kvantumfizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- fekete lyuk
- részecskefizika
- fehér lyuk
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Életre keltek a bútorok, és testetlen kezek repültek a levegőben
Tudósokat, írókat és más értelmiségieket bűvölt el szó szerint a 19. században Eusapia Palladino. A szeánszok résztvevőit elsősorban a kíváncsiság hajtotta, akik a híres médium által még az elhunyt hozzátartozóikkal is kapcsolatba tudtak lépni. A szeánszokon nem mellesleg gyakran bútorok, vagy éppen testetlen kezek repültek feléjük.
Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták.
Isten nem vet kockát, de ne is mondják meg neki, hogy mit tegyen
A kvantummechanika a józanészen túlmenő furcsaságok világa, ahol számunkra felfoghatatlan, a hétköznapokban nem tapasztalható dolgok történnek. Az egyik ilyen Kolumbusz tojását idéző kérdés az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett probléma.
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kutatók Kína és Ausztria között a világ első kvantumkommunikációs műholdjával, egy újabb lépéssel közelebb kerülve egy globális kvantumkommunikációs hálózat megszületéséhez.
- címkék:
- Kína
- műhold
- kvantumfizika
- kommunikáció
- Címkefelhő »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- Címkefelhő »
Először sikerült teleportálni a víz alatt
Kínai tudósoknak először sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges.
Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben
190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.