kvantumfizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- fekete lyuk
- részecskefizika
- fehér lyuk
Lehet, hogy ki lehet egyenesíteni a görbült téridőt?
A modern fizika egyik legnagyobb kihívása, hogy találjon egy koherens módszert amivel leírja a jelenségeket kozmikus és mikro skálán is. Több, mint 100 éven át az általános relativitáselméletet használjuk a valóság kozmikus skálán való leírására, ami sikeresen keresztülment ismételt hamisítási kísérleteken. Albert Einstein meggörbítette a téridőt, hogy leírja a gravitációt, és annak ellenére, hogy a sötét anyag, vagy sötét energia nyitott kérdés még mindig, ez tűnik ma a legjobb módszernek, hogy elemezzük az univerzum múltját és jövőjét. - írja Piotr Ogonowski, a varsói Kozminski Egyetem fizikusa a phys.org-on.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ki volt a zseniális magyar, fasori marslakó?
Százhúsz éve, 1903. december 28-án született Budapesten Neumann János, a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, aki kulcsszerepet játszott a számítógépek és a játékelmélet kifejlesztésében. Neumann János, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakjának számít.
Különleges elektronforrást alkotott egy magyar kutatócsoport
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is - tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
- címkék:
- fény
- kvantumfizika
- atom
- elektronforrás
- Címkefelhő »
Meglepő felfedezét tettek német fizikusok
A berlini Humboldt Egyetem kutatói egy fluoreszkáló atom fényszórásába nyertek új bepillantást, ami hasznos lehet kvantumkommunikációban is. A Nature Photonics magazinban publikálták felfedezésüket. - írja a phys.org.
Brit fizikusok Időutazós szimulációkkal végeznek tudományos kísérletet
Fizikusok bebizonyították, hogy a hipotetikus időutazás modelljeinek szimulálása megold olyan kísérleti problémákat, amiket lehetetlennek tűnik megoldani a standard fizikával. - írja a Cambridgei Egyetem honlapján.
Szenzációs módszer, hogy felgyorsítsák a kvantumösszefonódás létrejöttének sebsségét
Az összefonódás zavarba ejti a kutatókat - és majdnem mindenkit, aki valaha olvasott a kvantumfizikáról - mióta Einstein és kollégái először felvetették ezt az 1930-as években. Az új projektben a kutatók korábbi kísérletek inspirálta elméleti modellekkel kerestek rövidebb utat az összefonódáshoz és találtak egy módszert, hogy a kvantumrendszerek az interakciójuk ereje alapján a vártnál drámaian gyorsabban összefonódjanak. Dolgozatukat a Physical Review Letters magazinban publikálták - írja a Washingtoni Egyetem a honlapján.
Lehetséges, hogy a kísérteties távolhatás és a féreglyukak között kapcsolat van
A kvantumösszefonódást számos tanulmány vizsgálta, rejtélyes természetük és ígéretes valós világbéli alkalamazásai maitt. Ben Kain, az amerikai, jezsuita Szent Kereszt Egyetem kutatója nemrégiben bevezetett egy szimuláció alapú modellt, ami felvázolja az összefonódott részecskék és a féreglyukak közötti kapcsolat lehetőségét. - írja a phys.org.
Fizikusok egy 350 éves tételt használnak, hogy feltárják a fényhullámok új tulajdonságait
A 17.század óta, amikor Isaac Newton és Christiaan Huygens először megvitatták a fény természetét, a tudósok azon tépelődnek, hogy a fény hullám, vagy részecske - vagy talán, kvantumszinten mindkettő egyszerre. Most a Stevens Műszaki Intézet kutatói egy új kapcsolatot mutattak ki a két perspektíva között, egy 350 éves mechanikai tételt alkalmazva - amit rendszerint nagy, fizikai objektumok, mint az ingák, és bolygók, mozgásának leírására alkalmaznak, - hogy megmagyazázzák a fényhullámok legkomplexebb viselkedéseit. - írja a Stevens Műszaki Intézet a phys.org-on.
Megoldották a kondenzált anyag fizika egyik legnagyobb megoldatlan problémáját
A furcsa fémek közel 40 éven át zavarba hozták a kvantumfizikusokat, nem tudták magyarázatot adni az elektromosság normál szabályain kívül működő fémekre. Most Aavishkar Patel, a new yorki Flatiron Institute's Center for Computational Quantum Physics (CCQ) munkatársa által vezetett kutatás azonosított egy mechanizmust, melye megmagyarázza a furcsa fémek jellegzetes tulajdonságait. - írja a phys.org.
Új, mindeddig ismeretlen erőt fedeztek fel
A Chicago melletti Bataviában működő részecskefizikai kutatóintézet, a Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) tudóscsoportja a múlt héten tett bejelentés szerint egy mindeddig ismeretlen új természeti erőt azonosított, ami ugyanúgy kimutatható az univerzum legtávolabbi szegleteiben, mint a közvetlen környezetünkben is. Amennyiben sikerül megerősíteni az amerikai kutatók felfedezését, ez új alapokra helyezheti a modern fizikát.
Fizikusok egy ősi táblás játékot használnak fel kvantumfizikai kutatásukhoz
Egy új, az AVS Quantum Science magazinban publikált tanulmányban a Tulane Egyetem kutatói a mancala egy módosított, egyedül játszható verzióját alklalmazzák, amit ők úgy hívnek ManQala, a kvantumállapot mérnökséghez, ez a kvantumgizika egy területe, ami azzal foglalkozik, hogy a kvantumrendszereket bizonyos állapotokba tegye. - írja Molly McCrory a Tulane Egyetem munkatársa a phys.org-on.
Egy új mérés megerősíti, hogy az elektronok rendkívül gömbölyűek
Az eredmény fokozza a rejtélyt, hogy miért van több anyag, mint antianyag az univerzumban. - írja a ScienceNews honlpján
Fizikusok feltárták a furcsa fémek rejtélyét
Fizikusok egyre többet tudnak meg a furcsa fémek bizarr viselkedéséről, amik az elektromosság normál szabályain kívül működnek. - írja a phys.org.
Bámulatos dolgot figyeltek meg a népszerű gyerekjátékban
Időkristályokra jellemző jeleket fedeztek fel a népszerű kristálynövesztős gyerekjátékokban – írja az IFL Science.
Megdöbbentő: fekete lyuk keletkezett a Földön
A fekete lyuk-analóggal az igazi fekete lyukaknál elméletileg létező, ám nehezen érzékelhető sugárzást keresték a tudósok.
Hárman kapták idén a fizikai Nobel-díjat
Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- fizika
- Címkefelhő »
Véletlenül egy új idődimenzióba nyitottak kaput a fizikusok
A fizikusok szerint az anyag egy új fázisát hozták létre, amely "extra" idődimenzióval rendelkezik - derül ki a Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezető nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.
Először sikerült időkristályokat megfigyelni
Az időkristályok rejtélyes részecske konfigurációk, amik folyton váltanak és felhasználhatóak a kvantumszámítógépekhez - írja Stephan Rachel, a Melbourne Egyetem docense az egyetem honlapján.
Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az űrben, ami az útjukba kerül
A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.
A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát
A DESI elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkező nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévő pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein előrejelzésivel.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában először hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába eső grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyűrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology című vezető nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik első alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelőt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhő »
Einsteinnek mégis igaza volt és Isten nem kockázik?
Egy maroknyi fizikus életre kelt egy tabu fogalmat, a szuperdeterminizmust. Úgy vélik, a szuperdeterminizmusnak van értelme a kvantumvilágban, azzal, hogy azt sugallja, hogy nem olyan véletlenszerű, mint amilyennek látszik de a kritikák azt mondják, hogy ez alássa a tudomány egész alapját.
Kopaszodó fekte lyukak bizonyítják Einstein általános relativitáselméletét
Egy új fizikai áttörés megmutatja, hogy Einstein általános relativitáselmélete tartja magát továbbra is, még a kopaszodó fekete lyukakat illetően is.
Fizikusok a jelenlegi fizikai elméletekkel megmagyarázhatatlan nyomokat találtak
2020 márciusában CERN kísérletek új alapvető részecskék és erők lehetséges létezését sugallták, melyek a Standard Modellel nem magyarázhatók meg. Most a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában a fizikusok további mérései hasonló hatásokat találtak, fellendítve az új fizika ügyét.
Angol kutatók új felfedezést tettek a fekete lyukakról
A Sussex Egyetem fizikusai fontos lépést tettek a fekete lyukak kutatásában. Kvantumgravitációs korrekciókat számoltak a fekete lyukak entrópiájához, amikor érdekes jelenségre bukkantak. Az 1970-es évek óta a fizikusok próbálnak elméleteket kidolgozni a kvantumgravitációra és alkalmazni ezeket az eseményhorizont fizikájára. A legutóbbi kísérlet Xavier Calmet. és Folkert Kuipers párosnak szeptember 9-én a Physical Review D. magazinban publikált tanulmánya.
Úgy tűnik, a fotoszintézistől a navigációig, az élet lehet, hogy kihasználja a kvantumhatásokat
Csábító bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes baktériumok fotoszintézise és a madarak elképesztő navigációja a kvantum koherenciától függ.
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy
Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelő vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...
A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak
A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.
- címkék:
- kvantumfizika
- fizika
- tudomány
- UniTop
- Címkefelhő »
Tudja-e ki az,aki egyetlenként kétszer is megkapta a fizikai Nobel-díjat?
Annak ellenére, hogy felfedezése mindennapjaink részévé vált, még sem lett ismert a neve, olyannyira, hogy még a saját szomszédai sem tudták róla, kicsoda ő valójában. Csak úgy ismerték, mint egy kedves és szerény embert, aki szeret velük grillezni.
Speciális mikroszkóppal figyelték meg a fény áramlását
Közvetlenül sikerült megfigyelniük a fény áramlását egy speciális mikroszkóp segítségével a haifai Izraeli Műszaki Egyetem (Technion) szakembereinek - jelentette be az intézmény, amely a kvantumtudomány területén elért jelentős áttörésnek nevezte a szakemberek teljesítményét.
- címkék:
- kvantumfizika
- mikroszkóp
- fény
- Címkefelhő »
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen
Kézfertőtlenítő gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.
Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Bizonyítékot találtak a különleges kvantumkristály létezésére
Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.
Atomcsapdával határozták meg a gleccserjég korát
Új mérési módszerrel precízen megmérték a gleccserjég korát. A tudósok Európa klímájának történelméről akarnak így új információkat szerezni.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Szilárd Leó
- Roosevelt amerikai elnök
- Albert Einstein
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- Címkefelhő »
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bővült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
Einstein még a nácik hatalomra jutását is megjósolta
Albert Einsteinnek mindenben igaza volt, még abban is, amiben tévedett. Nemcsak az elméleti fizikában látott előre dolgokat, hanem a világtörténelem menetében is.
Megjelent Hawking utolsó befejezett kutatása
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- időutazás
- időgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridő
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- téridő görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idődilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- Címkefelhő »
Újabb mérföldkő az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
A szemünk előtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmiből előtűnő, majd elenyésző részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlődését.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerű fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.