magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Decemberben is virágzik a Kiskunságban a világ egyik legritkább vadvirága
A kizárólag Magyarországon előforduló, fokozottan védett tartós szegfű állománya az elmúlt öt évben egy természetvédelmi programnak köszönhetően csaknem megötszöröződött.
Ezeket a kisbolygókat kapták az év ismeretterjesztő tudósai
Két kutató házaspárnak adták át Az év ismeretterjesztő tudósa díjat hétfőn a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában, Budapesten.
Nanovassal tisztítják a szennyezett talajvizet
Egy magyar kutatók által fejlesztett nanorészecske képes arra, hogy semlegesítse a talaj és a talajvíz szennyezettségét, amelyet a különböző vegyi üzemek által a talajba juttatott vegyületek okoztak. A módszerrel sok esetben fel lehetne váltani az eddig alkalmazott hosszadalmas és költséges, vízkitermeléssel járó eljárásokat.
Rövidesen indul az első magyar műhold
A tervezettnél korábban, már 2012 elején startolhat az első magyar műhold, a Masat-1. Ez lesz az első alkalom, hogy egy száz százalékban hazai építésű műhold jut a világűrbe.
- címkék:
- műholdak
- magyar kutatók
- Masat-1
- Címkefelhő »
A csalókat az állatok is megbüntetik
Az együttműködő viselkedés nemcsak a magasabbrendű társas állatoknál és az embereknél figyelhető meg, hanem már a baktériumoknál is. Kialakulásának evolúciós mozgatórugói azonban még ma sem teljesen tisztázottak. A megoldással számos szakember foglalkozik, most egy magyar-olasz kutatópáros is előállt egy lehetséges modellel.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Másfél kiló baktérium dolgozik az ember beleiben
Egy ősi életformát őrző afrikai faluban élő kisgyerekek bélflóráját összehasonlították az Európai Unióban élő gyerekekével. A különbség meghökkentő volt és bizonyította, hogy a megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen az egészséges bélflóra és a jól működő immunrendszer fennmaradásához. A bélflóra és az immunrendszer közti kapcsolatot magyar kutatók is vizsgálják a Debreceni Egyetemen.
Esze miatt lehet tetvesebb az ember a csimpánznál
Magyar kutató is részt vett abban a vizsgálatban, amelynek eredménye szerint a madarak szellemi képességei jelentős összefüggést mutatnak a rajtuk élősködő tetvek sokféleségével: a madarak okosabb csoportjain többféle tetű él, mint a velük rokon butább csoportokon. Lehetséges, hogy az összefüggés az ember és a csimpánz viszonyában is igaz.
A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben
A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során - ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget.
A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem
Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
A Star Wars csillagrendszere betört a tudományba is
Csütörtökön este jelentette be a NASA az első olyan bolygó felfedezését, amely két csillag körül kering - akárcsak a Tatooine a Csillagok háborújában.
Cukorbetegek ereit védheti meg a mocsárszagú gáz: magyar kutató felfedezése az USA-ban
A nagy koncentrációban mérgező kénhidrogén segíthet kivédeni a magas vércukorszint érkárosító hatását. Az eredményt - amely fontos előrelépés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében - a Texasi Egyetemen dolgozó magyar biológus, Szabó Csaba kutatócsoportja közölte az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában.
A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy időnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtőn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.
Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került
Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. A döntés értelmében Kossuth, Hofi és Kincsem elnevezésű aszteroida is kering már a Nap körül. Az égitesteket a Szegedi Tudományegyetem és a Konkoly Obszervatórium munkatársai fedezték fel és nevezték el.
Az őssejtkutatás esélyei és veszélyei - előadás, film és beszélgetés a Mindentudás Egyetemén
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Ezekről beszélt Sarkadi Balázs a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben
Az antianyag-vizsgálatok újabb mérföldkőhöz érkeztek: sikerült a protonéhoz hasonló pontossággal meghatározni az antiproton tömegét. A kutatásban több magyar fizikus is részt vett.
A légszennyezésről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk? Erről beszélt Gelencsér András a Mindentudás Egyeteme televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Napjaink nanotechnológiája a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Erről beszélt Mihály György a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már jávorszarvas is tévedt a magyar utakra
Évente közel kétezer-ötszáz közepes és nagy testű vadat gázolnak el az autópályákon. A balesetek jelentős része a csomópontok közelében történik, ahol a gyakori tervezési hibák miatt az állatok fel tudnak menni az autópályákra.
Már itthon is gyártanak titanát-nanocsöveket
A titán-dioxid kedvező tulajdonságainak köszönhetően már régóta elterjedten használatos az ipar egyes ágazataiban, például a festékipar és a kozmetikai iparban. A nanotechnológia alkalmazásával előállított titanát nanocsövek a titán-dioxid kedvező tulajdonságai mellett a nanostruktúrából adódó szerteágazó lehetőségeket is hordozzák.
A térről az építészetben és a társadalomban a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A tér fogalma meglepően későn tűnik fel az építészeti gondolkodásban. Ma viszont a tér diadalmaskodik az idő fölött. Erről a témáról beszélt az építészetelmélettel foglalkozó Moravánszky Ákos a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Még egy magyar egyetemi képzés a világ legjobbjai közt
A Közép-európai Egyetem filozófiai képzése is a legjobbak közé tartozik a világ legjobb egyetemeit évről évre rangsoroló cég adatai szerint.
A fenntartható energiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Aszódi Attila beszélt a fenntartható energia kérdéseiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak
Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.
Süllyed az Alföld, főként Debrecen környéke
Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területű mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkező víz kifolyása.
Két magyar egyetemi képzés a világ kétszáz legjobbja között
A világ legjobb egyetemeit évről-évre rangsoroló cég adatai szerint egy budapesti és egy vidéki egyetemi képzés is bekerült a legjobb oktatási programok közé.
Az időskori szellemi leépülésről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
Az időskori elbutulás, az Alzheimer-kór sokak fenyegető réme. De valóban szükségszerű a szellemi leépülés? Erről beszélt Tariska Péter pszichiáter, neurológus és geriáter szakorvos a Mindentudás Egyetemén. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Már a kisbabák is képesek józan következtetéseket levonni
Már néhány hónapos csecsemők is tisztában vannak a fizikai világ alapvető szabályaival, például azzal, hogy a tárgyak nem tűnnek el csak úgy, ha behunyják a szemüket. Most kiderült, hogy a tizenkét hónapos babák ezt a tudást kifinomult előrejelzésekre képesek felhasználni azzal kapcsolatban, hogyan végződnek egyes korábban még nem látott események.
Amit az ember nem akar, hipnózisban sem teszi meg
Behunyom a szemem, és érzem, ahogy elnehezedik a fejem. Az elején még próbálok kicsit ellenállni, de aztán egyre ereszkedik lefelé. A hipnotizőr hatása alá kerültem. Azonban nem alszom, hanem egy meglehetősen szokatlan tudatállapotba kerültem.
A jó tudomány jövője - Csíkszentmihályi Mihály előadása az MTA-n
Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus-kutatónak az Akadémián tartott hétfői előadása az emberi közösségek hatótényezőiről, a kiteljesedett életről és tudományról való együttgondolkodásról szólt. A "jó tudomány" nem csupán elkötelezett tudósok felismeréseinek összessége, hanem forrása annak a boldogságfogalomnak, amellyel a jövőbe vetett bizalom kiépülése leírhatóvá válik.
A számítógépekről és a nyelvtechnológiáról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyetemén Kornai András beszélt arról a jelenségről, hogy ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a CERN főigazgatója szerint
"A magyarok kimagasló teljesítményt nyújtanak a technológiai fejlesztések és az analízisek terén. Számos dologban kitűnnek, erősségeik mellett nem is ismerem azokat a tulajdonságaikat, amelyekben kevésbé jeleskednének" - mondta Prof. Rolf-Dieter Heuer, a CERN (európai részecskefizikai kutatóközpont) főigazgatója a CERN vándorkiállításának budapesti megnyitóján.
A felszín alatti vízáramlásokról a Mindentudás Egyetemén
A Föld felszínének több mint hetven százalékát víz borítja, de ebből a fogyasztható édesvíz alig három százalékot tesz ki. Ez az édesvíz az élet feltétele, de gyakran az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető kockázati tényező is. Ennek a korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny erőforrásnak a fenntartható használatáról beszél Mádlné Szőnyi Judit a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
Új vízfertőtlenítő szert fejlesztettek magyar kutatók
Az ezüst baktériumölő hatását és a nanotechnológiát kombinálva magyar kutatók egy újgenerációs fertőtlenítőszert fejlesztettek ki.
A lelki egészségről a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme múlt heti televíziós adásában Kéri Szabolcs beszélt a mentális folyamatok biológiai, pszichológiai és társadalmi összetevőiről. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
A számítógép, az ember és a nyelvtechnológia kapcsolatáról a Mindentudás Egyetemén
A beszélő és az embert megértő számítógép a sci-fi világából lassan átvonul a hétköznapi életbe. Ma már nehéz úgy információt szerezni, hogy első körben ne számítógéppel kerülnénk kapcsolatba. Erről a jelenségről beszél Kornai András a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában.
Mindentudás 2.0: génjeink és a környezet viszonyáról ma a tévében
Rengeteg az olyan új információ a biológiában, amelyek egyelőre nem szerepelnek a tankönyvekben, pedig fontosak lennének a diákoknak ahhoz, hogy véleményt tudjanak formálni számos, őket is rövidesen érintő kérdésben. Néhány példa: genetikailag módosított élőlények, őssejtterápiák, a genetikai információ védelme. Az anyag szerkesztőjét, Falus András professzort ma láthatjuk a Mindentudás Egyetemén a televízióban.
Magyar csillagászok fotózták le a legtávolabbi ismert üstököst
Rekordtávolságban észlelték a Hale-Bopp-üstököst magyar csillagászok egy chilei távcsövel. Az égitest 1997-ben hónapokig szabad szemmel is látszott, azonban most már a Neptunusznál is távolabb jár, így tízmilliárdszor halványabbnak mutatkozik.
Az erdővel együtt a genetikai változatosságot is kiirtották a Kárpátokban
Magyar kutatók a Retyezát-hegység gleccsertavi üledékeibe zárt tizenegyezer éves lucfenyőpollenek és növényi fosszíliák vizsgálatával megállapították, hogy az egykori populáció genetikai változatossága, és így feltehetőleg alkalmazkodási képessége is jóval nagyobb volt, mint a mai állományé. Ennek egyik okát az elmúlt kétezer év erdőirtásaiban látják, amit a tavi üledéken végzett pollenvizsgálatok egyértelműen alátámasztottak.
Meddig ér a takarónk? A Föld ásványkészleteiről a Mindentudás Egyetemén
A földkéregben előforduló ásványi nyersanyagok nélkülözhetetlenek az emberi lét fenntartásához, a gazdaság, az ipar alapvető igényeinek kielégítéséhez. Napjaink egyik kiemelkedő, globális léptékű gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek fenntartható módon kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Hartai Éva erre próbál választ adni a Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában, illetve kitér arra is, hogy a robbanásszerűen fejlődő, korszerű technológiákhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges nyersanyagok.
Magyarországra hullott meteoritokat is láthatnak az érdeklődők az Akadémián
Két és fél kilogrammos kő csapódott be Kassa határában 1857-ben. Kaposfüreden 1995-ben hullott meteorit. Összesen 23 alkalommal találtak égből hullott köveket hazánk mai vagy egykori területén. Ezekről és egyéb kapcsolódó érdekességekről hangzanak el előadások az Akadémián hétfőn, a Meteoritkutatás konferencia keretében.
Az álmokról a Mindentudás Egyetemén: már nézhetők a teljes felvételek
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Acsády László ismertette az alváskutatás legújabb eredményeit. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Az érzelmi egyensúlyt is segítik az álmok
Az álmok mindig is foglalkoztatták az emberiséget. Napjainkban a kutatók úgy vélik: álmaink hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap eseményeit és érzelmeit feldolgozzuk, eltároljuk az ezekre vonatkozó memórianyomokat, és beillesszük azokat meglévő tapasztalataink halmazába. A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Acsády László ismerteti az alváskutatás legújabb eredményeit.
Rendkívüli hármas csillagrendszert találtak magyar kutatók
Nem mindennapi dolog, hogy magyar szerzők közölnek csillagászati témájú cikket a Science című rangos nemzetközi folyóiratban. Az első szerző Derekas Aliz az MTA Csillagászati Kutatóintézetéből, aki kollégáival egy különleges csillagrendszert vizsgálhatott a Kepler-űrtávcsővel, napjaink egyik csúcsműszerével.
A Mindentudás Egyeteme 2.0 első előadása most - hétfő, 20.30, m2
Kibővült adásokkal folytatódik a Mindentudás Egyeteme a Magyar Televízióban. A 16 héten át, elsőként április 4-én látható tudományos-ismeretterjesztő sorozat újabb szemeszterében már nemcsak tudományos előadásokat, hanem ismeretterjesztő filmeket és kerekasztal-beszélgetéseket is láthatnak egy-egy témáról az érdeklődők.
Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist
A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét.
Még megmenekülhet a legnagyobb szárazföldi ragadozó
A legújabb eredmények szerint még nincs túl késő a jegesmedvék számára, amelyek az utóbbi évtizedekben a klímaváltozással fenyegetett élővilág egyik szimbólumává váltak. Egy Kanadában élő, magyar származású jegesmedve-kutatót kérdeztünk a medvék jövőbeli kilátásairól.
Napjaink nanotechnológiája pénteken a Mindentudás Egyetemén
A milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják, mint a makrovilágban. Erről tart előadást pénteken Mihály György a Mindentudás Egyetemén.
Mindent az őssejtekről a Mindentudás Egyetemén Debrecenben
Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Erről tart előadást kedden Sarkadi Balázs kutatóorvos Debrecenben a Mindentudás Egyetemén