Ecostat: 3,2-3,4 százalékos GDP-növekedés az idén

Az év hátralévő részében fellendülés várható, de a konjunktúra a vártnál lassabban erősödik, ezért az év egészére a bruttó hazai termék (GDP) 3,2-3,4 százalékos növekedését várja az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az intézet szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb prognózisa szerint 2003-ban a növekedés üteme gyorsul, a GDP-bővülés 4,1 százalék lehet.

Hétszáz milliárd forint 2006-ig

Az európai uniós csatlakozás után, 2006-ig 600-700 milliárd forint többlet fejlesztési forráshoz juthat a magyar gazdaság - közölte Baráth Etele szerdán a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fórumán.

Apad a rejtett gazdaság, visszaszorul a korrupció

Tovább csökkent a rejtett gazdaság súlya Magyarországon. Javult a cégek adózási és szerződéses fegyelme. Többek között ez derül ki Semjén András és Tóth I. János Rejtett gazdaság és adózási magatartás című tanulmányából. A kutatók az okok között a kedvezőbb gazdasági kilátásokat, a javuló gazdasági változásokat, és a magyar gazdaság - a nyugat-európai gazdaságba - integrálódását emelik ki.

Új beruházás-csábító stratégia

A magyar gazdaság versenyképességének csökkenése és a befektetői figyelem lankadása miatt a kormány beruházás-ösztönzési stratégiát fogadott el pénteki ülésén - jelentette be Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A kabinet erről szóló törvényjavaslatát az őszi ülésszak során tárgyalja a parlament.

Nem lesz több pénz a Széchenyi tervre

Azok a vállalkozások járhattak jól, amelyek korán leadták pályázataikat a Széchenyi tervre. Az újonnan kinevezett miniszter, Csillag István szerdai nyilatkozata alapján arra lehet következtetni: nem lesznek többletforrások. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium dolgozóinak tartott bemutatkozásakor a Pénzügykutató Rt. volt vezetője úgy fogalmazott: oroszlánként fog harcolni azért, hogy minél gyorsabban fejlődjön a "sikerre ítélt" magyar gazdaság.

Az első negyedévben 2,9 százalékkal bővült a gazdaság

A magyar gazdaság 2002 első negyedévében a végleges adatok szerint a május végén közölt előzetes adattal megegyező mértékben, 2,9 százalékkal nőtt éves összevetésben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. A háztartások fogyasztása az első negyedévben - a negyedéves számítások kezdete óta mért legmagasabb ütemben - 8,1 százalékkal bővült.

A vártnál rosszabb a gazdaság állapota

A magyar gazdaság a vártnál lassabban bővült, miközben az egyensúlyi mutatók tovább romlottak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és a jegybank keddi, valamint a pénzügyi tárca hétfő esti adataiból. A kedvezőtlen hírek hatására a forint gyengült és a tőzsdeindex esett.

 Enyhén derűlátóbbak a nagyvállalatok

A nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index 1 százalékponttal javult augusztusban, havi összevetésben; értéke 55 százalék lett - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Tavaly augusztusban az index értéke 60 százalék volt. A kis- és középvállalatok gazdasági várakozásai ugyanakkor romlottak.

Bokros megszüntetné a Széchenyi tervet és a lakástámogatás rendszerét

A magyar gazdaság és társadalom versenyképességét növelő, ésszerű és minőségi programra tesz javaslatot az Élet és Irodalom legfrissebb számában megjelent írásában Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A Világbank alelnöke többek között befejezné a magánosítást, megszüntetné az általa etatistának és igazságtalannak tartott Széchenyi tervet és a lakástámogatás jelenlegi rendszerét.

A magyarok négyötöde nem sajnálná a forint elvesztését

Felmérések szerint a magyarok 70-80 százaléka támogatná az ország csatlakozását a valutaunióhoz - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. A nemzeti bank vezetője nem sajnálja az önálló monetáris politika elveszítését, mert a csatlakozás előnyei jelentősen meghaladják a tagság okozta hátrányokat. A jegybank elnöke és a pénzügyminiszter szerint is 2007-re Magyarországon az eurózóna tagja lehet.

2004-től új néven fut tovább a Széchenyi-terv

A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csatlakozásra váró más közép-kelet-európai országokhoz képest - mondta egyebek mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn.

Négyszázan távoztak a jegybanktól

Alig több mint egy év alatt négyszáz munkatárs távozott a Magyar Nemzeti Banktól. A saját eltávolításának lehetőségéről a közelmúltban többször is nyilatkozó Járai Zsigmond tavaly év eleji beiktatása óta egy kivétellel lecserélte a jegybank összes csúcsvezetőjét, és teljes egészében átalakította a főosztály-vezetői gárdát is.

Matolcsy: 6-7 százalékos GDP-növekedés az EU-csatlakozás után

Matolcsy György gazdasági miniszter szerint az innovációs típusú beruházások  növekedésének köszönhetően a magyar gazdaság tavaly a fejlett által által elért növekedési rátát meghaladó ütemben fejlődött. A miniszter a Budapest Business Klub rendezvényén úgy vélte, hogy az uniós csatlakozás után a 6-7 százalékos GDP-növekedés is elérhető lesz.

Többet keresünk - többet fogyasztunk

A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint idén a világgazdasági feltételek a korábban vártnál kedvezőtlenebbek és bizonytalanabbak. A magyar gazdaság dekonjunktúrából való kilábalása lassú, és egyensúlyromlás kíséri. Gyorsan emelkedik viszont a lakosság jövedelme és így fogyasztása is. Az infláció júniusban átmenetileg 5 százalék alá csökkent, de a második félévben várhatóan emelkedni fog.

Visszaesett a panellakások forgalma

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet felmérése szerint az ingatlanbarométer értéke 53,2 százalék volt 2002 második negyedévében. Ez 3,6 százalékponttal marad el az előző negyedévben mért adattól. A felmérés hat területre, az ingatlanforgalmazókra, -beruházókra, önkormányzatokra, nagyvállalatokra, kis- és középvállalatokra, valamint a lakosságra terjedt ki. A második negyedévben az ingatlanforgalmazók kivételével mindegyik szegmensben csökkent az ingatlanbarométer.

Pesszimistábbak lettek a nagyvállalatok

Egyezség a jegybanktörvény módosításáról

Mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a kormány egyetért abban, hogy jövőre a várható éves átlagos infláció 5 százalék közelében alakul, és decemberben a pénzromlás éves üteme 4,5 százalékos lesz - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök közös sajtótájékoztatóján. A tárca és a központi bank megállapodásra jutott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatos kérdésekben is.

Szigorítanának a kutatók a költségvetési politikán

A korábbi 3,2 százalékról 3,7 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését a Kopint-Datorg Rt. A növekedés húzóereje a kutatók megítélése szerint az eddig soha nem látott reálbér-növekedés által kiváltott lakossági fogyasztás és a lakásberuházások. A héten napvilágra került egyensúlyi mutatók drasztikus romlása nem lepte meg a kutatókat, az államháztartás hiánya finanszírozható, ám jövőre mindenképp költségvetési szigorításra lesz szükség - állítják.

Bokros óv a túlköltekezéstől

A magyar gazdaság helyzete nagyon jó, főleg a szomszédos országokkal összehasonlítva, ám a költségvetési deficit túl nagy - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Magyar Business Leaders Fórum közös rendezvényén. Bokros szerint a magyar gazdaságpolitika egyik legjobb eleme a monetáris politika.

Ecostat: nőtt a lakosság optimizmusa

Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2,5 százalékponttal 51,6 százalékra emelkedett az idén a második negyedévben - tájékoztatott közleményben az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index értéke az egy évvel korábbit 10 százalékponttal haladja meg. A bizalmi index 2001-ben mérsékelten, 2002-ben erőteljesen emelkedett - áll az intézet elemzésében.

Túl van a mélyponton a magyar gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) növekedési ütemének lassulása ellenére túl van a magyar gazdaság a dekonjunktúra mélypontján - áll a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A felmérés szerint a GDP növekedése 2,9 százalékra lassult az I. negyedévben, ami 1,5 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához képest.

GKI: a gazdaság túljutott a mélyponton

A magyar gazdaság már túljutott a dekonjunktúra mélypontján - derül ki a GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzéséből. A kilábalás azonban lassú, s az egyensúly romlása kíséri. Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme, és ezzel fogyasztása.

A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Az MNB függetlensége mellett a német jegybankelnök

A Magyar Nemzeti Bank függetlenségének fontosságát hangsúlyozta Ernst Welteke, a német jegybank elnöke budapesti látogatásán. A jegybankelnök szerint a magyar gazdaság egyik gyengesége, hogy a kapitalizáció foka kisebb az uniós átlagnál.

Konfliktus a jegybank és a kormány között

A kormánynak nincs szándékában a jegybank önállóságát csorbítani; a központi bank függetlensége a jól működő gazdaság fontos feltétele - mondta szerdán Medgyessy Péter. A miniszterelnök Járai Zsigmond közleményére reagált, melyben a jegybankelnök úgy vélte: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása sérti a jegybank függetlenségét.

Járai: csorbulhat a jegybank függetlensége

Járai Zsigmond szerint nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására, ugyanis a jelenlegi MNB törvény teljes mértékben megfelel az Európai Unió elvárásának és a magyar hagyományoknak - derült ki az MNB elnökének szerdán megjelentetett közleményéből.

László Csaba: nem csorbul hanem erősödik a jegybank

László Csaba pénzügyminiszter - reagálva Járai Zsigmond szerdai közleményére - szükségesnek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét nem csorbítónak, hanem azt megerősítőnek nevezte az Országgyűlésnek a költségvetési törvénymódosító csomagban benyújtott, a jegybanktörvény módosítására irányuló indítványt.

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés

Bár tavaly a magyar gazdasági növekedés lelassult, a gazdaság figyelemre méltó rugalmasságot tanúsított a gyengülő külső feltételrendszer közepette - írja az IMF szerdán közzétett jelentése. A jelentés elismeréssel szól a fogyasztói árindex csökkenéséről, de felhívja a figyelmet, hogy szigorú monetáris politikára van szükség az inflációs nyomás elkerüléséhez. A valutaalap elemzése szerint elengedhetetlen a kiadások csökkentése a költségvetési deficit-célok elérése érdekében, illetve alapvető a nyugdíj- és egészségügyi reform véghezvitele.

GKI: 6 százalék fölött lehet az államháztartási hiány

A napokban leköszönt kormány költekezése és kötelezettség-vállalásai miatt a GKI által korábban becsült 5,5 százalék helyett várhatóan a 6 százalékot is meghaladhatja az államháztartás bruttó hazai termékhez viszonyított, konszolidált hiánya 2002-ben - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerdán a magyar gazdaság kormányváltás utáni fejlődési tendenciáiról szóló előadásában.

Jelentősen lassult a gazdaság

Az előzetes számítások alapján 2002 első negyedévében 2,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összehasonlításban - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. Elemzők előzetesen 3,3 százalékos GDP-bővülésre számítottak.

Borúlátó cégvezetők

A magyarországi nagyvállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index értéke 56 százalék, ami két százalékpontos csökkenést jelent szeptemberhez képest - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összefoglalójában. A kutatók szerint a cégek rövid távú helyzetmegítélésének romlása a mérséklődő világgazdasági konjunktúra következtében várható volt, mértéke azonban szerényebb lett a feltételezettnél.

Folytatódik a külső és belső hiány növekedése

A GKI Rt.-nek a K&H Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint májusban a magyar gazdaság már valószínűleg túljutott a dekonjunktúra mélypontján. Rendkívül gyorsan emelkedik a lakosság jövedelme és ezzel fogyasztása. A külső és belső hiány növekedése az év hátralévő részében folytatódni fog. Az elemzés szerint idén a GDP 3,2 százalékos ütemben bővül, a keresetek reálértéke pedig 10 százalékkal javul.

Derűlátó kis- és középvállalatok

A kis- és középvállalati szektor bízik az ország gazdasági helyzetének javulásában, a fogyasztás növekedésében és a kereslet élénkülésében - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legfrissebb felméréséből. Az intézet kis- és középvállalkozások várakozásait tükröző konjunktúra-index értéke áprilisban - az év eleje óta 5 százalékponttal emelkedve - elérte az 51,6 százalékot. Az index értéke márciusban 49,6, tavaly áprilisban 49,5 százalék volt.

Ecostat: 5,5 százalékos infláció, 9200 pontos BUX szeptemberre

Az idei év szeptemberében a fogyasztói árak várhatóan mintegy 5,5 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál - az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet adatai szerint. Ugyanerre az időszakra 9200 pontos BUX értéket jósol az intézet.

Nem javulnak a vállalati várakozások

Nem változott februárban a száz legnagyobb magyarországi vállalat várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúraindex, értéke az előző hónappal megegyezően 52 százalék volt - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet.

Öt százalék alatti infláció Járai új célkitűzése

Hangsúlykülönbségek vannak a szocialisták és a jegybank által képviselt monetáris politikában, a nézeteltérések azonban áthidalhatóak - derült ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, valamint László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje Népszavának adott nyilatkozataiból. A leendő kormány szakértői a gazdasági növekedést részesítik előnyben, s nem akarják mindenáron csökkenteni az inflációt. Eközben a jegybank törvényi kötelessége a fogyasztói árak növekedésének fékezése.

Változatlan monetáris politika az uniós csatlakozásig

Idén mintegy 4 százalékos GDP-bővülésre, 4,5 százalékos decemberi éves inflációra és 3 százalékos államháztartási hiányra számít a Magyar Nemzeti Bank - mondta Járai Zsigmond. A jegybankelnök megerősítette: az ország uniós csatlakozásáig nem változik a monetáris politika. Járai Zsigmond szerint a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködés alakult ki a jegybank és a kormány között.

Itthon 2006-tól jönne az euró

Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügypolitikája elősegíti, hogy Magyarország akár már 2006-ban bevezethesse az eurót. A jegybankelnök vitatta azokat az érveket, mely szerint érdemes lenne tovább várni a valutauniós csatlakozással, sikeresnek nevezte a magyar inflációs politikát, és még erre a félévre 5 százalékosra várja a pénzromlást, amely ugyanakkora marad az év végéig.

Járai nem osztja az uniós jegybank aggodalmait

Járai Zsigmond jegybankelnök nem osztja az Európai Központi Bank szakemberei által hangoztatott aggodalmakat, amelyek szerint a bővítés megnehezítené az uniós központi bank pénzügypolitikájának alakítását. Járai Zsigmond közölte azt is, hogy Magyarország elfogadná, hogy néhány tagállam rotációs alapon legyen tagja az uniós jegybank döntéshozó testületének.

A vártnál kevésbé bővült a magyar gazdaság

A tavalyi utolsó negyedévben 3,3 százalékkal, az év egészében pedig 3,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság - közölte pénteken előzetes adatként a Központi Statisztikai Hivatal. Elemzők előzetesen 3,9 százalékos 2001-es GDP-bővülésre számítottak. Londoni elemzők ennél általában valamivel többet vártak, de a tényleges számokat sem tartják drámaian rossznak, és főleg külső tényezőkkel magyarázták a várakozástól némileg elmaradó adatokat. A magyar növekmény a legnagyobb a régióban.

Tavaly 3,8 százalékkal nőtt a gazdaság

Végleges adatok szerint 2001-ben 3,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összevetésben - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. A pénteken nyilvánosságra hozott számok megegyeznek a március elején közölt adatokkal. A GDP értéke folyó áron 14 900 milliárd forint, egy főre vetítve pedig 1 millió 460 ezer forint volt; ez a jegybank éves átlagárfolyamán átszámítva 5690 eurónak felel meg.

GKI: idén 3,2 százalékos GDP-növekedés várható

A GDP az idén az első negyedévben várhatóan csak 2-3 százalékkal bővül, ezzel a magyar gazdaság eléri a dekonjunktúra mély pontját - vélik a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársai idei prognózisukban. Az intézet 2002-ben 3,2 százalékos GDP-növekedésre, 5,7 százalékos inflációra, és 2,5 milliárd eurós folyó fizetési mérleghiányra számít. A kutatók szerint az év egészében a lassulás folytatódására lehet számítani, a második félévben pedig élénkülés valószínűsíthető.

Csökkent a magyar vállalatok optimizmusa

A legnagyobb magyarországi vállalatok gazdasági várakozásait tükröző TOP-100 konjunktúra-index márciusban 50 százalék volt - 2 százalékponttal alacsonyabb a februárinál -, ugyanakkor a kis- és középvállalati szektor optimistább lett - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítéséből.

Idén 9-12 százalékkal drágulhatnak az új lakások

Tavaly az utolsó negyedévben 49,2 százalék volt az ingatlanbarométer értéke, ami 1,6 százalékpontos csökkenést jelent negyedéves összevetésben - közölte kedden az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index csökkenése az ingatlan-fejlesztések és a forgalom enyhe mérséklődését jelzi - vélik az Ecostat elemzői.

Ecostat: 3,6-3,8 százalékos növekedés 2002-ben

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet az idén a GDP 3,6-3,8 százalékos növekedésére számít - hozták nyilvánosságra a kutatóintézet szerdai sajtótájékoztatóján. Az előrejelzés szerint az éves infláció 5,8-6 százalék körül alakul. A kutatók arra számítanak, hogy a beruházások 5 százalékkal bővülnek, a kivitel 7,7 százalékkal, a behozatal pedig 8,3 százalékkal nő.

Visszamenőleges béremelés a MÁV-nál

A magyar gazdaság teljesítése lehetővé teszi, hogy a MÁV-nál eltérjenek a hároméves megállapodásban szabályozott bérfejlesztési lehetőségektől - közölte Fónagy János közlekedési miniszter. A mostani béremelésnek a szakszervezetek örülnek, de attól tartanak, csupán kampányfogásról van szó.

Idén 5 százalékos inflációra számít a jegybank

A rögzített inflációs céloknak megfelelően idén 5, jövőre 3,9 százalékos inflációra számít a jegybank - áll a kedden bemutatott Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványban. A Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint 2002-ben 3-4, 2003-ban pedig 3,5-4,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság.

Idén lassuló növekedésre számít az Ecostat

A gazdaság növekedése csak 2002 második felében lendül fel, a bruttó hazai termék (GDP) az előző évi ütemnél lassabban nő - közölte prognózisát az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet pénteken. A kutatóintézet az ipari termelés 3,6 százalékos bővülésére, 2,8 százalékos államháztartási hiányra, és 1,5 milliárd euró körüli folyó fizetési mérleghiányra számít. Az éves inflációt 5,8 százalékra, a munkanélküliségi rátát pedig 5,7 százalékosra teszik az Ecostat elemzői. 

Kétszeres mérleghiány rossz adatközlés miatt

Néhány multinacionális cég magyar leányvállalatának téves adatközlése miatt a jegybank módosította a tavalyi és a 2000-es fizetési mérleg-adatokat - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank. Az előzetesen közölt 518 millió euró helyett így 1,248 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a tavalyi gazdasági folyamatok így is kedvezőek.

GKI: sok a bizonytalansági tényező a növekedést illetően

Az idén 4 százalék körüli, míg jövőre 3,5-4,2 százalék közötti gazdasági növekedést várnak a gazdaságkutató intézetek munkatársai - derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. csütörtöki konferenciáján. A kutatóintézetek képviselői szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásait egyszerre több tényező is veszélyezteti.