kvantummechanika

címke rss
Zürichi fizikusok elértek egy új birodalmat, ahol a kvantummechanika nyilvánvalóan működik

Zürichi fizikusok elértek egy új birodalmat, ahol a kvantummechanika nyilvánvalóan működik

Egy körülbelül fél szempilla tömegű nagy darab kristály két állapotban létezik egyszerre. Egy újonnan létrehozott kvantummacska különösen masszív - legalábbis a kvantum birodalom számára. A Zürichi Műszaki Egyetem fizikusai a Science magazinban publikálták dolgozatukat április 21-én.  - írja a ScienceNews honlapján.

Új kvantumbitet jósoltak meg a Wigner FK kutatói

Tudomány2022.04.07, 13:39

A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták a Nature Communications című folyóiratban megjelent, legújabb tanulmányukban. Eredményeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveletek és kvantuminformatikai rendszerek valósulhassanak meg, kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő

Tudomány2022.03.22, 20:59

Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.

Először sikerült időkristályokat megfigyelni

Tudomány2022.03.07, 15:37

Az időkristályok rejtélyes részecske konfigurációk, amik folyton váltanak és felhasználhatóak a kvantumszámítógépekhez - írja Stephan Rachel, a Melbourne Egyetem docense az egyetem honlapján.

Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak

Tudomány2021.12.08, 21:55

Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.

Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére

Tudomány2020.03.22, 16:32

Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Tudomány2019.07.13, 18:21

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Tudomány2019.01.21, 20:48

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Egy lépéssel közelebb a nagy kapacitású kvantumszámítógépekhez

Tudomány2017.09.09, 12:04

A kvantummechanikai elven működő számítógépek nagyságrendekkel gyorsabbak lesznek minden ma létezőnél, de megépítésük akkora mérnöki kihívás, mint az űrutazás volt egykor. Ausztrál kutatók most olyan kvantumcsip ötletével rukkoltak elő, amely elérhető közelségbe hozhatja a megoldást.

Százezer laikus bizonyította be, hogy Einstein tévedett

Tudomány2016.12.03, 10:14

Több mint százezer laikus vett részt a világ eddigi legnagyobb kvantumfizikai kísérletében, és bizonyította be, hogy Albert Einstein tévedett, amikor a kvantum-összefonódás jelenségét lekezelően "kísérteties távolhatásnak" nevezte. 

Forradalmi felfedezés hozhatja el a kvantumszámítógépek korát

Tudomány2016.04.06, 08:07

A kvantummechanika világa a hétköznapi ember számára nagyon távoli és különös valószínűségi szabályokkal irányított világ. A részecskefizikai ismereteink a kvantummechanika forradalma óta hihetetlen mértékben kitágultak, jelentősen hozzájárulva technológiai fejlődésünkhöz. A felfedezések sorában ismét egy kiemelkedő állomáshoz érkeztünk, ami elhozhatja a jövő kvantumszámítógépeit. 

Hawking tévedett: a fekete lyuk nem tünteti el az információt

Archívum2015.04.07, 16:04

Valószínűleg nem létezik a fizikusokat majdnem negyven éven át az őrületbe kergető információs paradoxon, mely szerint a fekete lyukban ténylegesen eltűnik az információ. Legalábbis ezt állítja egy amerikai fizikus.

Űrhajós hull fekete lyukba

Tudomány2013.04.08, 13:09

Mi történne egy fekete lyukba zuhanó űrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.

Lefényképezték a kémiai kötéseket egy molekulában

Tudomány2009.09.01, 07:42

Pásztázó alagútmikroszkóp használatával sikerült minden eddiginél pontosabb képet kapni egy molekula szerkezetéről, atomjainak elhelyezkedéséről. A megoldás kulcsa a mikroszkóp tűhegyének kiegészítése egy molekulával, ebben az esetben szén-monoxiddal, ami precízebb megfigyelést tett lehetővé.

Igazolták, hogy az elektron is tovább osztható

Tudomány2009.08.10, 09:05

Eddigi ismereteink szerint az elektron a természet egyik alapvető építőköve, mely szabad állapotban oszthatatlan. A cambridge-i és a birmingham-i egyetem fizikusainak új kísérlete szerint azonban a vékony vezetékekbe zsúfolt elektronok két eddig ismeretlen részecskére bomlanak, melyek neve spinon és holon.

Előző
  • 1
Következő