kvantumfizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- fekete lyuk
- részecskefizika
- fehér lyuk
Lehet, hogy ki lehet egyenesíteni a görbült téridõt?
A modern fizika egyik legnagyobb kihívása, hogy találjon egy koherens módszert amivel leírja a jelenségeket kozmikus és mikro skálán is. Több, mint 100 éven át az általános relativitáselméletet használjuk a valóság kozmikus skálán való leírására, ami sikeresen keresztülment ismételt hamisítási kísérleteken. Albert Einstein meggörbítette a téridõt, hogy leírja a gravitációt, és annak ellenére, hogy a sötét anyag, vagy sötét energia nyitott kérdés még mindig, ez tûnik ma a legjobb módszernek, hogy elemezzük az univerzum múltját és jövõjét. - írja Piotr Ogonowski, a varsói Kozminski Egyetem fizikusa a phys.org-on.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ki volt a zseniális magyar, fasori marslakó?
Százhúsz éve, 1903. december 28-án született Budapesten Neumann János, a 20. század egyik legkiemelkedõbb matematikusa, aki kulcsszerepet játszott a számítógépek és a játékelmélet kifejlesztésében. Neumann János, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakjának számít.
Különleges elektronforrást alkotott egy magyar kutatócsoport
Új elven mûködõ, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetõségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is - tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
- címkék:
- fény
- kvantumfizika
- atom
- elektronforrás
- Címkefelhõ »
Meglepõ felfedezét tettek német fizikusok
A berlini Humboldt Egyetem kutatói egy fluoreszkáló atom fényszórásába nyertek új bepillantást, ami hasznos lehet kvantumkommunikációban is. A Nature Photonics magazinban publikálták felfedezésüket. - írja a phys.org.
Brit fizikusok Idõutazós szimulációkkal végeznek tudományos kísérletet
Fizikusok bebizonyították, hogy a hipotetikus idõutazás modelljeinek szimulálása megold olyan kísérleti problémákat, amiket lehetetlennek tûnik megoldani a standard fizikával. - írja a Cambridgei Egyetem honlapján.
Szenzációs módszer, hogy felgyorsítsák a kvantumösszefonódás létrejöttének sebsségét
Az összefonódás zavarba ejti a kutatókat - és majdnem mindenkit, aki valaha olvasott a kvantumfizikáról - mióta Einstein és kollégái elõször felvetették ezt az 1930-as években. Az új projektben a kutatók korábbi kísérletek inspirálta elméleti modellekkel kerestek rövidebb utat az összefonódáshoz és találtak egy módszert, hogy a kvantumrendszerek az interakciójuk ereje alapján a vártnál drámaian gyorsabban összefonódjanak. Dolgozatukat a Physical Review Letters magazinban publikálták - írja a Washingtoni Egyetem a honlapján.
Lehetséges, hogy a kísérteties távolhatás és a féreglyukak között kapcsolat van
A kvantumösszefonódást számos tanulmány vizsgálta, rejtélyes természetük és ígéretes valós világbéli alkalamazásai maitt. Ben Kain, az amerikai, jezsuita Szent Kereszt Egyetem kutatója nemrégiben bevezetett egy szimuláció alapú modellt, ami felvázolja az összefonódott részecskék és a féreglyukak közötti kapcsolat lehetõségét. - írja a phys.org.
Fizikusok egy 350 éves tételt használnak, hogy feltárják a fényhullámok új tulajdonságait
A 17.század óta, amikor Isaac Newton és Christiaan Huygens elõször megvitatták a fény természetét, a tudósok azon tépelõdnek, hogy a fény hullám, vagy részecske - vagy talán, kvantumszinten mindkettõ egyszerre. Most a Stevens Mûszaki Intézet kutatói egy új kapcsolatot mutattak ki a két perspektíva között, egy 350 éves mechanikai tételt alkalmazva - amit rendszerint nagy, fizikai objektumok, mint az ingák, és bolygók, mozgásának leírására alkalmaznak, - hogy megmagyazázzák a fényhullámok legkomplexebb viselkedéseit. - írja a Stevens Mûszaki Intézet a phys.org-on.
Megoldották a kondenzált anyag fizika egyik legnagyobb megoldatlan problémáját
A furcsa fémek közel 40 éven át zavarba hozták a kvantumfizikusokat, nem tudták magyarázatot adni az elektromosság normál szabályain kívül mûködõ fémekre. Most Aavishkar Patel, a new yorki Flatiron Institute's Center for Computational Quantum Physics (CCQ) munkatársa által vezetett kutatás azonosított egy mechanizmust, melye megmagyarázza a furcsa fémek jellegzetes tulajdonságait. - írja a phys.org.
Új, mindeddig ismeretlen erõt fedeztek fel
A Chicago melletti Bataviában mûködõ részecskefizikai kutatóintézet, a Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) tudóscsoportja a múlt héten tett bejelentés szerint egy mindeddig ismeretlen új természeti erõt azonosított, ami ugyanúgy kimutatható az univerzum legtávolabbi szegleteiben, mint a közvetlen környezetünkben is. Amennyiben sikerül megerõsíteni az amerikai kutatók felfedezését, ez új alapokra helyezheti a modern fizikát.
Fizikusok egy õsi táblás játékot használnak fel kvantumfizikai kutatásukhoz
Egy új, az AVS Quantum Science magazinban publikált tanulmányban a Tulane Egyetem kutatói a mancala egy módosított, egyedül játszható verzióját alklalmazzák, amit õk úgy hívnek ManQala, a kvantumállapot mérnökséghez, ez a kvantumgizika egy területe, ami azzal foglalkozik, hogy a kvantumrendszereket bizonyos állapotokba tegye. - írja Molly McCrory a Tulane Egyetem munkatársa a phys.org-on.
Egy új mérés megerõsíti, hogy az elektronok rendkívül gömbölyûek
Az eredmény fokozza a rejtélyt, hogy miért van több anyag, mint antianyag az univerzumban. - írja a ScienceNews honlpján
Fizikusok feltárták a furcsa fémek rejtélyét
Fizikusok egyre többet tudnak meg a furcsa fémek bizarr viselkedésérõl, amik az elektromosság normál szabályain kívül mûködnek. - írja a phys.org.
Bámulatos dolgot figyeltek meg a népszerû gyerekjátékban
Idõkristályokra jellemzõ jeleket fedeztek fel a népszerû kristálynövesztõs gyerekjátékokban – írja az IFL Science.
Megdöbbentõ: fekete lyuk keletkezett a Földön
A fekete lyuk-analóggal az igazi fekete lyukaknál elméletileg létezõ, ám nehezen érzékelhetõ sugárzást keresték a tudósok.
Hárman kapták idén a fizikai Nobel-díjat
Úttörõ kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- fizika
- Címkefelhõ »
Véletlenül egy új idõdimenzióba nyitottak kaput a fizikusok
A fizikusok szerint az anyag egy új fázisát hozták létre, amely "extra" idõdimenzióval rendelkezik - derül ki a Nature folyóiratban nemrég megjelent tanulmányból.
Új magyar felfedezés az elektronok világában
Fontos, új felfedezést közölt az úgynevezett alagúthatással kapcsolatban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Dombi Péter által vezetett kutatócsoportja. Az alagúthatás fontos velejárója a kvantummechanikai jelenségeknek, amelyek forradalmasították a fizikát a XX. században. Az eredményt a nanotudományok vezetõ nemzetközi folyóirata, a Nano Letters közölte.
Elõször sikerült idõkristályokat megfigyelni
Az idõkristályok rejtélyes részecske konfigurációk, amik folyton váltanak és felhasználhatóak a kvantumszámítógépekhez - írja Stephan Rachel, a Melbourne Egyetem docense az egyetem honlapján.
Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az ûrben, ami az útjukba kerül
A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.
A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát
A DESI elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkezõ nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Einstein igaza újra bebizonyosodott
Miután 16 éven át egy egymás körül szoros pályán lévõ pulzár párt figyeltek meg, a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a viselkedés konzisztens Einstein elõrejelzésivel.
Kvantumcsapdát készítettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Tapasztó Levente által vezetett Élvonal kutatócsoportjában elõször hoztak létre a látható fény frekvenciatartományába esõ grafénplazmonokat egy speciális, nanométeres skálán gyûrt grafénszerkezet segítségével. A magyar kutatók vezetésével született eredményeket bemutató publikáció a Nature Nanotechnology címû vezetõ nemzetközi folyóiratban jelent meg. A látható frekvenciájú grafénplazmonok egyik elsõ alkalmazásaként a kutatók a korábbiaknál ezerszer érzékenyebb grafénalapú optikai érzékelõt valósítottak meg, amelyre szabadalmi bejelentési kérelmet is benyújtottak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kvantumfizika
- Címkefelhõ »
Einsteinnek mégis igaza volt és Isten nem kockázik?
Egy maroknyi fizikus életre kelt egy tabu fogalmat, a szuperdeterminizmust. Úgy vélik, a szuperdeterminizmusnak van értelme a kvantumvilágban, azzal, hogy azt sugallja, hogy nem olyan véletlenszerû, mint amilyennek látszik de a kritikák azt mondják, hogy ez alássa a tudomány egész alapját.
Kopaszodó fekte lyukak bizonyítják Einstein általános relativitáselméletét
Egy új fizikai áttörés megmutatja, hogy Einstein általános relativitáselmélete tartja magát továbbra is, még a kopaszodó fekete lyukakat illetõen is.
Fizikusok a jelenlegi fizikai elméletekkel megmagyarázhatatlan nyomokat találtak
2020 márciusában CERN kísérletek új alapvetõ részecskék és erõk lehetséges létezését sugallták, melyek a Standard Modellel nem magyarázhatók meg. Most a Cambridge Egyetem Cavendish Laboratóriumában a fizikusok további mérései hasonló hatásokat találtak, fellendítve az új fizika ügyét.
Angol kutatók új felfedezést tettek a fekete lyukakról
A Sussex Egyetem fizikusai fontos lépést tettek a fekete lyukak kutatásában. Kvantumgravitációs korrekciókat számoltak a fekete lyukak entrópiájához, amikor érdekes jelenségre bukkantak. Az 1970-es évek óta a fizikusok próbálnak elméleteket kidolgozni a kvantumgravitációra és alkalmazni ezeket az eseményhorizont fizikájára. A legutóbbi kísérlet Xavier Calmet. és Folkert Kuipers párosnak szeptember 9-én a Physical Review D. magazinban publikált tanulmánya.
Úgy tûnik, a fotoszintézistõl a navigációig, az élet lehet, hogy kihasználja a kvantumhatásokat
Csábító bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes baktériumok fotoszintézise és a madarak elképesztõ navigációja a kvantum koherenciától függ.
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy
Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelõ vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...
A légörvénybe került õsleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztetõ (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hõmérsékletûvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni elsõ ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlõdését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Hihetetlen, de igaz: így része a kvantumfizika mindennapjaidnak
A kvantumfizikával leggyakrabban elvont kérdésekkel kapcsolatban, tudósokról olvasva vagy tudományos-fantasztikus filmekben, könyvekben találkozunk. Emiatt azt a benyomást keltheti, hogy olyan dolog, amit mi soha nem fogunk felfogni, nemhogy tapasztalni, de korántsem ez a helyzet: nap mint nap használjuk és látjuk.
- címkék:
- kvantumfizika
- fizika
- tudomány
- UniTop
- Címkefelhõ »
Tudja-e ki az,aki egyetlenként kétszer is megkapta a fizikai Nobel-díjat?
Annak ellenére, hogy felfedezése mindennapjaink részévé vált, még sem lett ismert a neve, olyannyira, hogy még a saját szomszédai sem tudták róla, kicsoda õ valójában. Csak úgy ismerték, mint egy kedves és szerény embert, aki szeret velük grillezni.
Speciális mikroszkóppal figyelték meg a fény áramlását
Közvetlenül sikerült megfigyelniük a fény áramlását egy speciális mikroszkóp segítségével a haifai Izraeli Mûszaki Egyetem (Technion) szakembereinek - jelentette be az intézmény, amely a kvantumtudomány területén elért jelentõs áttörésnek nevezte a szakemberek teljesítményét.
- címkék:
- kvantumfizika
- mikroszkóp
- fény
- Címkefelhõ »
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet is hadba szállt a koronavírus ellen
Kézfertõtlenítõ gyártásával, orvosi berendezések tervezésével az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) is hadba szállt a koronavírus ellen.
Egy chipen elférõ részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok
A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövõben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.
Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott
Elõször fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfõbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Bizonyítékot találtak a különleges kvantumkristály létezésére
Wigner Jenõ egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsõben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.
Atomcsapdával határozták meg a gleccserjég korát
Új mérési módszerrel precízen megmérték a gleccserjég korát. A tudósok Európa klímájának történelmérõl akarnak így új információkat szerezni.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentõségû felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fûzõdne, mint a rendezetlen üstökérõl valamint kinyúlt pulóvereirõl is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Roosevelt amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridõ görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridõ
- Címkefelhõ »
Rendkívüli Einstein-kéziratokat szerzett a Héber Egyetem archívuma
Újabb Albert Einstein-kéziratokkal bõvült a jeruzsálemi Héber Egyetem archívuma.
Einstein még a nácik hatalomra jutását is megjósolta
Albert Einsteinnek mindenben igaza volt, még abban is, amiben tévedett. Nemcsak az elméleti fizikában látott elõre dolgokat, hanem a világtörténelem menetében is.
Megjelent Hawking utolsó befejezett kutatása
Közzétették Stephen Hawking márciusi halála elõtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.
Vadászat a legtitokzatosabb részecskék után
Elõször mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Egyre valószínûbb, hogy mégsem kizárt az idõutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az idõutazás lehetõségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az idõutazásra, legalábbis elméletileg. Az idõutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejûség
- téridõ görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idõdilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- idõutazás
- idõgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridõ
- Címkefelhõ »
Újabb mérföldkõ az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkõhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: elõször sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
A szemünk elõtt tárulnak fel egy rejtett világ titkai
Kvantum-fluktuációkat – a semmibõl elõtûnõ, majd elenyészõ részecskepárokat – tettek láthatóvá az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatói, ezzel megalapozva a kvantumtechnológia további fejlõdését.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerû fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdõdtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjének (LHC) bõvítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetõségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményû szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Életre keltek a bútorok, és testetlen kezek repültek a levegõben
Tudósokat, írókat és más értelmiségieket bûvölt el szó szerint a 19. században Eusapia Palladino. A szeánszok résztvevõit elsõsorban a kíváncsiság hajtotta, akik a híres médium által még az elhunyt hozzátartozóikkal is kapcsolatba tudtak lépni. A szeánszokon nem mellesleg gyakran bútorok, vagy éppen testetlen kezek repültek feléjük.
Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták.
Isten nem vet kockát, de ne is mondják meg neki, hogy mit tegyen
A kvantummechanika a józanészen túlmenõ furcsaságok világa, ahol számunkra felfoghatatlan, a hétköznapokban nem tapasztalható dolgok történnek. Az egyik ilyen Kolumbusz tojását idézõ kérdés az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett probléma.
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedõ magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezetõ Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az elsõ atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai mûholddal
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kutatók Kína és Ausztria között a világ elsõ kvantumkommunikációs mûholdjával, egy újabb lépéssel közelebb kerülve egy globális kvantumkommunikációs hálózat megszületéséhez.
- címkék:
- Kína
- mûhold
- kvantumfizika
- kommunikáció
- Címkefelhõ »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század elsõ felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fûzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert elõállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelsõ kutatója, meghatározó szerepet játszott az elsõ amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- Címkefelhõ »
Elõször sikerült teleportálni a víz alatt
Kínai tudósoknak elõször sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges.
Istenrõl és Izraelrõl is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben
190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenrõl és Izrael államról is írt.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretû papírlapot? Elsõ hallásra nem tûnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegetõ világáig juthatunk el.
Bölcs humorral fûszerezett einsteini aranyköpések
Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nõtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet.
A magyar, akinek a Holdon egy kráter õrzi a nevét
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedõ matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Lehetnek-e kölykei Schrödinger macskájának?
Schrödinger macskája híresebb, mint a gazdája. A kérdés viszont már nem az, hogy a macska halott és/vagy él, hanem az, hogyan és mivé szakad szét.
Megdöntötték a teleportálás rekordját
Huszonöt kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Hol vannak a kvantumszámítógépek?
A Google és a NASA kvantumchipeket és saját gépeket gyártana mesterséges intelligencia kutatáshoz, a Microsoft pedig hibamentes kvantum-számítástechnikát ígér.
Elcsípték egy atom hangját
A mesterséges atomok apró rezgései - a fononok - könnyebben kezelhetõek lehetnek a kvantumszámítógépekben, mint a jelenleg használt fényrészecskék.
- címkék:
- kvantumfizika
- hang
- hullám
- atom
- Címkefelhõ »
Mégis megoldható az idõutazás nagypapa-paradoxona
Kvantummechanikai szimulációjában sikerült egy fotont visszaküldeni a múltba, amely utána létrehozta saját magát. Ha a teszt a valóságban is sikerülne, az a kvantumtitkosítás végét jelenthetné.
Megnyílhat az út a csillagokba egy új hajtómûvel
A NASA egyik kutatója szerint több tízezer év helyett egy emberöltõ alatt elérhetnénk a Proxima Centaurit, ha az ûrben, élesben is jól vizsgázik az új hajtómû, amely látszólag hajtóanyag nélkül mûködik.
- címkék:
- ûrutazás
- kvantumfizika
- hajtómû
- vákuum
- NASA
- Címkefelhõ »
Atomi méretû vezetéket hoztak létre a jövõ számítógépéhez
A hajszálnál tízezerszer vékonyabb vezetéket hoztak létre ausztrál kutatók; elektromos tulajdonságai megegyeznek a rézével, így alkalmas a jövõ nagyteljesítményû, kisméretû számítógépeinek felépítésére.
Hétszázharminc millió év alatt téved egy másodpercet a legpontosabb óra
A korábbi rekordereknél százszor pontosabb az a brit atomóra, amely fizikusok mérései alapján a világ legpontosabb órájának tekinthetõ. A különleges óra mûködése a céziumatomok rezgésén alapszik, belsejében lézersugarak tartják fenn a céziumgáz halmazát.
- címkék:
- kvantumfizika
- idõmérés
- atomóra
- óra
- Címkefelhõ »
Kvantumtornádók: szuperfolyadékot kevertek meg lézerkanállal
A Washington Egyetem fizikusai megalkottak egy elméleti modellt, és egy nagy teljesítményû szuperszámítógéppel kiszámolták a szuperfolyékony anyagok valós idejû viselkedését.
Újra felbukkant a Maxwell-démon: információból nyertek energiát fizikusok
A fizika törvényei szerint a semmibõl nem nyerhetõ energia. Ami még rosszabb: a fizikai rendszerbe bevitt energiát sem nyerhetjük maradéktalanul vissza. Egy XIX. századi paradoxon által ihletett, nanoskálájú kísérlet azonban megdönteni látszik ezeket a törvényeket, és megmutatja, hogy energia nyerhetõ információból. Vagy ha nem is magából az információból, a megfigyelés mégis különös szerephez jut az alábbi kísérletben.
Kvantumdráma a német atombombáról
A XX. századi fizika két óriása a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg. Az 1920-as években munkájuk nyomán bontakozott és teljesedett ki a kvantumfizika, de nevük kapcsán emlegetik a tudománytörténet egyik legnagyobb, máig megoldatlan rejtélyét is.
Négy hely között megosztott foton összefonódását mutatták ki a határozatlansági reláció segítségével
A California Institute of Technology (Caltech) tudósai hatékony módszert fejlesztettek ki egyidejûleg négy különbözõ pálya mentén haladó fénysugár összefonódásának meghatározására. Eredményüket meglepõen kisszámú méréssel érték el.
- címkék:
- kvantumelmélet
- kvantumfizika
- Címkefelhõ »
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerõsítették az elméleti lehetõséget.
- 1