Magyar Királyság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- mohácsi csata
- középkor
- Szulejmán
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
- legfrissebb
- legrégebbi
Négyszáz éve kezdődött Erdély aranykora
A török nyomás alatt álló erdélyi országgyűlés 400 esztendeje, 1613. október 23-án választotta Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort. Kevesen gondolták akkor, hogy Bethlenből Erdély történetének legjelentősebb uralkodója válik, akinek nevéhez a politikailag és identitásában is önálló Erdély megteremtése fűződik.
Amikor Magyarország volt Európa egyik legbefolyásosabb országa
Luxemburgi Zsigmond ötven éven át uralkodott Magyarországon. Uralmának első két évtizedét trónjának stabilizálásával töltötte, az 1410-es évektől viszont aktív szereplője volt az európai nagypolitikának.
557 éve választották királlyá Hunyadi Mátyást
1458 január 24-én a rákosi rendi országgyűlés Pest és Buda között, a Duna jegén királlyá választotta Hunyadi Mátyást, a középkori magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodóját.
A Horthy-korszak hajnala
95 éve választotta a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, a Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnokát a Magyar Királyság kormányzójává. A törvényhozás ideiglenes közjogi megoldásnak szánta megválasztását, de 24 évig tartó országlása a magyar történelem nevével fémjelzett, máig vitatott megítélésű korszakává vált.
A felvidéki Drakula grófnő véres legendája
Elborult elmével, nyomorúságos körülmények között, a csejtei várkastély tornyának egyik szűkös, ablaktalan szobájába befalazva hunyt el 1614. augusztus 21-én a korabeli Magyarország egyik legbefolyásosabb főrendi famíliájának tagja, Báthori Erzsébet. Személyének megítélése már a 17. század első évtizedétől kezdve ellentmondásos; a legújabb történettudományi kutatások szerint azonban a nevéhez fűződő véres gonosztettek többsége a legendák világába tartozik.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Csaknem vereséggé vált győzelem - Batu kán megroppant a muhi csatában
A magyar historikus gondolkodás a hétszázhetvenöt éve, 1241. április 11-én elkezdődött muhi csatát a magyar történelem egyik legsúlyosabb, csak Mohácshoz fogható csatavesztésének tartja. Noha valóban sok párhuzamot lehet találni a középkori magyar királyság e két súlyos katonai veresége között, Muhi – szemben Moháccsal - a győztesnek is olyan érzékeny veszteségeket okozott, ami miatt a hódoltatás, a „tatárjárás” igencsak rövidre sikeredett.
Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról
Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.