magyar kutatók

címke rss

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

Archívum2018.01.09, 10:20

A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

Archívum2018.01.08, 16:01

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Repülés közben eltűnt a Puli

Archívum2018.01.04, 15:15

A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendőt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevű holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerűen eltűnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülőút során.

Ne gyújtsa fel a gyepet, ha jót akar a természetnek

Archívum2018.01.08, 10:56

Milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ az a cikk, amelynek szerzője Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett.

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés

Archívum2017.12.20, 14:49

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában

Archívum2017.11.24, 15:11

A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnőttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemőkori agyi fejlődésre lehet következtetni.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Archívum2017.11.14, 10:22

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved

Archívum2017.10.31, 15:44

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Magyarok térképezték fel az agyi kapcsolatok változékonyságát

Archívum2017.10.09, 19:10

Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a világon először.

Sokan nem is tudnak arról, hogy ebben a betegségben szenvednek

Archívum2017.09.28, 18:35

Előfordult már önnel, hogy elkezdett vérezni az orra, és nem akart abbamaradni? Esetleg gyakori fogínyvérzési problémákkal küzd, vagy nem tudja felidézni, honnan szerezte azt a sok kék-zöld foltot a lábán? Akkor meglehet, hogy úgynevezett Von Willebrand-betegsége van. Sokan azt hiszik, hogy a kizárólag fiúkat sújtó hemofília az egyetlen vérzékenység-típus, pedig ez egyáltalán nincs így, létezik egy jóval gyakoribb vérzési rendellenesség, amelynek vizsgálatában egy magyar kutatónő jelentős eredményeket ért el. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa volt az idei „L'Oréal - UNESCO A nőőkért ...

Magyar kutatónőket díjaztak

Archívum2017.09.26, 12:01

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.

Megérkeztek az első berendezések a szegedi lézerközpontba

Archívum2017.09.19, 14:48

Megérkeztek az első lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdődnek a kísérletek - közölte Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.

Sejtek becsapásával hosszabbítanák meg a rákbetegek életét

Archívum2017.09.18, 10:10

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és kollégái most egy olyan terápiát javasolnak, amely megoldhatja ezt a problémát, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

Archívum2017.09.15, 13:49

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete

Archívum2017.09.14, 12:12

Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője. Az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában.

Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól

Archívum2017.08.16, 11:16

Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepő kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlődéséhez is.

Magyar tudósok áttörése segíthet az Alzheimerrel élőkön

Archívum2017.08.08, 15:07

Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkező epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás működészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminőségének megőrzéséhez is.

Magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-kereső program

Archívum2017.06.21, 10:28

Az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-kereső programnak. A huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

Magyar kutatók segítik a legnagyobb űrtávcső munkáját

Archívum2017.06.15, 13:18

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

Jön a kizárólag sós vízben oldódó műanyag

Archívum2017.06.12, 12:44

Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd.

Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók

Archívum2017.05.19, 10:16

Kiss Csaba MTA CSFK-ban működő kutatócsoportja a Hubble és két további űrtávcső adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

A nők jobban megértik a kutyákat, mint a férfiak

Archívum2017.05.17, 13:51

A nők nagyobb érzelmi érzékenységük miatt jobban tudják azonosítani a kutyák érzéseit, mint a férfiak, állítják új tanulmányukban az ELTE etológiai tanszékének kutatói. A vizsgálatok folyamán a nők 65 százaléka, míg a férfiaknak csak 45 százaléka értelmezte helyesen az állatok szándékait.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

Archívum2017.03.26, 00:03

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Gravitációs hullámok: az európai Virgo is beszáll a kutatásba

Archívum2017.03.22, 11:35

Befejeződött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két működő detektorához. Ezáltal lehetővé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.

Magyar kutatók segíthetnek a szuperbaktériumok legyőzésében

Archívum2017.03.06, 13:05

Új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.

Óriásvírusokat vizsgálnak az ELTE kutatói

Archívum2017.03.06, 11:52

Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat, amiket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálnak.

Ideg-, immun- és izomrendszeri betegségeket kutatnak Szegeden

Archívum2017.03.02, 11:28

Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetőségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással.

Alvás és tanulás kutyamódra

Archívum2017.02.28, 17:06

A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.

Magyar kutatók fedeztek fel egy új idegsejttípust

Archívum2017.02.21, 10:04

Az új típusú sejtek „alagutakat" képezve segítik a születő idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetőségeit kínálhatja.

Sötét energia nélkül is megérthető a táguló univerzum

Archívum2017.02.14, 12:48

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters című rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.

Leukémia elleni szert fejlesztettek ki magyar kutatók

Archívum2017.01.24, 15:57

Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytől a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.

Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA

Archívum2017.01.19, 16:37

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.

Előrejelezhető a mesterséges megtermékenyítés sikeressége

Archívum2017.01.13, 13:30

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken az MTI-vel.

Világhírű magyar felfedezések története

Archívum2016.11.03, 17:22

Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

Elektroszmogot fog mérni az új magyar miniműhold

Archívum2016.10.20, 11:48

Elektroszmogot fog mérni a MASAT-1 megalkotásában is részt vevő kutatócsapat műholdja, a SMOG-1 - a pocketqube kategóriába tartozó, 5x5x5 centiméteres kockaeszközt mindössze egy kézikamera akkumulátora fogja működtetni, pár hónapig méri majd a tévéadók elszökő elektromágneses hullámait, és a jövő év második felében indul el földkörüli pályára.

Érdekfeszítő programokkal várja látogatóit a kutatók éjszakája

Archívum2016.09.26, 18:55

Több mint kétezer ingyenes program várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján, pénteken országszerte csaknem 200 helyszínen.

Magyar kutatók is kaptak anti-Nobel-díjat

Archívum2016.09.23, 13:01

Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.

Egy lépéssel közelebb a veleszületett immunitás megértéséhez

Archívum2016.08.30, 17:14

Magyar kutatók – Pál Gábor valamint Dobó József és Gál Péter – a világon elsőként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is.

Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Archívum2016.08.29, 17:06

Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.

Meghalt Stefanovits Pál akadémikus

Archívum2016.08.06, 12:43

Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírű tudósa.

Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy űrsiker

Archívum2016.07.05, 12:25

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételről.

Magyar kutatók kezében lehet a rák gyógyításának kulcsa

Archívum2016.07.04, 10:15

Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője.

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Archívum2016.06.16, 11:37

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Először látható, hogyan alszanak a fák

Archívum2016.06.03, 14:28

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

Díjazták egy 61 éves matematikai sejtés igazolását

Archívum2016.05.30, 17:37

A Szegedi Tudományegyetem három oktatójának, valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing elnevezésű nemzetközi szaklap szerkesztőbizottsága a Moore-díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Archívum2016.05.26, 10:44

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat

Archívum2016.05.06, 12:34

A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.

Kozmikus fület építenének Magyarországon

Archívum2016.04.23, 16:19

Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a „kozmikus fület”.

Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán

Archívum2016.03.18, 09:06

A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közreműködtek a Mars fejlődését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevű űrszonda egyik műszerének elkészítésében.

Magyar kutatók fejtették meg a Neptunusz holdjának titkait

Archívum2016.02.09, 17:19

Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.

Előre jelezhetővé válhat a baktériumok evolúciója

Archívum2016.01.30, 14:56

Szegedi kutatók egy térképet szerkesztettek, amelyen rendszerbe foglalták egy baktériumsejt evolúciós nyersanyagait. Ezzel előre tudják jelezni, hogy egy baktérium milyen új környezethez tud alkalmazkodni, így segítik az antibiotikumok fejlesztését.

Magyar geográfusok kutatnak a Föld legmagasabb vulkánján

Archívum2016.01.20, 15:47

Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladóra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben - hangzott el az expedíció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Magyar kutatónőről neveztek el egy baktériumot

Archívum2016.01.18, 12:37

A Szegedi Tudományegyetem professzoráról, Nagy Erzsébetről neveztek el holland kutatók egy újonnan azonosított baktériumfajt.

Óriásvírusok vannak a sós sivatagban

Archívum2015.12.16, 14:18

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a világon elsőként igazolták óriásvírusok jelenlétét a bolygó legnagyobb sós sivatagában, az India Gudzsarát tagállamának területén található Kutch sivatagban.

Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét

Archívum2015.12.15, 14:47

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

Archívum2015.12.05, 11:55

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Harminc kilométert tettek meg a marsi utazó kavicsok

Archívum2015.10.14, 09:03

A Curiosity nevű marsjáró által készített fényképeken látható marsi kavicsok származási helyét állapították meg magyar kutatók, akiknek amerikai kollégáikkal közös tanulmánya a Nature Communications című tudományos folyóirat friss számában jelent meg.

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra

Archívum2015.09.30, 18:25

Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

Szokatlanul apró szárazföldi csigákat találtak

Archívum2015.09.29, 10:29

Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi - japán, magyar és svájci szakértőkből álló - kutatócsoport Kínában.

Deutériummegvonás: magyar kutatás adhat reményt rákos betegeknek

Archívum2015.05.07, 21:04

Magyar kutatók pár éve felfedezték, hogy a csökkentett deutériumtartalmú víz minden jel szerint gátolja a daganatok fejlődését. A deutériummegvonással kapcsolatos kutatások újabb eredményeit a ma kezdődő kétnapos, III. Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián osztják meg a Budapestre látogató külföldi és hazai kutatók.

Magyar kutatók fejthetik meg az univerzum hideg foltjának titkát

Archívum2015.04.20, 16:21

Magyar asztrofizikusok felfedezése segíthet a világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében.

Először fényképezték a kannabisz agyi hatását

Archívum2015.03.24, 17:26

A világon először a Magyar Tudományos Akadémia kutatói fényképezték a kannabisz agyi hatását: a rekreációs, tehát nem orvosi célú kannabiszfogyasztás hetekre elhangolja az agyat.

Gyógyítható lehet a sugárbetegség

Archívum2015.03.12, 14:53

Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Ha embereknél is beválik a szer, fellélegezhetnek az atombalesetek áldozatai.

Ami él, az mozog – és ami mozog, az látható

Archívum2015.03.06, 18:10

Feltalálói szavaival élve „kiolvasztja a befagyott pillanatot” az új magyar képalkotó eljárás, amely a mozgásban rejlő, korábban eldobott információt értékesítve új dimenziót teremt az orvosi, ipari és határrendészeti képalkotásban. 

A nagy mikrobiom-zendülés

Archívum2015.03.05, 17:24

Halálunk előtt az addigi legjobb barátaink – a jótékony bélbaktériumok – támadnak hátba bennünket, állítják magyar kutatók új elméletükben. Ezért baktériumaink előtt titkolnunk kell megromlott egészségi állapotunkat, ha hosszú ideig akarunk élni.

Leszállni készül a Philae: történelmi landolás, magyar részvétellel

Archívum2014.10.05, 21:20

Mérföldkő a Naprendszer kutatásában: a Rosetta szonda leszállóegysége, a Philae hamarosan megveti lábát az üstökösön. Nemcsak a környezetét és a felszínét, hanem a belsejét is alaposan szemügyre veszi.

Magyar siker a betegségek ellen

Archívum2014.09.25, 11:27

Ellenanyagokat termelő, génmódosított állatokat fejlesztettek magyar kutatók.

Amelyik kutya ugat, az mond is valamit

Archívum2014.08.28, 16:49

Magyar kutatók a világon elsőként támasztották alá adatokkal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz. Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segíti.

Magyar kutató elemzi a Rosetta első képeit - hol lenne a legjobb a landolás?

Archívum2014.08.07, 14:53

Az űrszonda főkamerájának képeit feldolgozó kutatócsoport magyar tagja válaszolt az Origo kérdéseire.

Pattanások elleni gyógyszer lehet a kannabiszból

Archívum2014.07.26, 09:15

Debreceni kutatók eredményei alapján egy hatékony krém készülhet a kamaszok életének megkeserítői ellen. A füves cigi azonban nem jó a pattanásokra.

Magyar kutatók nagy felfedezése a genetikában

Archívum2014.03.13, 12:28

A Mendel-szabályokat áthágó új öröklésmenetet fedeztek fel egy öröklődő vesebetegség kapcsán magyar és francia kutatók.

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Archívum2014.02.20, 18:07

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel

Archívum2014.02.20, 10:33

A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?

Mennyit megy a kutya, és mennyit az ember sétáltatás közben?

Archívum2014.01.24, 11:54

Közel négyszer nagyobb távot is megtehetnek a kutyák a sétáltatás során, mint a gazda, derült ki magyar biológusok és fizikusok vizsgálatából.

A kutyák emberekhez való viszonyát a gének is befolyásolják

Archívum2014.01.17, 15:07

Az oxitocin hormon genetikai hátterét vizsgálva magyar kutatók kimutatták, hogy kapcsolat van a sejtszintű mechanizmusok és a kutya emberhez való viszonya között.

Ösztönösen felismerjük a kutyák hangulatát

Archívum2014.01.10, 12:34

Magyar kutatók elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén értékelik a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát.

Magyarok a bor titkának megfejtői között

Archívum2013.10.04, 13:43

Tea- vagy borkedvelők, de cserszömörcés szájvízzel öblögetők vagy a hagyományos bőrcserzést gyakorlók is jó érzéssel gondolhatnak rá, hogy hazai kutatók is közreműködtek a tanninok titkának megfejtésében.

Furcsa világot tártak fel az elaltatott sünök

Archívum2013.10.01, 21:54

Rengeteg sün él a Margitszigeten, és szinte hemzsegnek rajtuk a Lyme-kórral fertőzött kullancsok. Az egyik sünről 238 élősködőt szedtek le a kutatók, akik sok mindenen meglepődtek, amikor a szigeti sünök különleges, zárt közösségét vizsgálták.

Tíz éve hasít a magyar sikerműszer az űrben

Archívum2013.09.24, 10:26

Éppen tíz éve működik megszakítás nélkül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a Pille dózismérő. Nem kevesebb mint 35 ezer mérést hajtottak végre a kifogástalanul működő magyar berendezéssel.

Valami van a denevérekkel

Archívum2013.09.07, 16:10

A közelmúltban több, emberre is veszélyes vírusról kiderült, hogy a denevérektől érkezett. Mitől olyan különlegesek a denevérek, és hogyan fertőzhetik meg az embereket?

Tíz ország királya lett a magyar uralkodó

Archívum2013.08.27, 10:13

Egy éve dolgozik a Szent Korona és a koronázások 1526 és 1916 közötti történetét vizsgáló, Pálffy Géza tudományos tanácsadó vezette "Lendület" kutatócsoport az Akadémián. Munkájuk eredményeként már ismerünk olyan koronázási szertartást, amelyet akár újra meg lehetne rendezni, olyan sok korabeli tárgyat és az eseményeket leíró dokumentumot sikerült azonosítani.

Veszélyesek-e a vérünkben felbukkant betolakodó gének?

Archívum2013.08.26, 15:43

Magyar kutatók nagy felfedezése után újra felerősödtek a GM-növények elleni félelmek. Kell-e félni a vérünkben keringő paradicsomgéntől?

Higgs-gyárrá változik a Nagy Hadronütköztető

Archívum2013.07.12, 12:03

Jövőre már az eredetileg tervezett ütközési energiával üzemelhet a Higgs-bozonokat kereső részecskegyorsító, a Genf közelében lévő Nagy Hadronütköztető, az LHC.

Képzelt wifiallergia is okozhat valós tüneteket

Archívum2014.05.21, 12:32

A vezeték nélküli hálózat, a mobilos adótorony vagy a hálózati áram nem bocsát ki olyan erős sugárzást, amely roncsolná a sejtek örökítőanyagát. Ám akár hatnak ránk ezek a kis energiájú elektromágneses sugárzások, akár nem, egészségi kockázattal mindenképpen számolni kell abban az esetben, ha félünk miattuk - bizonyították be magyar kutatók.

A Föld gyomrába másznak le magyarok

Archívum2013.05.09, 16:38

Mi lesz az elmúlt évek legkiemelkedőbb magyar kutatóexpedíciója? Két program maradt versenyben: egy olaszországi barlang feltárása és a bakonyi dinoszauruszok kiásása.

Célegyenesben a magyar űrkísérlet

Archívum2013.04.19, 09:21

Fontos fázisához érkezett az orosz koordinálás alatt megvalósult Obsztanovka (magyarul környezet) nevű űrfizikai mérési kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson.

Magyar alkatrészekkel épül egy műhold

Archívum2013.03.05, 11:52

Földmegfigyelő műholdhoz terveztek alkatrészeket miskolci kutatók. Az Európai Űrügynökség Sentinel-2 műholdja várhatóan 2014-ben startol, és a szárazföldekről fog nagyfelbontású felvételeket készíteni.

A széncinege sötét oldala

Archívum2013.02.19, 21:19

Az utóbbi években egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a cinegemadár kedves, szerény külseje mögött kegyetlen gyilkos rejtőzik.

Útban az intelligens hallókészülékek felé

Archívum2013.02.03, 09:28

Az emberek jelentős része csak passzív ingerfelfogóknak gondolja az érzékszerveket. Ez azonban tévedés. A jelfeldolgozás az ingerület agyba jutása előtt, már az érzékszervekben megkezdődik. Ez igaz a fülre is, és ez az egyik oka például annak, hogy miért nem sikerült tökéletes hallókészüléket kifejleszteni a mai napig.

Nyolc kisbolygó kapott magyar nevet

Archívum2013.01.29, 12:27

Magyar csillagászok által felfedezett kisbolygók elnevezését hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. Kisbolygót kapott Márai Sándor, Gárdonyi Géza és Kabos Gyula is.

Mit árul el a kutya a gazdájáról?

Archívum2012.12.13, 14:24

Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erőt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.

A cigányok génjei is Indiába mutatnak

Archívum2012.12.07, 12:42

Változatos nyelvezete, életmódja és vallása ellenére genetikailag közel áll egymáshoz az Európában szétszórtan élő roma népesség, állapította meg a cigányság eredetét minden eddiginél részletesebben kutató nemzetközi vizsgálat. Az európai bevándorlás nagyjából 1500 évvel ezelőtt indult meg, amikor egy kisebb csoport útra kelt Északnyugat-Indiából.

Magyar kutatók vették észre Da Vinci hibáját

Archívum2012.12.08, 22:01

Az ősemberek helyesebben ábrázolták a négylábú állatok járását, mint a modern kori művészek, állapították meg magyar kutatók. A természettudósként és művészként is világhírű Leonardo da Vinci szintén hibásan ábrázolta a lovak járását.

Debreceni kutató felfedezése áttörést hozhat a génterápiában

Archívum2012.11.30, 08:43

Átalakíthatja a géntechnológiát, pontosan célzó, irányított génterápiát eredményezhet az a felfedezés, amelyről a Science folyóiratban számolt be egy magyar közreműködéssel dolgozó nemzetközi kutatócsoport.

Páratlan őshüllő-lelőhelyet találtak

Archívum2012.11.07, 14:58

Magyar paleontológus is közreműködött egy rendkívüli őslénytani lelőhely kutatásában: Rabi Márton egy német-kínai kutatócsoporthoz csatlakozott a mintegy 1800 példányt tartalmazó kínai lelet együttes feldolgozása során. Egyetlen fosszíliadús réteg segítségével megduplázták a jura időszakból ismert teknős példányok számát.

A növényeknél is vannak lombikbébik

Archívum2012.11.01, 13:03

Számos növényt nagyon nehéz természetes úton szaporítani. Ezt az akadályt küzdik le a kutatók a növények laboratóriumi tenyésztésével. Ezzel a módszerrel számos veszélyeztetett faj megmenthető, illetve különféle egzotikus növények, például orchideák is olcsón szaporíthatók.

Káprázatos mikrofotók a Nikon idei versenyén

Archívum2013.01.16, 07:56

Újszülött pók, rovarszem keresztmetszete és denevérembrió is szerepel a Nikon által szervezett Small World mikrofotográfiás verseny díjazottai között. Nézze meg első húsz helyezett lenyűgöző fotóit!

A büdös bikákra buknak a tehenek

Archívum2012.10.01, 08:47

Teljesen legyengíti a szarvasbikákat a tehenek kergetése, és a szarvasbőgés végére már csak fekve dörmögnek a nőstényeknek. A gímszarvasok száma folyamatosan növekszik Magyarországon, és az erdők bőven eltartják a jelenlegi állományt, de kérdés, hogy a gazdálkodók mennyire bírják el a vadkárokat.

Készülnek a magyar hódításra a mosómedvék

Archívum2012.09.13, 16:10

Hetven éve terjeszkednek egész Európában, és bár Magyarországot még nem népesítették be, több jele van annak, hogy kezdik megvetni a lábukat a mosómedvék. Emberre alapvetően nem veszélyesek, de terjesztenek csúnya betegségeket, és keményen védekeznek, ha fenyegetve érzik magukat. Néhány egyed felbukkant az ország több pontján. Ha párt találnak maguknak, akkor nehéz lesz kiszorítani őket.

Hogyan lát csukott szemmel a delfin?

Archívum2012.08.16, 15:59

A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsősorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élő Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyűgözőek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.