Törvénytelen volt a temetők adóztatása

Törvényellenes volt a Kúria szerint, hogy telekadót vetettek ki a köztemetőkre. A  testület önkormányzati tanácsa a napokban határozott a csepeli temető ügyében. Ábel Attila csepeli alpolgármester szerint ők nem akartak adóztatni, de nem tehettek mást.

A Kúria tárgyalta Tarlós István egyik fontos rendeletét

Megsemmisítette a Kúria önkormányzati tanácsa a közterületi tartózkodás jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.

A Kúria belenyúlt Tarlós hajléktalan-rendeletetébe

Törvénysértőnek találta a Kúria Önkormányzati Tanácsa „a Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül” megnevezésű rendelet egyik pontját, ezért azt visszamenőleges hatállyal, 2012. december 31-ével megsemmisíti.

Másodfokon sincs esélyük a bankoknak

Még zajlanak az elsőfokú tárgyalások, de hétfőn már másodfokon is dönthetnek a devizahiteles perekben. Az elsőfokú tárgyalások papírforma szerint alakultak. Idővel a Kúria is sorra kerülhet, hiszen csak az után fordulhatnak nemzetközi bíróságokhoz jogorvoslatért a bankok, hogy minden magyarországi lehetőséget kimerítettek. Több esetben az Alkotmánybíróságot is bevonták a döntésbe. Ott sem számíthatnak túl sok jóra.

Csak februártól csökkennek a törlesztők

Az elszámolási törvény a jegybankot hatalmazná fel, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg a bankok ügyfelei felé az elszámolás. Rogán Antal szerint ezermilliárd forint környékén van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára. A kormány fenntartja a devizahitelek teljes forintosítására  vonatkozó szándékát, de erről még nem született döntés.

Az első devizahiteles pert az állam megnyerte

A közzétett listák alapján eddig 38 pénzintézet élt perindítási szándékával, hogy megvédje egyoldalú szerződésmódosításait, vagyis a kamatemeléseit. Óriási a tét, hiszen akár milliós kártérítésekről is lehet szó egy-egy hitelszerződés esetén. Az első tárgyalás most kezdődik, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében dönthet a bíróság. Élőben a Fővárosi Törvényszékről. 

Perel-e az állam új bankja a devizahitelesek ellen?

Év végéig elemzi a devizahiteleket a Kúria

Hunvald György nem indul polgármesterjelöltként

Hunvald György lemondott kerületi elnöki pozíciójáról, és bejelentette, hogy polgármesterjelöltként sem indul az őszi önkormányzati választáson. A volt szocialista országgyűlési képviselő, egykori VII. kerületi polgármester újságíróknak elmondta, "végtelenül örül", hogy lezárult egy ötéves nehéz időszak, miután a Kúria kedden ítéletet hozott az ő és társai ügyében.

Enyhítették Hunvald büntetését

Hunvald György az erzsébetvárosi ingatlanpanama-ügyben enyhébb büntetést kapott, viszont bűnösnek mondták ki hivatali visszaélésben.

Egymillió forint is visszajárhat egy átlagos frankhitelesnek

Varga Mihály ígéretével ellentétben a múlt pénteken beterjesztett mentőcsomag nem rendelkezik az elévülési idő kérdéséről, így nem lehet tudni, mely szerződéseket kell újraszámolni, kik lesznek jogosultak visszatérítésre, mekkora terhet jelent a csomag a bankszektornak.

Mi közük a devizahiteleseknek az elévüléshez?

A Kúria múlt hétfői döntése után, illetve az e heti részletes magyarázatát követően jogi oldalon még lényeges kérdések maradtak nyitva. Ügyvéddel beszélt a Bankmonitor.

Bejegyezhetik végre a Kétfarkú Kutya Pártot

Közzétette a Kúria a devizahitelekről szóló jogegységi határozatot

Közzétette a Kúria Polgári Kollégiuma a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelensége tárgyában hozott jogegységi határozatot. Eszerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződééskötéskor ...

Moody’s: 300 milliárd forint járhat vissza a devizahiteleseknek

Két hét múlva jöhet a Kúria indoklása

Két héten belül kiderül, hogy a Kúria milyen indokok alapján hozta meg múlt hét hétfőn jogegységi határozatát a devizaügyekkel kapcsolatban – mondta el Simonné Gombos Katalin, a legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Mennyit és hogyan kapnak vissza a svájcifrank-hitelesek?

A Kúria hétfői döntése óta a fő kérdés, hogy a frankhitelesek mennyit és hogyan kapnak vissza. A politika által megerősített alapszabály, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. Kiszámoltuk, hogy mennyi a különbség a két hiteltípus között most, és latolgatjuk az esélyeket a visszafizetés mértékére és formájára vonatkozóan is.

Rogán: Visszajár, amit a bankok tisztességtelenül elvettek

Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amit a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el – közölte a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján.

Így kavarja meg a devizahiteleket a Kúria döntése

Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, de az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem az – mondta ki a Kúria a hétfőn hozott jogegységi határozatában. A banki tájékoztatás minősége is fontos kritérium, ha az nem volt elég világos és érthető, akkor tisztességtelenné válhat egy hitelszerződés. Törvénymódosítás, újrakalkulált elszámolás is jöhet. Sok tízmilliárd a tét.

Kúria: Tisztességtelen az árfolyamrés

Akár 500 milliárd forintos is lehet a teher a bankokon

A Fidesz szerint a Kúria mai döntése után a bankoknak 500 milliárd forintot kellene visszajuttatniuk a hitelesek számára. A kormánypárt szerint az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés miatt lehet ekkora a teher.

Miben reménykedhetnek még a devizahitelesek?

A Kúria döntése után sokat tisztult a kép, és már az is sejthető, hogy milyen irányban léphet a kormány az őszre ígért újabb adósmentő akció részeként. Az adósok lassan tarthatják a markukat.

Hamarosan jogegységi döntést hozhat a Kúria

A Kúria június 16-án jogegységi döntést hozhat több devizahitelekkel kapcsolatos kérdésben – jelentette be Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kedden Budapesten, a Kásler kontra OTP per tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón. Azokat a pontokat érinti majd a jogegységi döntés, amelyek a 2013 decemberében közzétett, előző jogegységi határozatból kimaradtak.

Jogerős az EP-választás eredménye

Jogerőssé vált a májusi európai parlamenti (EP-) választás eredménye, miután a Kúria kedden elutasította a választás eredményét megállapító határozat ellen benyújtott egyetlen jogorvoslati kérelmet.

Kúria: Tisztességtelen az árfolyamrés

Döntött a Kúria a Kásler Árpád kontra OTP ügyben, és megállapította, hogy az árfolyamrés érvénytelen. A bírónő indoklásában kifejtette, hogy az első- és másodfokon eljáró bíróságok  helyes ítéletet hoztak. A bírónő szerint azért is tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem érthető.

Kiderül az igazság a Kásler-perben

A Kúria kedden tárgyalja a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP pert, amelyben döntés várható.

Június 3-án ítélkezik a Kúria

Június 3-án 10 órakor tárgyalja Kásler Árpád és felesége perét a Kúria az Origo beszámolója szerint. Az árfolyamrést támadó ügyben ítélethirdetés is várható, ami iránymutatásul szolgálhat majd a Kúria várható jogegységi döntésre is.

Június 3-án dönt a Kúria az árfolyamrésről

Június 3-án 10 órakor tárgyalja Kásler Árpád és felesége perét a Kúria. Az árfolyamrést támadó ügyben most már ítélethirdetés is várható, és ez várhatóan iránymutatásul szolgál majd a Kúriától várható jogegységi döntésre is.

Megsértették a legfőbb bíró szabadságjogait

A strasbourgi bíróság szerint jogsértés történt, amikor Baka Andrást idő előtt elmozdították a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az Együtt-PM

A Kúria kedden megállapította, hogy nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről, de az Együtt-PM mindent megtesz, hogy mégis legyen referendum: az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak.

Bajnaiék kiharcolták a pluszmilliókat

Az áprilisi választások után a Nemzeti Választási Bizottság feladata, hogy kiszámolja, mennyi állami támogatás jut a jövőben a pártoknak a 2,5 milliárd forintból. Az NVB kétszer is átszámolta a dolgot, de csütörtökön kiderült, hogy elszámolta magát. Az Együtt–PM-nek tízmilliókkal kevesebbet adott volna, ám Bajnaiék a Kúriához fordultak, amely nekik adott az igazat csütörtökön.

Nem lehet népszavazást tartani a paksi bővítésről

Szigetvári Viktor és Jávor Benedek kérését már a választási bizottság is elutasította, most a Kúria is úgy döntött, hogy nem lehet szavazni a paksi bővítésről, mert nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség.

Megszólalnak az érintettek a devizahiteles ügyben

Az Európai Bizottság devizahiteles ügyben hozott ítéletét követően az MTI több érintettet is megkeresett, hogy nyilatkozzon a további menetrendről.

A Kúriának kell döntenie a devizahitelek tisztességtelenségéről

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága döntött a Kásler-ügyben. A döntés szerint a nemzeti bíróság helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt nemzeti jogi rendelkezéssel, vagyis a Kúria dolga az, hogy megállapítsa az árfolyamrés alkalmazásának a tisztességtelenségét.

A Kúria nem is vizsgálta Bajnaiék beadványát

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Kúria az Együtt-PM bírósági felülvizsgálati kérelmét, amelyben Bajnaiék az áprilisi országgyűlési választás országos listás eredményének megváltoztatását kérte a győzteskompenzáció miatt. Bajnaiék már korábban jelezték, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A Kúriának kell döntenie a hajléktalanrendeletről

Az ombdusman a Kúriától kéri a fővárosi hajléktalanrendelet felülvizsgálatát, mert szerinte több helyen indokolatlanul nagyra jelölték ki azokat a területeket, ahol nem élhetnek hajléktalanok.

A Kúrián is elbukott a titkolózó Médiatanács

Nem titkolhatja tovább az országos kereskedelmi rádiós díjak összegét a Médiatanács, miután a Kúria előtt végérvényesen elbukta az Origo által indított pert. Igaz, a két évig tartó eljárás alatt az egyik rádió meg is szűnt.

Ősszel születhet döntés a devizahitelekről

A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormánypárti politikusok által várt májusi vége helyett csupán ősszel egészítheti ki a devizahitelekkel kapcsolatos határozatát a Kúria.

Nem reklámozhatta volna a Kormányváltókat az ATV

A Kúria helybenhagyta a választási bizottság döntését, a csatornának egymillió forintot kell fizetnie.

Esélyegyenlőséget sért a Jobbik kizárása egy tévéműsorból

Választási műsort szervezett az ATV és a Népszabadság, ám a Jobbik megjelenését kizárták. A Kúria szerint ez sérti az esélyegyenlőséget.

Kúriai döntés a társasházi külön tulajdonban lévő ingatlan megsemmisüléséről

A Kúria elvi jelentőségű ügyben hozott határozata szerint a társasházi külön tulajdonban álló ingatlan megsemmisülésének ténye a közös tulajdoni hányadokban a törvény erejénél fogva nem eredményez változást – értesült az Origó a Budapesti Ügyvédi Kamarától. Ez annyit is jelent, hogy a társasházi külön tulajdonban álló ingatlan megsemmisülése után az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányad a volt tulajdonostársat továbbra is megilleti.

Jogsértő volt a TV2-s "jobban teljesít" kormánykampány

A Kúria felülbírálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, és jogsértőnek ítélte a TV2-n sugárzott kormányzati kampányt, mert az nagyon hasonlít a Fidesz hirdetéseire. A Kormányzati Információs Központ közölte: tiszteletben tartja a döntést, és nem használja többet a Magyarország jobban teljesít szlogent.

Mégis lehet villanyoszlopra választási plakátot ragasztani

A Kúria egy berettyóújfalui esetben az Alkotmánybíróság korábbi döntésével ellentétes ítéletet hozott, amely általános érvényű lehet. Ezek szerint a kampányban a közlekedési törvény ide vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

Nem lesz új eljárás a West Balkán-ügyben

A Kúria nem teljesíti Rogán kérését

Az egyoldalú kamatemelésekről és az árfolyamrésről feltehetően május előtt nem dönthet a Kúria, mert megvárná az Európai Unió Bíróságának döntését.

Orbán is haragszik a Kúriára

Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján bírálta a Kúria devizahitelesek szerződéséről hozott döntését, így már majdnem a teljes Fidesz vezérkar támadja a Legfelsőbb Bíróságot. Orbán az áfacsalási ügyről azt mondta, három egyszerű kérdésre vár választ.

Erősödik a fideszes nyomás a Kúrián

Több más vezető fideszes politikus után Kósa Lajos is kritizálta a Kúriának a devizahiteles szerződésekről szóló jogegységi határozatát. A kormánypárti politikusok nemcsak azt kifogásolják, hogy a Kúria jogilag rendben találta a devizakölcsönös szerződéseket, hanem azt is, hogy a bírók elhalasztották a döntést az egyik vitás jogi kérdésben.  

A Kúria nem segíthetett a devizahiteleseken

Darák Péter szerint a Kúria mindent megtett, amit lehetett, a bajba jutott devizaadósokért, de egy jogállamban a bíróságoknak nincsenek eszközei ennek a súlyos társadalmi, gazdasági problémának az átfogó kezeléséhez.

A devizahiteles probléma a kormányra maradt

A kormány következő ülésein ismét tárgyalhatnak a devizahitelesek megsegítését célzó különböző gazdasági modellekről, a közigazgatási tárca pedig ezután öntheti jogszabályi formába az esetleges változtatásokat.

A Kúria egy csatát eldöntött, de a háború folytatódik

Rogán Antal beszólt a Kúriának, a bankok megnyugodhattak, a pereskedő devizaadósok és az őket képviselő ügyvédek, civil szervezetek pedig roppant csalódottak. Devizamentésben a labda újra a kormány térfelén pattog.