Az ausztrál bozóttüzek sokkoló hatást gyakoroltak a Föld légkörére

Fekete Nyárnak nevezte Ausztrália miniszterelnöke a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. Bár az országban gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntöttek meg. Mindez egy újonnan publikált tanulmány szerint vészjósló előrejelzést jelenthet a forróbb, szárazabb világunknak.

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben az emisszió koronavírus-járvány miatti csökkenése ellenére.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Hátborzongató jelenséget örökítettek meg Hawaii felett

Vörös lidérceket és kék nyalábokat fotóztak a Mauna Kea vulkánon álló Gemini Obszervatórium északi távcsöve felett.

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Talán mégsem az élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon

Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel. Ebben azt is hangsúlyozzák: a Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat; a földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

A mai Vénuszra hasonlított a fiatal Föld

Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.

Váratlan felfedezést tettek a Szaturnusz holdján

Ciklopropenilidént találtak a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörében. Ez egy annyira ritka molekula, hogy egyetlen másik égitest atmoszférájában sem találtak még belőle, reakciókészsége miatt a Földön is csak laboratóriumi körülmények között hozható létre. Építőköve lehet azoknak a szerves vegyületeknek, amik nélkülözhetetlenek az élet megjelenéséhez.