lemezkritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- pszichedelikus pop
- énekes-dalszerzőnő
- folkzene
- Pet Shop Boys
- Beach House
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elmegyek szörfözni, vagy megölöm magam – a Wavves új lemeze
Jót tettek a 2009-es tagcserék a Wavves-nek, a 2010-ben kiadott King of the Beach is egészen mesésre sikeredett, idén pedig az Afraid of Heights-szal már tényleg a legmagasabb hullámokat lovagolja a Nathan Williams énekes-dalszerző hálószobájából induló együttes.
- címkék:
- lemezkritika
- Wavves
- Címkefelhő »
A sötét szoba győzelme a tengerpart felett - a Daughter és a Wild Belle lemezei
Adott egy londoni zenekar, melyet az elmúlt hetekben XX-esített Daft Punk feldolgozásának köszönhetően az is megismert, aki korábban még a szomszédban sem járt; és van egy chicagói testvérpár, akiknek vezetéknevük ellenére semmi közük Ingmar Bergmanhoz. Hogy mi a közös bennük? A Daughter és a Wild Belle ellenkező irányba haladó zenei hagyományait az általuk megénekelt helyzetek kilátástalansága köti össze.
- címkék:
- lemezkritika
- Daughter
- Wild Belle
- Címkefelhő »
A monomániás szarik a farmra - a Deerhunter új lemeze
Ha van olyan mai amerikai gitárzenekar, amely ugyanolyan hiteles most is, mint öt éve, akkor a Deerhunterre feltétlenül igaz ez. Az öntörvényű Bradford Cox együttesének egy valódi remekmű után kellett újra nagyot dobnia. Lehetetlen feladat?
Zene rágózáshoz - a Phoenix új albuma
A versailles-i kastélypark cukormázas tortapalotáinak árnyékában több mint 15 éve alakult Phoenix az ötödik albumával jutott el arra a szintre, hogy teljes egészében végighallgatható és kifejezetten élvezetes anyagot tudjon készíteni. Ehhez hozzávéve, hogy itt a nyár, de még nem unjuk a jó időt, és az ember sokkal elnézőbb a vidám zenével, a trendi ruhákban járó, orrhangú énekesekkel és úgy általában a franciákkal szemben, vajon kötelezően szeretni kell-e a Bankrupt!-ot?
- címkék:
- Phoenix
- lemezkritika
- Címkefelhő »
Az őszinte narrátor néha unalmas - Woodkid első albuma
Ritka alkalmak egyike, amikor a popzene őszinte érzésekről szól. A fülbemászó dal-írásban pont a lényeg veszik el - tekintsünk csak a mai mainstream popzenére, a cukros ütemekre, a felejthetetlen kórusokra. Ugyanakkor akadnak most is énekes-dalszerzők, akik maradnak az érzéseiknél. Gondoljunk Adele, Lana Del Rey és Fiona Apple, vagy éppen Marina Diamondis munkásságára, és hozzájuk csatlakozott most egy francia úriember, aki Woodkid fedőneve alatt az értelmes dalírás mellett tette le voksát, és egy maximalista, nagyban gondolkodó előadóként lépett a zenei színtérre. Sikerült neki a hibátlan áttörés?
- címkék:
- Woodkid
- Yoann Lemoine
- lemezkritika
- Címkefelhő »
Az igazi szerelem is elmúlik - Charli XCX első lemeze
Charli XCX már évek óta a popzene új generációjának nagy reménysége. Az amolyan poszt-DIY előadóként, az interneten keresztül ismertté vált énekesnő három hosszú év alatt készítette el első igazi nagylemezét, a True Romance-t.
- címkék:
- Charli XCX
- lemezkritika
- Címkefelhő »
A férfivá éréshez közeledve - James Blake új lemeze
Meddig lehet az érzékenység határait feszegetni? Lehet-e finom és mély egy klubsláger, vagy ez csak a melankolikus daloknak áll jól? Egyáltalán, mit keres egy érzelmes észak-londoni srác albumán a New York-i hiphop egyik nagyágyúja? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ James Blake új lemeze hallgatásakor.
Megfordult velem a világ - Kate Nash új albuma
Hol van már a Foundationst éneklő, bájos Kate Nash? Az énekesnő harmadik albumára úgy tűnik, felnőtt, melynek jeleként maga mögött hagyta a cukormázas indie popot, és előszedte a garázsból a porosodó gitárokat.
Már nem elég beteges - a Suede új lemeze
A kilencvenes évek meghatározó jelentőségű brit rockzenekara, a Suede tagjai már korántsem azok a kétneműséggel játszó, lányos fiúk, mint húsz éve voltak. De miért van ennek jelentősége, ha az új lemezt hallgatjuk? Kritikánkból ez is kiderül.
- címkék:
- lemezkritika
- Suede
- Címkefelhő »
Karnyújtásnyira a katarzis - a Depeche Mode új albuma
Minél idősebb az ember, annál jobban tud rajongani a fiatalsága zenéiért, a régről ismert előadók újabb albumain pedig a szórakozás helyett inkább azt a csajt kezdi keresni, akivel annak idején olyan sokat hallgatták a Violatort. Szóval egy olyan, több mint harminc éve aktív együttesnek, amilyen a Depeche Mode, nagyon nehéz olyan albumot készítenie, ami be tudja rántani a régi rajongókat, de közben az emberiség másik része előtt sem válik nevetségessé. Vajon tud-e a Delta Machine egyensúlyozni a parttalan önismétlés és a szórakoztatás közötti pallón?
- címkék:
- Depeche Mode
- lemezkritika
- Címkefelhő »