Kuti Timi
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szerelem
- párkapcsolat
- párkeresés
- magazin
- lélek
Azt hiszem, túl sokáig akartam erős maradni...
Elfáradtam. Üveges tekintettel néztem az előttem tornyosuló autókat, amelyek várhatóan újabb egy órát készültek elvenni az életemből, araszolással. De már ez sem érdekelt. Némán, a tömeggel ütemesen engedtem én is fel és le a pedálokat.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rájöttem, hogy nem szeretlek...
"Rájöttem, hogy nem szeretlek." Ez volt az a mondatod, ami kijózanított, és elgondolkodtatott: mit is csinálok én már egy hónapja? Hiszen már elhoztam tőled a dolgaimat, mert úgy éreztem, megfojt ez az egész.
A szerelem önmagában nem elég!
Közel 28 év kellett hozzá, hogy ráébredjek, miért is nem működött igazán egy kapcsolatom sem. A probléma sohasem az érzelem, vagy annak hiánya volt.
Én szerettem, de valójában engem nem szerettek viszont...
Nem vagyok szerethető. Nem is a barátaim. Folyton elbukom. Nem vagyok rá képes. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyi démont ébresztett fel bennem egy kapcsolat maradványa.
Szinglik vagyunk, és várunk...
Nos, igen, szinglik vagyunk. Várjuk a Nagy Őt, vagy mi a szöszt. Várjuk, de nem kergetjük. Hogy miért? Mert nagy valószínűséggel így is beszorult két fa közé. Hát minek ijesztgessük? Hogy még a végén a fejét is beverje szerencsétlen? Szóval, csak simán várunk.
A kapcsolatfüggők 3+1 ismertetőjele
Velem szemben ült. Kisírt szemeivel esedezve kérte a segítségemet: "Elegem van belőle. Csak egy apróságot kértem tőle, de ő megint leszarta. Ráadásul megint láttam, hogy a volt barátnőjével csetelget."
Szerelmi idill és valóságos bakik
Egyszer én is voltam nagyon szerelmes. Egyszer pedig nagyon szerettem volna az lenni. És bizony nagyon sokszor voltam túl fiatal még ehhez a komoly érzéshez.
Konfliktuskezelés Csernussal
Nem olyan régen a méltán ismert, cinikus pszichiáter előadására merészeltem elmenni, ahol a konfliktuskezelés volt a téma. De most komolyan, ki az az őrült, aki Csernusnál tanulna problémás helyzeteket kezelni? Őszintén? Remélem, mindenki!
Apa nem ér rá. Apa dolgozik.
Apa folyton dolgozik. Hétköznap, hétvégén. Reggel és este. Télen, nyáron. Mindig. Emlékszem, hogy hajnalban kelt előttünk, és éjszaka ért haza, miután mi már lefeküdtünk. Néha, akármilyen fáradtak voltunk, ébren vártuk. Akkor mérges volt, hiszen másnap kialvatlanok leszünk.
Hölgyeim! Mi sem vagyunk hibátlanok!
Igen, jól olvasod: velünk! Mert tudom én, hogy a pasik mekkora szemetek. Fújt már össze a szél egyet-kettőt az én portámon is. De ettől függetlenül abból is elegem van, hogy úgy teszünk, mintha mi lennénk az unikornishányásból született bociszemű kisangyalok.
A diagnózis: kapunyitási pánik
Ott ültem a padon, az arcomat a kezembe temetve. Fogalmam sem volt, mihez kezdjek, pedig évekkel ezelőtt pontosan elterveztem mindent.
- 1