magyar kutatók

címke rss

Magyar tudósok értek el áttörést a rákkutatásban

Tudomány2022.05.20, 11:10

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteken az MTI-t.

Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés

Tudomány2022.05.15, 10:34

Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklő hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élő emberek életminőségének javításához.

Ezért hódítják meg Magyarországot az aranysakálok

Tudomány2022.05.15, 10:22

Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértőként van számon tartva.

Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek

Tudomány2022.05.12, 13:46

Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.

Az allergia és a hirtelen szívhalál a Debreceni Egyetem célkeresztjében

Tudomány2022.05.12, 13:03

A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.

Új magyar kutatás segíthet a pajzsmirigybetegeken

Tudomány2022.05.10, 13:49

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) kifejlesztett THAI transzgenikus egérvonal egyedülálló lehetőségeket teremt a pajzsmiriggyel összefüggő hormonális problémák jobb megértéséhez és az enyhítésüket célzó kutatásokhoz. Az európai, amerikai és magyar szabadalommal védett THAI-egérmodell (mozaikszó a „Thyroid Hormone Action Indicator Mouse" névből) bizonyítottan alkalmas gyógyszerfejlesztési és környezettoxikológiai vizsgálatokra, a piaci hasznosításához szükséges ismeretek és kapcsolatrendszer azonban eddig nem állt a fejlesztők rendelkezésére. A KOKI ezért együttműködési megállapodást írt alá a Blue Seven Grouppaal, ...

Új illatcsapdák segíthetik a kártevők elleni küzdelmet

Tudomány2022.05.09, 12:01

Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevőit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút. A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövőben.

Magyar kutatók eredményei segítik a gyógynövények termesztését

Tudomány2022.05.06, 12:41

A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés. Zubay Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben.

Magyar kutatók egy hónapig figyeltek egy csillagot, aztán váratlan dolog történt

Tudomány2022.05.05, 10:56

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az MTA-ELTE Exobolygórendszerek Kutatócsoport munkatársai Kálmán Szilárd (ELTE) vezetésével egy hónapon át folyamatosan figyelték a WASP-33 jelű, Delta Scuti típusú pulzáló változócsillagot és annak 2,1 jupitertömegű bolygóját, amely 1,2 nap alatt kerüli meg a csillagot. A magyar kutatóknak sikerült kimutatni, hogy a WASP-33b exobolygó gerjeszti és részben elhangolja a csillag pulzációját. Ez az első eset, amikor ilyen jelenséget csillag-bolygó rendszerben sikkerült ...

Magyar fejlesztésű eszköz segíti a kisállatok klinikai vizsgálatát

Tudomány2022.04.28, 12:50

Magyar fejlesztésű PET-MRI képalkotó berendezés segíti a transzlációs medicina kutatásokat a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) projekt részeként.

A biológiai kor és a kognitív képességek serdülőkori összefüggéseit mutatták ki

Tudomány2022.04.13, 15:13

A serdülők kognitív képességeinek szintje nemcsak életkorukkal, hanem az ultrahangos csontkormérés segítségével megállapítható biológiai korukkal is összefügg - állapítják meg magyar kutatók abban a tanulmányban, amelyben a kamaszok fejlődésének eddig feltáratlan területét, a biológiai kor és a kognitív képességek összefüggését vizsgálják. Az eredmények többek között segítik a kamaszkorban kialakuló pszichiátriai zavarok megértését, és hozzájárulhatnak azok kezeléséhez.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Tudomány2022.04.13, 13:19

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés

Tudomány2022.04.12, 12:09

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.

Egyedi módon udvarolnak az örvös légykapók

Tudomány2022.04.05, 14:48

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálva megállapította, hogy a madarak udvarlási intenzitása egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. Az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hímek intenzívebben udvarolnak a vonzóbb tojóknak, illetve ha megnő annak a kockázata, hogy nem találnak párt maguknak a költési időszak előrehaladtával.

Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adtak ki

Tudomány2022.04.01, 13:06

Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat a Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet, amelyben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatunk.

Új módszerrel vizsgálták a cianobaktériumok nitrogénfelvételét

Tudomány2022.03.30, 11:45

Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa és szerzőtársai a Frontiers in Microbiology című szaklapban számoltak be a cianobaktériumok nitrogénfelvételére irányuló vizsgálataik legújabb eredményeiről.

Ez állhat a nyári időjárási szélsőségek mögött

Tudomány2022.03.28, 10:30

A CSFK kutatójának részvételével nemzetközi együttműködésben vizsgálták a trópusi csendes-óceáni folyamatok és a nyári időjárási szélsőségek összefüggéseit.

Új magyar felfedezés az elektronok világában

Tudomány2022.03.26, 12:43

Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.

Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat

Tudomány2022.03.22, 11:25

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentőségű kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetők az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.

Biliárdgolyóként ütköző fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat

Tudomány2022.03.18, 14:57

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

Fontos magyar részvétellel született új eredmény a CERN-ben

Tudomány2022.03.17, 11:55

Az ASACUSA kísérlet az egzotikus anyag-antianyag atomok meglepő viselkedését figyelte meg szuperfolyékony héliumban. Az eredmény új utakat nyithat meg a részecskefizika, az anyagtudományok és akár az asztrofizika területén is.

Magyar vegyészek iránymutatása formálja a jövő katalizátorait

Tudomány2022.03.05, 14:17

A gyógyszeripartól, a növényvédőszergyártáson át az építőanyagokig, életünk számos területén nélkülözhetetlenek a mesterségesen előállított anyagok. Az előállításukhoz pedig hosszú és időigényes kémiai átalakításokra van szükség. Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program és a Kémiai Intézet vegyészeinek környezetkímélőbb, új módszere e bonyolult folyamatok egyes lépéseit gyorsítja – derül ki a kutatók a Nature Catalysis-ban megjelent publikációjából.

Új technológiával csökkentenék a patakok gyógyszerszennyezettségét

Tudomány2022.03.02, 12:59

Egy, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) által vezetett kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszerszennyezettségét. Eredményeik szerint a patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszerkoncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs, azonban egyes hormonszármazékok, gyulladáscsökkentők, antiepileptikumok környezeti kockázatot jelenthetnek a vizes élőhelyekre nézve.

Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az aggyal kapcsolatban

Tudomány2022.03.01, 13:40

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásban - közölte az ELKH.

Új idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Szegeden

Tudomány2022.02.24, 12:12

Az emberben és más fajokban ezidáig ismeretlen idegsejttípusokat azonosító kutatási program zárult le Tamás Gábor professzor vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók

Tudomány2022.02.23, 10:49

Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...

Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók

Tudomány2022.02.21, 11:09

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.

Magyarok segítségével döntött rekordot a mesterséges Nap

Tudomány2022.02.09, 16:36

Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.

Magyar kutatók modellezték, hol lehet a Marson folyékony víz

Tudomány2022.01.31, 16:13

Kis mennyiségű folyékony víz megjelenését modellezték a Mars teljes felszínén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói. Eredményeik szerint tavasszal és nyáron, a késő esti és kora hajnali órák lehetnek erre megfelelőek, és az északi féltekén nagyobb kiterjedésben jelenhet meg a folyékony víz, mint a délin.

Már az újszülöttek is érzékelik a társas viszonyokat

Tudomány2022.01.26, 10:41

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban. A felfedezés, amelyről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a kutatók, új perspektívát nyit a nyelv fejlődésének megismerésében.

Magyarázatot találtak a Föld-szerű bolygók keletkezésére

Tudomány2022.01.23, 12:16

Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.

Magyar kutatók találták meg a világ legkisebb szárazföldi csigáit

Tudomány2022.01.20, 11:36

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.

Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait

Tudomány2022.01.17, 12:31

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.

Átadták az SZTE inkubátorházát

Tudomány2022.01.13, 11:54

Az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták kedden a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.

Nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban

Tudomány2022.01.12, 13:37

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1,01 milliárd forintos támogatásával nagyszabású fotonikai kutatások kezdődnek a Wigner Fizikai Kutatóközpontban a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2021) keretében - közölte a kutatóközpont kedden az MTI-vel.

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét

Tudomány2022.01.10, 14:47

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

Először alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé

Tudomány2022.01.10, 10:41

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom első ilyen kísérletében 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezőt (AC-mező), és ennek hatását mérték az élesztő vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) működésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...

Idegsejteket védő gyógyszerhatóanyagokat fejlesztettek Szegeden

Tudomány2022.01.04, 10:41

Idegsejteket védő, gyulladáscsökkentő új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.

Mesterséges intelligencia segítségével keresik az új antibiotikumokat

Tudomány2021.12.14, 10:58

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.

Elképesztő, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet

Tudomány2021.12.13, 10:48

A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsőszerzőségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid („miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelőző és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyaabb ...

Klímadinamikai módszerekkel vizsgálnák a kaotikus jelenségeket

Tudomány2021.12.10, 10:53

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az erről szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban előforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics című lapjában jelent meg - közölte az ELKH pénteken az MTI-vel.

Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban

Tudomány2021.12.08, 10:12

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés.

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Tudomány2021.12.07, 10:37

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Új koronavírus-gyilkos eszközt fejlesztettek pécsi kutatók

Tudomány2021.12.06, 10:17

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói saját fejlesztésű UV-kamrában, UV-C fény segítségével inaktiválták a koronavírust, ezáltal szélesebb körben válik kutathatóvá a COVID-19 kórokozója.

Kulcsszerepet kap egy magyar műszer a leendő Hold körüli űrállomáson

Tudomány2021.12.02, 11:30

A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.

Magyarország és a világűr címmel jelent meg kötet a magyar űrkutatásról

Tudomány2021.11.30, 10:13

A magyar űrkutatás és űrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világűr című kötet, amely több mint hetven szakértő anyaga alapján készült.

Mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek magyar kutatók

Tudomány2021.11.29, 15:12

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képező, egyenletes felületi hőmérsékletet biztosító mikrofűtőtestet mintaoltalom védi.

Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók

Tudomány2021.11.19, 11:06

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában először hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába eső grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyűrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology című vezető nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik első alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelőt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.

Magyar műszereket visznek a Nemzetközi Űrállomásra a NASA űrhajósai

Tudomány2021.11.11, 10:29

Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdődő, 19. küldetésén újdonság, hogy az űrhajósok két szett dózismérőt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.

A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk

Tudomány2021.11.01, 09:40

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.

Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre

Tudomány2021.10.27, 12:24

A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertőzés megelőzésére egy magyar tudós vezetésével.

Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét

Tudomány2021.10.21, 10:42

A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Manipulálni lehet az öregedést

Tudomány2021.10.16, 14:30

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.

Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról

Tudomány2021.10.14, 12:50

Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.

A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók

Tudomány2021.09.22, 12:09

A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.

Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj

Tudomány2021.09.17, 10:03

A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját.

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították

Tudomány2021.09.14, 11:10

Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.

Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez

Tudomány2021.09.06, 11:31

A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.

Úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához

Tudomány2021.09.05, 13:21

A gondozóhoz való kötődés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.

A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók

Tudomány2021.09.03, 15:17

A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetőségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentős része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.

A kis bűvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett

Tudomány2021.09.03, 14:50

Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban működő Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezető professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírű szakember eredetileg bűvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az első Ki mit tud?-on, később azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életéről Kő András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett előadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött időszakról, az érsebészet fejlődéséről, valamiint ...

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában

Tudomány2021.08.27, 12:31

A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevű anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.

A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók

Tudomány2021.07.20, 06:02

A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.

Páratlan bolygót talált az európai űrtávcső

Tudomány2021.07.15, 12:27

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el erről a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...

Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés

Tudomány2021.07.09, 12:09

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.

Sikeresen teljesíti küldetését az első magyar asztrofizikai kisműhold

Tudomány2021.06.21, 10:23

Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).

Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók

Tudomány2021.06.07, 12:19

Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.

Magyar kutatók tökéletesítettek egy építőipari innovációt

Gazdaság2021.05.27, 14:02

A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építőiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.

Az Antarktisz jegében rejtőzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása

Tudomány2021.05.21, 13:24

Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekről a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.

Új anyagot hoztak létre Miskolcon

Tudomány2021.05.20, 14:56

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból.

A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói

Tudomány2021.05.18, 13:20

A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.

Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban

Tudomány2021.05.14, 14:55

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévő két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezéséről az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a szerkesztőség első helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.

A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók

Tudomány2021.05.11, 12:34

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Tudomány2021.05.07, 17:43

Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.

Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén

Tudomány2021.05.06, 14:50

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.

Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók

Tudomány2021.05.05, 13:00

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait.

A nagy mocsári csigában rejtőzhet az öregedés lassításának kulcsa

Tudomány2021.04.23, 11:23

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...

Az alföldi ősközösségek étrendjéről jelent meg egy nemzetközi tanulmány

Tudomány2021.04.22, 14:36

Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi ősközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középső rézkorban élő nők inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középső rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetű táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű volt - közölte csütörtökön az ELTE.

Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók

Tudomány2021.04.20, 11:47

A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be - közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói

Tudomány2021.04.15, 11:27

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.

Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit

Tudomány2021.04.14, 11:46

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.

Miért tűrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?

Tudomány2021.04.09, 16:47

A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.

Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók

Tudomány2021.04.01, 12:06

Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.

Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát

Tudomány2021.03.29, 10:31

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vaastagbél ...

A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei

Tudomány2021.03.23, 13:59

Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold

Tudomány2021.03.22, 17:32

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.

Magyar műholdakkal startolt el egy Szojuz teherűrhajó

Tudomány2021.03.22, 10:54

Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Színes segítség a kápia paprika termesztéséhez

Tudomány2021.03.18, 12:20

A szélsőséges időjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érő hőstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minőségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különböző színű árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.

Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai

Tudomány2021.03.09, 16:34

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Algák soha nem látott 3D-modelljeit alkották meg magyar kutatók

Tudomány2021.03.05, 14:31

A vízben úszó fotoszintetizáló algák termelik a légköri oxigén jelentős részét. Túlzott elszaporodásuk azonban ronthatja a vízminőséget, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a kutatók pontosan meg tudják becsülni az általuk alkotott biomassza mennyiségét. Erre eddig csak korlátozott pontosságú módszerek álltak rendelkezésre, de az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével megalkották az algák valósághű térbeli modelljeit, amelyek már pontos térfogat- és tömegmérésre adnak lehetőséget - írja az ELKH közleménye. Az erről szóló tanulmány a rangos Science of The Total Environment szakfolyóiraatban ...

A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók

Tudomány2021.03.04, 12:31

A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került.

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Tudomány2021.03.01, 10:41

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtőzködő kártevőket

Tudomány2021.02.27, 10:04

Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.

Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez

Tudomány2021.02.17, 18:28

A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.

Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói

Tudomány2021.02.17, 14:09

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

Eddig nem látott módon ismerhetjük meg az emberi agyat

Tudomány2021.02.11, 10:04

Szegedi kutatók legfejlettebb mesterséges intelligencián alapuló egyedülálló új eljárása lehetővé teszi az agysejtek működésének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó

Tudomány2021.02.02, 17:31

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

Környezetbarát növénytermesztés automatizálásán dolgoznak magyar kutatók

Tudomány2021.01.29, 09:42

Az ELKH SZTAKI is részt vesz a HydroCobotics nevű projektben, melynek célja egy hidropónián alapuló, környezetbarát, automatizált növénytermesztési eljárás kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható és profitábilis növénytermesztési eljárás, amelyhez talajt nem, csak vizet és ásványi anyagokat használnak. Ennek egyik előnye, hogy helyet lehet vele megtakarítani, másrészt pedig a klasszikus eljárásokhoz képest sokkal több és többféle növény termeszthető így egy viszonylag kicsi területen.

A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók

Tudomány2021.01.26, 13:37

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.

Előző
Következő