magfúzió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúziós erõmû
- Nap
- ITER
- csillagfejlõdés
A hidrogénbomba atyja, aki tele volt ellentmondásokkal
Húsz éve, 2003. szeptember 9-én hunyt el Teller Ede atomfizikus, „a hidrogénbomba atyja", a Corvin-lánc kitüntetettje, a 20. század egyik legnagyobb és legellentmondásosabb tudósa.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Történelmi áttörést értek el amerikai kutatók a fúziós energia területén
Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kedden azt, hogy amerikai tudósoknak elõször sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által.
Elképesztõ dolgot találtak a Holdon
A Nemzetközi Mineralógiai Társaság changesit-(y) néven vette nyilvántartásba azt az új ásványt, amit a kínai Csang'o-5 holdkutató szonda gyûjtötte kõzetmintákban fedeztek fel. Az elsõdleges vizsgálatok szerint az ásvány hélium-3 izotópot tartalmaz, ami kulcsfontosságú lehet a fúziós energiát termelõ reaktorok nyersanyagaként. A felfedezés hatására Kína máris három újabb Hold-expedíciót tervez égi kísérõnk felszínére.
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklõdõk elõtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élõlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemõ", a felnõtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élõlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhetõ. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövõben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetõségével.
Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól
Az általánosan elfogadott csillagfejlõdési modell szerint a Naphoz hasonló tömegû csillagok miután felélték a nukleáris fûtõanyaguk bázisát jelentõ hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentõs térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltetõ központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelõzõen el fog tûnni a kék bolygóról.
Vérerek inspirálta anyag urániumot képes kivonni a tengervízbõl
Az óceánok nagy, kiaknázatlan uránium raktárak, amely nagyon fontos a nukleáris energiához, és egy új technológia hosszú távú ellátást biztosíthat. - írja a New Scientist.
Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztõ mennyiségû arany
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetõsen rejtélyesek. A világegyetemben elõforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.
Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés
Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztõ hírportálon.
Már nem sci-fi: rövidesen mûködhet az elsõ fúziós erõmû
A franciaországi Cadarache-ban épül a világ elsõ kísérleti fúziós erõmûve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségû, a nemzetközi projekt résztvevõi magyar közremûködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen elõállítani a Nap energiatermelését modellezõ technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.
Új szupermágnesek hozhatják el az energiakánaánt
A világ legerõsebb szupravezetõ mágneseinek fejlesztésébe fogtak a Massachussetts Institute of Technology-n (MIT), a világ egyik legjobb technológiai kutatóintézetében – ad hírt arról a Science Alert. Az új mágnesek egy kompakt tokamak alapjául szolgálnak majd, ami a jelenleg kísérleti, illetve fejlesztési fázisban lévõ fúziós reaktorok központi eleme.
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedõ magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezetõ Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az elsõ atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Ilyen a magyar részvétel a világ egyik legnagyobb tudományos projektjében
Tíz éve tart a magyar részvétel a nemzetközi összefogással fejlesztett fúziós erõmû projektben, a dél-franciaországi ITER-ben. Bár a magyar fúziósenergia-kutatás ennél szélesebb palettán zajlik, a szemünk elõtt kibontakozó tudományos áttörés, amit a fúziós reaktor neve fémjelez, a magyar kutatók számára is fontos érvényesülési és tanulási lehetõséget kínál. Az Origo az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban járt, ahol a retro hangulatú épületben lélegzetelállító és részben saját fejlesztésû eszközökkel dolgoznak a plazmaenergiával kapcsolatos kutatásokon a szakemberek. Az ITER-vezetékeinek tervezése és bemérése, 50 ezer voltnyi különbsség ...
Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben
Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.
Újabb nagy lépés a tiszta energia létrehozásában
Újabb elõrelépést tettek az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai a tiszta energia létrehozása felé: a valaha mért legnagyobb plazmanyomást állították fel az intézet tokamak típusú magfúziós reaktorában.
A Napnál melegebb, a pokolnál hidegebb a jövõ erõmûve
Már kezd alakot ölteni a világ elsõ olyan fúziós erõmûve, amely több energiát termel majd, mint amennyit fogyaszt. A Franciaországban épülõ ITER lesz az elsõ nagy lépés azon az úton, amely 2050-tõl új alapokra helyezheti az áramtermelést, és az emberiség lassan elfelejtheti az üvegházhatást és az atomhulladékot.
Fúziós hajtómûvel hódítjuk meg a Naprendszert
A NASA egyik tudományos igazgatója szerint az atommag-fúzióval mûködõ rakéták teszik lehetõvé az emberiség következõ nagy lépéseit az ûrben.
- címkék:
- ûrhajó
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Észak-Koreának állítólag sikerült megcsinálnia a magfúziót
A világ egyik legszegényebb állama, amelynek nincs elég árama az éjszakai közvilágításra, a leggazdagabb országok kutatói által is egyelõre csak áhított tudományos eredményt jelentett be. A szakértõk szerint a bejelentés nem megalapozott.
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Zoletnik Sándor
Magfúzió - energiaforrás a jövõnek
- címkék:
- Zoletnik Sándor
- magfúzió
- Címkefelhõ »
Magfúzió: a jövõ energiaforrása
A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövõ egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.
- 1