Elindult a Pajta.kultura.hu, egy új közösségi tér

Új közösségi tér indult, ahol érdekes témákban olvashatunk. Hogy került a Kárpát-medencébe az ördög bora? Miért és hogyan lett selyemhernyó-tenyésztésben nagyhatalom Magyarország a reformkor végére? Ilyen kérdésekre is választ találhatunk a Pajta.kultura.hu oldalon.

Pesti mesék – A Római-part nevének és történetének nyomában

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A sorozatindító Hősök tere, az Oktogon és az Astoria után most következzék a nyár egyik kedvence, a Római-part.

A királynő tudós kémje, aki az angyalokkal társalgott

Az eredetileg wales-i felmenőkkel rendelkező londoni tudós, John Dee élete olyan, mint egy valódi kalandregény. A 16. század egyik legkülönlegesebb és legtalányosabb alakja, aki egy személyben volt matematikus, geográfus, csillagász, asztrológus és okkultista, valamint I. Erzsébet királynő udvari tanácsosa, élete jelentős részét a jóslásnak, az alkímiának és a misztikus irodalomnak, a hermetizmusnak szentelte. Egyaránt kutatta a racionális tudományt és a mágiát, melyeket képes volt elkülöníteni egymástól. Élete legfőbb küldetésének azonban mégis a látható világ mögött rejtőző tiszta igazságok, az isteni ideák feltárását tekintette.

Pesti mese – Így lett egy tátongó lyukból a város egyik legfontosabb csomópontja az Oktogon

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkát is. A sorozatindító Hősök tere után most következzék az Oktogon!

Pesti mese – A Hősök tere történetének nyomában

Új cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert hazai helyek, utcák, terek, városrészek és tájegységek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és természetesen magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabkáját is. Kezdésnek következzen az ország egyik kedvenc turistalátványossága, a budapesti Hősök tere.

A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa

Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.

A kannibalizmus ezernyi hátborzongató arca

Talán kevés annyira hátborzongató és taszító dolog akad az emberiség kultúrtörténetében, mint a kannibalizmus. Annak ellenére, hogy a kannibalizmus még napjainkban is társadalmi tabutémának számít, a történelem azonban azt mutatja, hogy ez sokkal összetettebb és meglepőbb jelenség, mintsem azt gondolnánk.

Tudja-e, vajon miért pont a gólya hozza a babákat?

Az újszülötteket igen gyakran ábrázolják egy kendőbe kötve, amint a gólyák csőrében lógnak. A hosszúlábú madár jelképe már hosszú-hosszú évszázadok óta összekapcsolódik a születéssel illetve a csecsemőkkel, és nem véletlenül van helye a jó kívánságokat jelző kártyákon, babaruhákon, és a takarókon is.

Mit jelent nekünk a csók?

Tudja-e, miért a nyuszi tojja a húsvéti tojásokat?

A húsvéthoz számos jól ismert szokás kapcsolódik, így többek között a locsolkodás és a tojásfestés is, csakúgy, mint a húsvéti nyúl hagyománya. E szokások részben a keresztény, részben pedig ősi pogány szokásokhoz kapcsolódnak.

Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ. Ez alkalommal az európai kultúrtörténet leghíresebb, illetve leggyakrabban idézett látnoka, Michel de Nostredame, reneszánsz nevén Nostradamus munkásságát, illetve néhány gyakran idézett próféciáját vesszük szemügyre.

A prágai agyagszörny misztikus legendája

A prágai városi folklórban mind a mai napig elevenen él a 16. századi titokzatos agyagszörny emléke. Az évszázadok során a Gólem a kultúrtörténet egyik emblematikus figurájává vált. 

Minden út Rómába vezet: 2600 év pár percben

Minden út Rómába vezet. Ezt a mondást erősítik most meg azok a szociológusok és antropológusok, akik híres emberek születési és halálozási helyének is idejének elemzésével vizsgálták az emberiség kultúrtörténetének hálózati jellegét. Az adatokból egy 2600 évet felölelő videó is készült.

Hol vannak a nők? És a maffia?

A repülőgépről leszállva tépni kezdtem magamról a kabátot és a sálat. Már a palermói repülőtér néhány pálmafájának puszta látványától melegem lett. Ez a hév aztán, amint beléptem a szobámba, hirtelen lelohadt.

Megjelent a videojátékok történelemkönyve

Most már biztos, hogy a páros évek jobbak a videojáték rajongóknak. 2008-ban a Narratívák sorozat hetedik kötete segített eligazodni a játéktudományban elmélyülni vágyóknak a narratológia és játéktudomány (ludológia) területén. 2010-ben fél éves időszaki kiállítással ünnepelte a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a Space Invaders játék (és magyar klónja, az Űrhódító) születésnapját, az év végére pedig megjelent Beregi Tamás a videojátékok első ötven évét összefoglaló könyve, a Pixelhősök.

A fogsor szépségének kultúrtörténete

Minden társadalomnak megvan/megvolt a maga elképzelése arról, milyen is a szép fogsor: ma a rendezett, pici és egyforma, ragyogóan fehér fogsorról gondoljuk azt, hogy "szép".Más társadalmakban ez lehet, hogy éppen a "szegényes", "csúnya", "kifejletlen", "alacsony származású" képzetéhez társulna. 

Nyolc sávon a múltba

A századok során a német-római császárok számára a magyar politika pacifikálásának kulcskérdésévé az vált, hogy kiszorítsák az Árpád-ház sarjait a hatalomból, majd pedig megszabaduljanak az egykori királyok minden leszármazottjától. Milyen következményekkel járt, hogy törekvéseik nem arattak teljes sikert?

A hüvely misztériuma

A nő nemi szerve az emberiség történelme során vallások, mitológiák és hiedelmek csodálatos főszereplője volt, természetfeletti erőként, a teremtés és az elmúlás istennőjeként tisztelték. Az alábbiakban olyan kultúrtörténeti érdekességeket gyűjtöttünk össze, amik a hüvely szent eredetét bizonyítják.

Erőszakmentes Világnap

A szent sperma

A közbeszédben manapság az ondó szexuális tartalmától nem tudunk elvonatkoztatni, és nehéz elképzelni, hogy egykoron a sperma és annak elfogyasztása elsősorban szakrális és spirituális jelentőséggel bírt. Az ondó olyan különleges nedvet jelölt, amely a különböző kultúrákban, vallásokban és korokban kiváltságnak, szent dolognak számított. Az alábbiakban olyan kultúrtörténeti érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyek ezt hivatottak igazolni.

Masztitörténet 1.

"Úgy vélem, hogy abban az esetben, ha egy nő normál párkapcsolatban él, ahol a szexuális élete is rendben van, "nem normális" az, ha suttyomban elpödör egy-egy menetet"- írja egy fórumozónk, heves felháborodást váltva ki ezáltal. Mára szerencsére eljutottunk oda, hogy nyíltan beszélhetünk róla, de sokan és sokféleképp mondták már meg a történelem folyamán, mennyit, mikor és hogyan masztrubálhatunk, ha egyáltalán tehetjük. Kis körkép az önkielégítés kultúrtörténetéről.

Éji séták a túlvilágra - partylátvány-történelem

Eddig is igyekeztünk bemutatni a partykon alkalmazott látványelemeket, most pedig elindítunk egy sorozatot, melyben Paksi Endre Lehel - maga is gyakorló vizuálfelelős - művészettörténészi szemszögből veszi lajstromba az efféléket, látszólagos fejlődési tendenciáik sorba gereblyézésével és a kultúrtörténetben kimutatható eredetük föltárásával. Íme az első rész, a fénypászmáktól a térrácsokig.