Nem aprózza el a forrásokat Molnár Károly

A pályázati források átlátható szétosztásának és a kutatói utánpótlás biztosításának fontosságát hangsúlyozta Molnár Károly, kutatás-fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Tovább növekedett az Ericsson

Az Ericsson 20 százalékkal növelte árbevételét tavaly Magyarországon, így az már 46,9 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a cég vezérigazgatója, Éry Gábor, enyhébb növekedést valószínűsít 2008-ra, főleg a kutatás-fejlesztéshez felvett alkalmazottak növekvő száma miatt.

Szinte mindegyik ország kapott EU-intőt

Több tucatnyi szabálysértési eljárás megkezdéséről vagy folytatásáról döntött az európai uniós szabályok betartatásáért felelős Európai Bizottság szerdán az EU-tagországok ellen. Magyarország a kutatás-fejlesztési célú adókedvezmények ügyében és a madárvédelmi jogszabályok kapcsán kapott figyelmeztetést.

Baj van a magyar K+F adózással

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy módosítsa adózási jogszabályait, amelyek csak azokat az adófizetőket részesítik adókedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet.

Elindult az első magyar internetes tudományos tévécsatorna

Döntően a magyar kutatás-fejlesztés és oktatás képviselőinek közreműködésével interaktív formában mutatja be a tudomány és technika eredményeit az első magyar tudományos tematikus csatorna TTv TudásMédia néven.

Egy milliárdért kutatott a Montana

A Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Zrt. a pályázatokon elnyert összegekkel együtt több mint 1 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre az elmúlt 7 évben: ennek egyik eredményeként a cég tavaly 260 százalékkal nagyobb bevételre tett szert saját fejlesztésű, a dokumentumkezelést támogató szoftverének eladásából.

Európa jövője a kutatás-fejlesztésben van

A svéd miniszterelnök szerint úgy kellene megreformálni az Európai Unió költségvetését, hogy sokkal több pénzt kellene fordítani kutatásra és fejlesztésre, és kevesebbet mezőgazdasági támogatásra.

A kutatási költség duplájáért hirdet a gyógyszeripar

Átadták a miskolci nanotechnológiai labort

A miskolci kezdeményezés 1,8 milliárd forint befektetésével indul, a tervezett nanotechnológiai központ a térség egyik meghatározó kutatóintézetévé válhat. Ha van állami befektetés, ami busásan megtérül, akkor az a kutatás-fejlesztés területe - mondta a gazdasági miniszter az átadáson.

Magyar-orosz nanotechnológiai cég alakult

Magyar-orosz tulajdonú nanotechnológiai társaság alakult Miskolcon az iparág kutatás-fejlesztésben elért eredményeinek hasznosítására, a cég alapító okiratát szerdán írták alá.

A térségben a magyar munkaerő a legdrágább

Jönnek vagy mennek-e inkább a befektetők Magyarországról? A válasz: is-is, hiszen az olcsó munkaerőre építő cégeknek már valóban drágák vagyunk, de ennek ellenére is több nagy cég költöztette ide szolgáltató-, fejlesztőközpontját az utóbbi időben. A költségek mellett a hosszú távra tervező vállalatoknak hasonlóan fontos szempont a képzettség vagy éppen a kutatás-fejlesztés támogatásának mértéke.

Rekordtámogatások k+f projektekre

Nagy lehetőség előtt állnak azok a vállalkozások, amelyeknek sikerül támogatást szerezniük a kutatás-fejlesztési pályázatokon. Meghirdetése idén májusban és szeptemberben várható - írja a Világgazdaság.

Hét év alatt 54 milliárd euróból kutat az EU

Az Európai Parlament által elfogadott program keretében, 54,584 milliárd eurót fordíthat kutatás-fejlesztésre az EU a következő hét évben - írja a Napi Gazdaság.

Megosztja a cégeket az új szolidaritási adó

Megoszlik a cégvilág véleménye a kormány döntéséről, miszerint a kutatás-fejlesztésre fordított összeggel csökkenthető a társaságok szolidaritási adóalapja.

Emelkedett a kutatásra fordított összeg

Kutatás-fejlesztésre a GDP 0,95 százalékát, 207,8 milliárd forintot fordítottak tavaly Magyarországon. Leginkább a vállalatok és az egyetemek növelték ilyen kiadásaikat.

Európa egyre kevesebbet költ K+F-re

Tavaly az EU hazai össztermékének (GDP) 1,9 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, az egy évvel korábbi 1,92 százalék után. Az Eurostat vizsgálata szerint hazánk 2004-ben GDP-je 0,89 százalékát költötte ilyen célra.

K+F mint a növekedés forrása

Magyarországon áttörés szükséges a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben. Ezért olyan gazdaságpolitikát kellene követni, amely a vállalkozások innovációs aktivitását fokozza.

ÁSZ: Nem hasznosulnak kellően a kutatásra szánt pénzek

Nem hasznosulnak kellő mértékben a kutatás-fejlesztésra költött állami támogatások - állapította meg az Állami Számvevőszék. Ezért jogszabályi változtatásokra is szükség van a K+F eredmények jobb hasznosulása érdekében a számvevőszék szerint.

2004-től innovációs járulékot fizetnek a vállalkozások

A társas vállalkozások korrigált nettó árbevételük 0,2 százalékát innovációs járulékként fizetik be az adóhatósághoz, a kutatás-fejlesztés állami támogatási rendszerének módosítása értelmében.

Az innováció is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez

A kutatás-fejlesztés és a termelékenység, illetve a gazdasági növekedés közötti összefüggés, ha csak tendenciaszerűen, de igazolható - állapítja meg a Magyar Innovációs Szövetség legújabb tanulmánya. A nyugat-európai országokban a műszaki haladás gazdasági fejlődéshez való hozzájárulása 60-65, az USA-ban 70 százalékos. Magyarországon ez az arány az utóbbi években a multinacionális cégek tevékenységét leszámítva mindössze 45 százalékos volt.

Uniós milliárdok közlekedésre

Több, hazánkat is érintő vasúti, közúti és vízi útvonal is szerepel az új transzeurópai közlekedési projektek szerdán elfogadott listáján. Az uniós gazdaságfejlesztési program keretében jelentős informatikai és kutatás-fejlesztési beruházásokat is tervez az Európai Bizottság.

Ellenzéki támogatás a kutatás-fejlesztési adónak

A Fidesz támogatja a kutatási-technológiai-innovációs alap mint új kutatás-fejlesztési adó bevezetését - jelentette ki Pokorni Zoltán kedden Debrecenben sajtótájékoztatón.

Egyre több kínai fejlesztő japán cégeknél

A nagy japán elektronikai gyártók Kínába viszik kutatás-fejlesztési tevékenységük egy részét, mert Japánban kevés a megfelelően képzett mérnök, és a kínai munkaerő jóval olcsóbb. A NEC, a Hitachi és a Toshiba hétfőn közölte: két év alatt meg akarják kétszerezni kínai fejlesztőmérnökei számát, és a Fujitsu is hasonló tervet jelentett be.

Tavaly 105 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre

Az elmúlt évben Magyarországon 105,4 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre (K+F), ami folyó áron 34,7 százalékkal több az 1999. évi összegnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. A K+F-re fordított összeg tavaly a GDP 0,82 százalékát tette ki, míg ugyanez az arány 1990-ben 1,61 százalék volt.