magfúzió

címke rss
A hidrogénbomba atyja, aki tele volt ellentmondásokkal

A hidrogénbomba atyja, aki tele volt ellentmondásokkal

Húsz éve, 2003. szeptember 9-én hunyt el Teller Ede atomfizikus, „a hidrogénbomba atyja", a Corvin-lánc kitüntetettje, a 20. század egyik legnagyobb és legellentmondásosabb tudósa.

Történelmi áttörést értek el amerikai kutatók a fúziós energia területén

Tudomány2022.12.13, 19:38

Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere kedden azt, hogy amerikai tudósoknak elõször sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által.

Elképesztõ dolgot találtak a Holdon

Tudomány2022.10.08, 18:03

A Nemzetközi Mineralógiai Társaság changesit-(y) néven vette nyilvántartásba azt az új ásványt, amit a kínai Csang'o-5 holdkutató szonda gyûjtötte kõzetmintákban fedeztek fel. Az elsõdleges vizsgálatok szerint az ásvány hélium-3 izotópot tartalmaz, ami kulcsfontosságú lehet a fúziós energiát termelõ reaktorok nyersanyagaként. A felfedezés hatására Kína máris három újabb Hold-expedíciót tervez égi kísérõnk felszínére.

Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük

Tudomány2022.09.07, 16:37

Az asztronómia iránt érdeklõdõk elõtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élõlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemõ", a felnõtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élõlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhetõ. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövõben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetõségével.

Így fog elpusztulni a Föld a pokoli forróságtól

Tudomány2022.04.24, 21:05

Az általánosan elfogadott csillagfejlõdési modell szerint a Naphoz hasonló tömegû csillagok miután felélték a nukleáris fûtõanyaguk bázisát jelentõ hidrogénkészletüket, az életük alkonyán vörös óriássá alakulnak, és jelentõs térfogatnövekedésen esnek át. Ez a komoly változás éltetõ központi csillagunkat, a Napot is kikerülhetetlenül eléri. A térfogatnövekedés miatt a Nap forró légköre elnyelheti a Földet, de az élet már jóval ezt megelõzõen el fog tûnni a kék bolygóról.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztõ mennyiségû arany

Tudomány2021.11.16, 22:50

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetõsen rejtélyesek. A világegyetemben elõforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés

Tudomány2021.09.04, 12:23

Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztõ hírportálon.

Már nem sci-fi: rövidesen mûködhet az elsõ fúziós erõmû

Tudomány2019.09.24, 17:41

A franciaországi Cadarache-ban épül a világ elsõ kísérleti fúziós erõmûve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségû, a nemzetközi projekt résztvevõi magyar közremûködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen elõállítani a Nap energiatermelését modellezõ technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.

Új szupermágnesek hozhatják el az energiakánaánt

Gazdaság2018.03.13, 12:50

A világ legerõsebb szupravezetõ mágneseinek fejlesztésébe fogtak a Massachussetts Institute of Technology-n (MIT), a világ egyik legjobb technológiai kutatóintézetében – ad hírt arról a Science Alert. Az új mágnesek egy kompakt tokamak alapjául szolgálnak majd, ami a jelenleg kísérleti, illetve fejlesztési fázisban lévõ fúziós reaktorok központi eleme.

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Tudomány2018.02.11, 22:41

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedõ magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezetõ Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az elsõ atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Ilyen a magyar részvétel a világ egyik legnagyobb tudományos projektjében

Gazdaság2017.12.25, 17:32

Tíz éve tart a magyar részvétel a nemzetközi összefogással fejlesztett fúziós erõmû projektben, a dél-franciaországi ITER-ben. Bár a magyar fúziósenergia-kutatás ennél szélesebb palettán zajlik, a szemünk elõtt kibontakozó tudományos áttörés, amit a fúziós reaktor neve fémjelez, a magyar kutatók számára is fontos érvényesülési és tanulási lehetõséget kínál. Az Origo az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban járt, ahol a retro hangulatú épületben lélegzetelállító és részben saját fejlesztésû eszközökkel dolgoznak a plazmaenergiával kapcsolatos kutatásokon a szakemberek. Az ITER-vezetékeinek tervezése és bemérése, 50 ezer voltnyi különbsség ...

Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben

Tudomány2017.02.27, 19:55

Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.

Újabb nagy lépés a tiszta energia létrehozásában

Tudomány2016.10.18, 20:39

Újabb elõrelépést tettek az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai a tiszta energia létrehozása felé: a valaha mért legnagyobb plazmanyomást állították fel az intézet tokamak típusú magfúziós reaktorában.

A Napnál melegebb, a pokolnál hidegebb a jövõ erõmûve

Techbázis2013.08.28, 16:28

Már kezd alakot ölteni a világ elsõ olyan fúziós erõmûve, amely több energiát termel majd, mint amennyit fogyaszt. A Franciaországban épülõ ITER lesz az elsõ nagy lépés azon az úton, amely 2050-tõl új alapokra helyezheti az áramtermelést, és az emberiség lassan elfelejtheti az üvegházhatást és az atomhulladékot.

Fúziós hajtómûvel hódítjuk meg a Naprendszert

Tudomány2013.06.12, 09:23

A NASA egyik tudományos igazgatója szerint az atommag-fúzióval mûködõ rakéták teszik lehetõvé az emberiség következõ nagy lépéseit az ûrben.

Észak-Koreának állítólag sikerült megcsinálnia a magfúziót

Tudomány2010.05.12, 09:25

A világ egyik legszegényebb állama, amelynek nincs elég árama az éjszakai közvilágításra, a leggazdagabb országok kutatói által is egyelõre csak áhított tudományos eredményt jelentett be. A szakértõk szerint a bejelentés nem megalapozott.

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.09.24, 16:33

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.03.01, 17:51

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.28, 08:04

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:51

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 21:01

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:39

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:47

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:29

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:35

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:54

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:31

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:50

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 21:00

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:37

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:45

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:57

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:33

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:53

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 21:02

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:48

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:58

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:36

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:55

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.25, 20:32

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Zoletnik Sándor

Mindentudás egyeteme2007.02.02, 12:05

Magfúzió - energiaforrás a jövõnek

Magfúzió: a jövõ energiaforrása

Archívum2004.12.20, 12:57

A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövõ egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.

Elõzõ
  • 1
Következõ