállító és szén-dioxidot átalakító elektrokémiai reaktorokat fejlesztenek 846,7 millió forint uniós támogatással - tájékoztatta a cég az MTI-t.

Magyar kutatók innovációja az ellenanyag-termelésben

Tudomány2018.11.06, 13:51

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont startup cége, az ImmunoGenes génmódosított állatok ellenanyag-termelésével foglalkozó projektje is bekerült a száz legérdekesebb magyar innováció közzé - mondta a kutatócsoport vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Összefüggnek a személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek

Tudomány2018.10.30, 20:19

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Magyar felfedezés: kísérteties porhold bujkál a Föld közelében

Tudomány2018.10.29, 15:15

Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel ELTE-s kutatók most új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

Tudomány2018.10.25, 20:07

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Érkezik a fegyver, ami megállíthatja a poloskainváziót

Tudomány2018.10.16, 13:10

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Fantomok a NASA űrhajójának fedélzetén

Tudomány2018.09.24, 20:09

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérői segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. Ismerje meg közelebbről a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítésében is!

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Tudomány2018.09.24, 18:32

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszertervezést

Tudomány2018.09.19, 14:30

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Magyar kutatók új értelmet adtak a „felforr az agyvizem” szólásnak

Tudomány2018.09.12, 15:17

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tíz perces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

Meglepő felfedezést tettek a galaxisok magját vizsgáló magyar kutatók

Tudomány2018.09.06, 09:51

A galaxismagban hemzsegnek a fekete lyukak: az idei év elején röntgencsillagászati módszerekkel 12 feketelyuk-kettős jelöltet fedeztek fel. Valószínűsíthető azonban, hogy ennél jóval több, akár több ezer fekete lyuk is keringhet galaxisunk magjában. Az ELTE kutatói egy most közzétett tanulmányban rámutattak, hogy ezek a fekete lyukak várhatóan egy korongba rendeződve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.

A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják Magyarországon

Tudomány2018.09.05, 14:08

Év eleje óta négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató kutatja a gyermekkori elhízás genetikai okait a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem szerdán a honlapján.

Különleges idegsejt oldhatja meg az emberi agy nagy rejtélyét

Tudomány2018.08.27, 17:00

Az emberi aggyal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés egyben az agykutatók számára a legnehezebb is: mi teszi annyira egyedülállóvá legfontosabb szervünket az élővilágban? Ennek a megválaszolásához jutott közelebb egy amerikai és magyar kutatók együttműködésével született új publikáció, amely az egyik legrangosabb tudományos lapcsalád oszlopos tagjában, a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban látott napvilágot.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé

Tudomány2018.08.17, 12:41

Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.

Kezdjük érteni, mit nyávognak a cicák

Tudomány2018.08.10, 13:45

A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Tudomány2018.08.01, 11:10

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Csoportos drónvezérléshez írtak algoritmusokat az ELTE kutatói

Tudomány2018.07.19, 15:24

Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában.

A kiskutyák az emberektől és fajtársaiktól egyaránt képesek tanulni

Tudomány2018.07.06, 11:09

A nyolchetes kölyökkutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni - mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói.

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

Tudomány2018.07.02, 15:42

A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

Régóta tartó tudományos vita végére tettek pontot a magyarok

Tudomány2018.06.19, 14:59

A zebrák mintázatának funkciói régóta foglalkoztatják a kutatókat. Az eddig született hipotézisek egyike szerint a napsütésben a zebracsíkok fölött, a fekete és fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a tényt.

Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny

Tudomány2018.06.13, 11:15

Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.

Semmelweis Ignác sorsa a kutatói pálya törékenységét is mutatja

Tudomány2018.06.05, 15:34

Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.

Két személyiségtípusba sorolhatók a gólyák vonulásuk alatt

Tudomány2018.05.25, 15:45

A gólyák vonulásuk során két "személyiségtípusba" sorolhatók magyar és német kutatók szerint: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Nagy Máté, az MTA-ELTE Statisztikus es Biológiai Fizika Kutatócsoportjának tagja és a Max Planck Ornitológiai Intézetben, valamint a Konstanzi Egyetemen dolgozó munkatársai a Science című tudományos lapban mutatták be kutatásaik eredményét.

Lévy-repülés a kvarkanyagban

Tudomány2018.05.22, 16:48

Magyar kutatók a PHENIX nemzetközi együttműködésbe csatlakozva igen érdekes jelenséget mutattak ki: a vízi ragadozók mozgásában, a tőzsdei folyamatokban vagy a földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő „őslevesben”, azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel is, melyek szerint egyes részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva – szinte Arkhimédész törvényének eleget téve – tömegük jelentős részét elvesztik.

Kiderítették a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba eredetét

Tudomány2018.05.11, 13:44

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

A tikkelő gyerekek jobban tanulnak

Tudomány2018.04.16, 15:15

Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálva különleges eredményeket kaptak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói: a gyerekek jobban teljesítettek a tanulási feladatokban, mint a tipikusan fejlődő kontroll csoport tagjai.

Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa

Tudomány2018.04.13, 13:58

Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.

Gépi intelligencia segíti a látás jobb megértését

Tudomány2018.04.11, 12:11

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű kutatócsoport. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata csaknem másfél millió dollárt nyert el egy hároméves projektre.

Újabb eredmények a korrózióvédelemben

Tudomány2018.04.09, 15:35

Az M-ERA.Net – az európai anyagtudományi alap- és alkalmazott kutatások támogatását biztosító konzorcium – honlapja sikertörténet rovatában ír a COR_ID projekt legújabb eredményeiről. A projekt egyik meghatározó résztvevője az ELTE TTK Kémiai Intézetében működő Szerves Fluorvegyületek Laboratóriuma.

Új űrszondával folytatódik a bolygóvadászat

Tudomány2018.04.05, 15:12

Több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok a hamarosan felbocsátandó TESS űrszonda mérései alapján. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.

Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai

Tudomány2018.04.03, 11:30

Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

A kutyáknál is megárthat a sok a jóból

Tudomány2018.04.01, 17:39

A jutalomérzékenységről és a kutyák ezzel kapcsolatos viselkedéséről jelentettek meg cikket az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói a Scientific Reports folyóiratban. A kutatás bebizonyította: számottevő különbségek figyelhetők meg az egyes egyedek között. A jutalomérzékenység akár egészségügyi vagy társas problémákat is okozhat az állatoknál, s a kapott eredmények alapján elmondható az is, hogy a kutya ígéretes modell lehet az emberi viselkedés jutalmazással kapcsolatos kognitív folyamatainak tanulmányozásához is.

Öregedést irányító fehérjéket találtak magyar kutatók

Tudomány2018.03.21, 12:26

Az öregedés folyamatában szerepet játszó emberi fehérjéket azonosítottak magyar kutatók matematikai elemzéssel.

Fontos áttörés a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

Tudomány2018.03.20, 15:58

Egy nemzetközi együttműködésnek sikerült áttörést elérni az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek kialakításában. A magyar részvétellel, az z NKFI Hivatal támogatásával 2015 óta folyó kutatás vezetője, Dr. Keserű György Miklós nyilatkozott a kutatás előzményeiről, jelentőségéről, az eddigi eredmények részleteiről és a leukémia egyik legrosszabb formájának gyógyítási lehetőségeiről.

Magyar sikerek a belvíz- és árvízvédelemben

Tudomány2018.03.23, 08:40

Napjainkban a belvízi és árvízi elöntések a legsúlyosabb gazdasági károkat okozó környezeti problémák között szerepelnek. A nélkülözhetetlen megelőző és kárelhárító tevékenységek során korszerű elöntés-térképezésre van szükség, ebben nyújt segítséget a magyar fejlesztésű légi kamera. A módszernek köszönhetően világviszonylatban is kiemelkedően nagy felbontású légifelvételek készítésével egyetlen nap alatt akár 2300 km folyamhosszúság feltérképezése is megvalósíthatóvá vált.

Melegben még félelmetesebbek a pókok

Tudomány2018.03.13, 14:21

Persze nem annyira az emberek, mint inkább a tökbogarak számára. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

Ismét magyarok kutattak a chilei Ojos del Saladón

Tudomány2018.03.13, 13:49

Negyedik alkalommal gyűjtött adatokat a világ legmagasabb szunnyadó vulkánján, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladón a magyar Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció.

125 éve született a sorselemzés atyja

Tudomány2018.03.11, 10:41

Százhuszonöt éve, 1893. március 11-én született a felvidéki Nyitrán Szondi Lipót, a sorsanalitikus ösztönrendszer-elmélet és a Szondi-teszt kidolgozója.

Sejtjeink ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Tudomány2018.03.09, 10:39

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította" a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.

Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél

Tudomány2018.03.07, 14:26

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amely az obszervatórium négy távcsövének fényét kombinálja. Az alkalmazott nagy felbontású képalkotással és színképelemzéssel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A legelső MATISSE mérések a Szíriusz, a Rigel és a Betelgeuse irányában azt mutatták, hogy az eszköz kifogástalanuul ...

Ez a felfedezés segít, hogy minél tovább éljünk egészségesen

Tudomány2018.03.07, 14:20

Az öregedési folyamattal kapcsolatos kutatatásukat a Scientific Reports-ben tették közzé az ELTE Genetika Tanszék és az MTA kutatói.

Délkelet-Európa volt az őskor egyik központja

Tudomány2018.02.27, 20:22

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja.

Szinte teljesen kicserélődött az őskorban a Brit-szigetek népessége

Tudomány2018.02.22, 10:27

A Nature-ben most megjelent, magyar szerzőket is felsorakoztató tanulmány a világ eddigi legszélesebb körű őskori genetikai vizsgálata, mely megoldást ad a harang alakú edények kultúrájának egy régi rejtélyére. Az MTA BTK Régészeti Intézet és több más magyarországi intézmény közreműködésével egy másik cikk is megjelent a tudományos folyóiratban: kiderült, hogy Délkelet-Európa genetikailag és kulturálisan is jelentős csomópont volt az őskorban.

Mesterséges intelligenciával a daganatok ellen

Tudomány2018.01.22, 15:52

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is. Magyar kutatók most olyan rendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban azonosítja ezeket a meghatározó sejteket - írja az MTA.

A világ tíz legjobb régészeti projektje között vannak az alsónyéki ásatások

Tudomány2018.01.22, 13:32

A világ tíz legjobb régészeti projektje közé választották a 2006 és 2009 között végzett alsónyéki ásatásokat Sanghajban - mondta el Osztás Anett ásatásvezető régész hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában.

Világsikerű magyar régészeti projektről számolt be az MTA

Tudomány2018.01.18, 15:52

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.

A robot lesz az ember második legjobb barátja

Tudomány2018.01.17, 10:37

Sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok, hiszen valahogy mégis érezzük, hogy nem ugyanolyanok, mint mi. Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai szerint a robotok tervezése során ezért inkább az állatok viselkedését kell alapul venni.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

Tudomány2018.01.16, 11:21

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

Tudomány2018.01.09, 10:20

A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

Tudomány2018.01.08, 16:01

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Repülés közben eltűnt a Puli

Tudomány2018.01.04, 15:15

A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendőt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevű holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerűen eltűnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülőút során.

Ne gyújtsa fel a gyepet, ha jót akar a természetnek

Tudomány2018.01.08, 10:56

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ az a cikk, amelynek szerzője Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett.

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés

Tudomány2017.12.20, 14:49

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában

Tudomány2017.11.24, 15:11

A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnőttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Tudomány2017.11.14, 10:22

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved

Tudomány2017.10.31, 15:44

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Magyarok térképezték fel az agyi kapcsolatok változékonyságát

Tudomány2017.10.09, 19:10

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a világon először.

Sokan nem is tudnak arról, hogy ebben a betegségben szenvednek

Tudomány2017.09.28, 18:35

Előfordult már önnel, hogy elkezdett vérezni az orra, és nem akart abbamaradni? Esetleg gyakori fogínyvérzési problémákkal küzd, vagy nem tudja felidézni, honnan szerezte azt a sok kék-zöld foltot a lábán? Akkor meglehet, hogy úgynevezett Von Willebrand-betegsége van. Sokan azt hiszik, hogy a kizárólag fiúkat sújtó hemofília az egyetlen vérzékenység-típus, pedig ez egyáltalán nincs így, létezik egy jóval gyakoribb vérzési rendellenesség, amelynek vizsgálatában egy magyar kutatónő jelentős eredményeket ért el. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa volt az idei „L'Oréal - UNESCO A nőőkért ...

Magyar kutatónőket díjaztak

Tudomány2017.09.26, 12:01

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.

Megérkeztek az első berendezések a szegedi lézerközpontba

Tudomány2017.09.19, 14:48

Megérkeztek az első lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdődnek a kísérletek - közölte Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.

Sejtek becsapásával hosszabbítanák meg a rákbetegek életét

Tudomány2017.09.18, 10:10

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és kollégái most egy olyan terápiát javasolnak, amely megoldhatja ezt a problémát, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

Tudomány2017.09.15, 13:49

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete

Tudomány2017.09.14, 12:12

Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője. Az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában.

Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Tudomány2017.08.16, 11:16

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Előző
Következő