Magyar Királyság

címke rss

Nem Európában és nem az Egyesült Államokban vannak még rabszolgák

Nagyvilág2020.07.08, 17:57

Történelmileg téves az amerikai fehér embereket hibáztatni a rabszolgaságért - írja könyvében egy szenegáli antropológus és egy német professzor. Amíg a jórészt afrikai „kiskirályok" által a fehéreknek eladott rabszolgák számát körülbelül 11 millióra tehetjük, addig az arab muszlimok nagyjából 17 millió rabszolgát „vásároltak" – idézi a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az észak-afrikai arabok és berberek pedig több mint 1000 éven át raboltak el embereket Dél-Európából és adták el őket rabszolgának. Ugyanezt csinálták több évszázadon keresztül az oszmánok is a magyarokkal, illetve a balkáni és a Fekete-tenger menti keresztény népekkel. ...

Nándorfehérvár hőse, aki fegyvertelenül vezette diadalra seregét

Tudomány2020.06.25, 09:53

634 éve született Kapisztrán Szent János, a világraszóló nándorfehérvári diadal egyik kovácsa, aki miután a törökök felett aratott világraszóló győzelem után a keresztény táborban kitört pestissel megfertőződött Hunyadi Jánosnak  feladta az utolsó kenetet, maga is a "fekete halál" áldozatául esett. Az 1690-ben szentté avatott ferencesrendi szerzetes a magyar történelem máig egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő alakja. 

Széll Kálmán - aki felvirágoztatta Magyarországot

Tudomány2020.06.08, 23:34

Nem véletlenül emlegeti az utókor a kiegyezés utáni idők egyik legtehetségesebb pénzügyminisztereként és miniszterelnökeként Széll Kálmánt. Politikusi tevékenységét gyakran jellemzik a századforduló „Széll-csendje" kifejezéssel. A dualizmus után stabilizálta a magyar államháztartást, megalapította a Jelzálog Hitelbankot, miközben rátóti birtokán mintagazdaságot létesített, és híres szarvasmarha-tenyészetével nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar politikus 1843. június 8-án, a Vas megyei Gasztonyban született. Széll Kálmán ma az egyik leghíresebb budapesti terünk és az ország 2011-es átfogó, gazdasági reformtervének a névadója.

A magyar király, aki ajándékokkal próbált híveket toborozni magának

Tudomány2020.05.30, 20:44

Az 1205. május 29-én királlyá koronázott II. András három évtizeden át ült a magyar trónon. A tékozló király többek között katonai sikerektől mentes, eredménytelen hadjáratot folytatott a Szentföldön, ám energikus külpolitikája behálózta az egész Balkán-félszigetet, a belpolitikájában pedig a későbbi évszázadokat is meghatározó, modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával. II. Andrásnak kellett a magyar történelem során első uralkodóként koronázási esküt tennie.

A háborútól irtózó Habsburg, akit a pápa vett rá a török kiverésére

Tudomány2020.05.07, 00:27

I. Lipót német-római császár és magyar király életművének megítélése máig ellentmondásos a hazai történetírásban. A mélyen vallásos, békés, visszahúzódó természetű, és eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is. A 315 éve, 1705. május 5-én meghalt I. Lipót császárt politikai életműve a magyar történeelem ...

A magyar királlyá választott csecsemő, aki egész Európára hatással volt

Tudomány2020.03.14, 21:54

János Zsigmond volt is király, meg nem is. Az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia alig tíznapos csecsemőként került trónra. Viharos időkben, az ország három részre szakadása után született meg, ami nagyban befolyásolta uralkodását és életét. A két évvel korábban megkötött váradi béke ugyanis csak látszólagos egyezséget hozott az ország életében. A II. János néven magyar királlyá választott erdélyi fejedelem Európában elsőként mondta ki a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója 1571. március 14-én, pontosan 449 éve hunyt el.

Száz éve hangzott el Apponyi gróf híres trianoni védőbeszéde

Tudomány2020.01.15, 19:23

Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban - Magyarország érdekében - mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió - tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.

Egyszerűen összeroppant az uralkodás súlya alatt II. Lajos

Tudomány2019.10.03, 21:34

Az utolsó Jagelló-házi király születésének körülményei legalább annyira ellentmondásosak, mint a fiatalon trónra ültetett uralkodó egész élete, halála, és az utókor megítélése. II. Lajos koraszülöttként jött világra és csak apja, II. Ulászló kitűnő orvosainak köszönhetően maradt életben. Ha hihetünk a legendáknak, disznógyomorból készült inkubátorba tették, és bár életben maradt, egész életére kihatott gyermekkorának megannyi tragédiája. Személyisége, szellemi képességei, politikai törekvései és az ország megvédésére tett erőfeszítései a mai napig vita tárgyát képezik. Egyesek szerint szánalomra méltó, felelőtlen ifjú volt, míg másook ...

A félszemű kuruc generális, aki kidobta a müezzint a minaretből

Tudomány2019.09.26, 23:01

Háromszáztíz éve, 1709. szeptember 26-án a Tarnaörs melletti kuruc táborban érte utol a halál a magyar történelem egyik legtehetségesebb és legsikeresebb hadvezérét, Bottyán Jánost. A változatos és kalandos életúttal rendelkező tábornok kiemelkedő hadvezéri tehetségét még ellenségei is respektálták, a néphagyományban pedig a szegények támogatójaként és védelmezőjeként maradt fenn az emlékezete, a fél szeme miatt csak Vak Bottyánként emlegetett legendás hősnek. Holttestét a gyöngyösi ferences templomban helyezték örök nyugalomra, de mivel a sírját nem jelölték meg, mind a mai napig nem tudni, hogy valójában hol lehet Rákóczi fejedeleem ...

Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától

Tudomány2019.09.10, 00:09

A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.