magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Magyarországon fedezték fel 2022 elsõ üstökösét
Magyarországon fedezték fel az új év elsõ üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetõi Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.
Elõször alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezõvé
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom elsõ ilyen kísérletében 18 különbözõ mûfajú zenei klipbõl és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezõt (AC-mezõ), és ennek hatását mérték az élesztõ vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) mûködésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimmûködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...
- címkék:
- magyar kutatók
- zene
- biológia
- ELKH
- Címkefelhõ »
Idegsejteket védõ gyógyszerhatóanyagokat fejlesztettek Szegeden
Idegsejteket védõ, gyulladáscsökkentõ új gyógyszerjelölt vegyületcsalád fejlesztésén dolgoztak uniós támogatással több mint négy éven át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága az MTI-t.
Mesterséges intelligencia segítségével keresik az új antibiotikumokat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok mûködését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben mûködnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentõsége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Elképesztõ, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet
A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsõszerzõségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid („miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelõzõ és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyaabb ...
Klímadinamikai módszerekkel vizsgálnák a kaotikus jelenségeket
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az errõl szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban elõforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics címû lapjában jelent meg - közölte az ELKH pénteken az MTI-vel.
- címkék:
- klímaváltozás
- magyar kutatók
- Címkefelhõ »
Magyar védelmi mûszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban
A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülõ részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének mûszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülõ esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelõ részegységeket, ezzel megelõzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követõen megkezdõdik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású mûködés.
Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról
Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekrõl, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak mûvelõirõl, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetõje a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.
Új koronavírus-gyilkos eszközt fejlesztettek pécsi kutatók
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. kutatói saját fejlesztésû UV-kamrában, UV-C fény segítségével inaktiválták a koronavírust, ezáltal szélesebb körben válik kutathatóvá a COVID-19 kórokozója.
Kulcsszerepet kap egy magyar mûszer a leendõ Hold körüli ûrállomáson
A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülõ ûrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az ûrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédõ burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Ûrügynökség (ESA) belsõ kísérleti sugárzásmérõ rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar ûrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.
Magyarország és a világûr címmel jelent meg kötet a magyar ûrkutatásról
A magyar ûrkutatás és ûrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világûr címû kötet, amely több mint hetven szakértõ anyaga alapján készült.
- címkék:
- könyv
- ûrkutatás
- magyar kutatók
- világûr
- Címkefelhõ »
Mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretû gázérzékelõt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képezõ, egyenletes felületi hõmérsékletet biztosító mikrofûtõtestet mintaoltalom védi.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhõ »
Magyar mûszereket visznek a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA ûrhajósai
Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Ûrkutatási Laboratóriumának dózismérõivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Ûrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdõdõ, 19. küldetésén újdonság, hogy az ûrhajósok két szett dózismérõt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.
A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology címû folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most elõször sikerült kimutatni, hogy egy embertõl különbözõ emlõs faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- beszéd
- ELKH
- ELTE
- Címkefelhõ »
Új gyógymódot találtak a rettegett betegségre
A Queenslandi Egyetem kutatói egy új, szájon át beadható vakcinát fejlesztettek ki a világszerte már több millió halálesetet okozó horogféreg-fertõzés megelõzésére egy magyar tudós vezetésével.
Kidolgozták a gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét
A gombatermesztés biológiai védekezésen alapuló módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. szakemberei egy uniós támogatással megvalósított kutatás-fejlesztési program keretében - tájékoztatta a felsõoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
- címkék:
- magyar kutatók
- gomba
- Címkefelhõ »
Manipulálni lehet az öregedést
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelõ állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Különös dolog derült ki a kutyák intelligenciájáról
Az ELTE által irányított nemzetközi kutatás szerint a kutyák egy része különlegesen tehetséges a tárgyak neveinek memorizálásában.
A krónikus sebek ellátását segítõ mesterséges intelligenciát készítettek magyar kutatók
A krónikus sebek ellátását segítõ, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
Hatékonyabb gyógyszergyártásért és daganatellenes terápiáért járt az idei L’Oréal-UNESCO díj
A gyorsabb és hatékonyabb gyógyszergyártásért végzett tudományos munkájáért Pataki Hajnalka, valamint az agyban kialakuló áttétes daganatok kialakulásának kutatásáért Wilhelm Imola kapta idén a L'Oréal és az UNESCO A nõkért és a tudományért elnevezésû magyar ösztöndíját.
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetû szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Ûrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhõ »
Úgy kötõdik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
A gondozóhoz való kötõdés, a gyerekekhez hasonlóan, a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik - állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
- címkék:
- etológia
- magyar kutatók
- kutya
- kötõdés
- Címkefelhõ »
A nanogyémántok szerkezeti sajátosságait vizsgálták a kutatók
A különleges szimmetriájú szén nanokristályok vizsgálatával a nanogyémántok valódi szerkezetére és új alkalmazási lehetõségeire világított rá egy magyar kutató által vezetett nemzetközi kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a nanogyémántszemcsék egy jelentõs része valójában nem is gyémánt, hanem diafit, amelynek kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságai vannak.
A kis bûvész, aki a világ egyik legnagyobb érsebésze lett
Dr. Gloviczki Péter magyar származású érsebész, az Amerikai Egyesült Államokban mûködõ Mayo Klinika érsebészeti osztályának nyugalmazott vezetõ professzora kapta idén a Semmelweis Egyetem legrangosabb kitüntetését, a Semmelweis Budapest Awardot. A világhírû szakember eredetileg bûvészként kezdte a pályáját, óriási sikert aratott az elsõ Ki mit tud?-on, késõbb azonban régi álmát követve az orvoslás felé fordult. Különleges életérõl Kõ András Varázsgömb és szike címmel írt könyvet. A professzor Semmelweis Egyetemen rendezett elõadásán szó volt a kalandos életútról, a Mayo Klinikán töltött idõszakról, az érsebészet fejlõdésérõl, valamiint ...
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában
A kutyák segíthetnek az emberi demencia kutatásában, mivel az emberhez hasonlóan náluk is összefügg az elbutulás a béta-amiloid peptid nevû anyag agyi felhalmozódásával - írja közleményében az ELTE Etológia tanszéke.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- demencia
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók
A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezõket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- tumor
- ELKH
- Címkefelhõ »
Sikeresen teljesíti küldetését az elsõ magyar asztrofizikai kismûhold
Küldetésének elsõ három hónapja alatt sikeresen mûködött az elsõ magyar fejlesztésû asztrofizikai kismûhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttmûködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- magyar kutatók
- por
- ELKH
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók tökéletesítettek egy építõipari innovációt
A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építõiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetõen született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.
Az Antarktisz jegében rejtõzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekrõl a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
Új anyagot hoztak létre Miskolcon
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek mûanyaggal kevert kávézaccból.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- ELKH
- CSFK
- Címkefelhõ »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévõ két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezésérõl az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentõségét mutatja, hogy a szerkesztõség elsõ helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók
Egy magyar-olasz vezetésû nemzetközi kutatócsoportnak elsõként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhetõ hullámoknak számítanak, jelentõségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- ELTE
- Címkefelhõ »
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelõtt élt õsbaktériumok felépítését, mûködését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikrõl a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelsõ baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkezõ, viszonylag komplex élõlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetõvé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.
Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlõdés korai szakaszait.
A nagy mocsári csigában rejtõzhet az öregedés lassításának kulcsa
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával mûködõ, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...
- címkék:
- magyar kutatók
- öregedés
- csiga
- ELKH
- Címkefelhõ »
Az alföldi õsközösségek étrendjérõl jelent meg egy nemzetközi tanulmány
Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi õsközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középsõ rézkorban élõ nõk inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középsõ rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetû táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékû volt - közölte csütörtökön az ELTE.
Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók
A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikrõl pedig a Nature Energy címû lapban számoltak be - közölte honlapján a felsõoktatási intézmény.
- címkék:
- szén-dioxid
- magyar kutatók
- SZTE
- Címkefelhõ »
Veszélyeztetett állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védõ lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.
Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit
Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külsõ tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nõstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tûnhet is.
Miért tûrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?
A vörös hajú emberek eltérõ fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérõ fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bõrének pigmenttermelõ sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.
Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók
Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttmûködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology címû tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezõgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történõ elõállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megõrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elõ, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítõ) szelektíven táplálják a vaastagbél ...
- címkék:
- magyar kutatók
- búza
- táplálkozás
- Címkefelhõ »
A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.