magyar kutatók

címke rss

Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?

Tudomány2021.03.01, 10:41

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtőzködő kártevőket

Tudomány2021.02.27, 10:04

Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.

Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez

Tudomány2021.02.17, 18:28

A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.

Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói

Tudomány2021.02.17, 14:09

Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.

Eddig nem látott módon ismerhetjük meg az emberi agyat

Tudomány2021.02.11, 10:04

Szegedi kutatók legfejlettebb mesterséges intelligencián alapuló egyedülálló új eljárása lehetővé teszi az agysejtek működésének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.

Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó

Tudomány2021.02.02, 17:31

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.

Környezetbarát növénytermesztés automatizálásán dolgoznak magyar kutatók

Tudomány2021.01.29, 09:42

Az ELKH SZTAKI is részt vesz a HydroCobotics nevű projektben, melynek célja egy hidropónián alapuló, környezetbarát, automatizált növénytermesztési eljárás kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható és profitábilis növénytermesztési eljárás, amelyhez talajt nem, csak vizet és ásványi anyagokat használnak. Ennek egyik előnye, hogy helyet lehet vele megtakarítani, másrészt pedig a klasszikus eljárásokhoz képest sokkal több és többféle növény termeszthető így egy viszonylag kicsi területen.

A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók

Tudomány2021.01.26, 13:37

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.

Új kártevőket találtak magyar kutatók

Tudomány2021.01.21, 11:08

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, miközben Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót.

Megfejtették, hogy miért fordul a napraforgóvirág kelet felé

Tudomány2021.01.15, 16:07

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.