Vágyak, emlékek, fájdalmak, csodák - és a halál

Ötven évvel ezelőtt mutatták be a magyar filmművészet egyik legszebb filmjét, Huszárik Zoltán formabontó Szindbád című Krúdy-parafrázisát.

Pesti mesék: erről kapta a nevét a "legpestibb" Király utca

Nem egy király, hanem egy fogadó adta a nevét a Király utcának, ami külterületi kereskedőutcából lett a Monarchia asszimilációjának egyik fő sikertörténetévé, Nobel-díjasok és művészek lakhelyévé. Cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek nevének eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is.

László Boldizsár főszereplésével láthatók operaváltozatok az Origón

A 20. századi magyar irodalom két fontos szerzőjének – Krúdy Gyula és Örkény István – műveiből született operák keresztmetszete látható 2021. január 13-án, szerdán a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadáról. Az előadások 20 órától láthatók ingyenesen az Operaház Facebook-oldalán és itt, az Origón.

A századfordulós Budapest botrányairól rántja le a leplet Borbás Edina regénye

A századforduló Budapestjének szexbotrányait dolgozza fel Borbás Edina új könyve, a Kék Macska. Az írónő korabeli újságcikkek alapján alkotta meg azt a világot, melyben – ahogy mondta – olyan jó elmerülni. A miniszterek, revütáncosnők és lokálok belügyeiről bőven talált feljegyzéseket, a hiányzó finom részletek megalkotását pedig a fantáziájára bízta.

Ahol még a gázosoknak is volt katedrálisa

Felejtsük el néhány percre a paneleket! Visszatérünk még rájuk, hisz a mai Óbuda nélkülük nem lenne az, ami. Előtte azonban tegyünk egy sétát a múltbéli Óbudán, amely tele van izgalmas történetekkel.

Harcias írók - akiknek nem csak a toll volt a fegyverük.

Ma természetesnek vesszük, hogy a bulvársajtóban rendszeresen jelennek meg a példányszámot növelendő, erőteljesen kiszínezett, a valóságtól elrugaszkodott hírek. De gondoltad volna, hogy mindez nem mai találmány?

Családi ebéd, ami megidézte bennünk Krúdyt

Velőscsont, pezsgőspohárban szalagáló buborékok és pirospozsgás gyerekzsivaly. Rendhagyó beszámoló az ÉS Bisztróból - kipróbáltuk a családi ebédet.

Sonka a nappaliban

Manapság az új házaknál már nem divat a pince, és még a padlást is beépítjük, aminek előnye a plusz egy-két szoba, hátránya viszont például, hogy nincs hova fellógatni a kolbászt, sonkát. Nálunk sincs honnan legurulnia a kisgömböcnek sem, ráadásul tetézi a dolgot, hogy a mai szokásokhoz híven egy légtérben van a konyha-étkező-nappali. Mit tehet az ember lánya? Nappaliba függeszti a sódart.

Forró, nedves és tele van titkokkal

Irodalmunk és a fürdők világának kapcsolata régi és intim. A fürdő nemcsak az egészségápolás, hanem a társasági élet egyik központja, és a gomolygó gőzben bármi megtörténhet.

Rúgjatok be!

Cikkünk címe Charles Baudelaire egyik prózaverséből származik. Mi sem lehet természetesebb, ha valaki szorgos italozásra szólítja fel embertársait szilveszterkor. Ám Baudelaire szerint azért kell lerészegedni, hogy ne legyünk „marcangolt rabszolgái az Időnek”. És erre megfelel más is, mint a bor. Mi most – ha már borral vagy erénnyel nem szolgálhatunk – hét irodalmi példával kábítjuk olvasóinkat. 

A zsidó Mohács

1882. április 1-jén Tiszaeszláron eltűnt egy nagyjából 13 éves, Solymosi Eszter nevű református cselédlány. Májusban Ónody Géza már a parlamentben interpellált ügyében, azt állítva, a zsidók tették el láb alól, mert kellett egy keresztény szűz vére a peszachi maceszbe. Az eset világbotrány lett; a Borsszem Jankó nevű vicclap 1882-es antiszemita lexikonába Tiszaeszlár „a zsidó Mohács” címszóval került be.

A régi, szép Óbudát kerestük a panelrengetegben

Krúdy Gyula szerint száz évvel ezelőtt Óbuda még olyan volt, mint Jeruzsálem Jézus születésének idején. Alig telt el harminc év az író halála után, és szinte semmi sem maradt az ódon, fodormentaillatot árasztó, macskaköves utcákból. Kísérleti lakótelep épült, paneltornyok magasodtak a római fürdők és a Krúdy által megénekelt kiskocsmák fölé. HÉV-re szálltunk, hogy a múlt nyomába eredjünk Óbudán.

Megjött az étvágyunk, éppen csak enni nem lehet

Van abban valami borzongató, amikor a déli harangszó két tízemeletes betonház közt éri az embert. Pedig így járhat, aki hétköznap a Vendéglátóipari Múzeumba látogat. 

József Attila bablevest kér. Postán!

Bizony vannak dolgok, melyekben Petőfi Sándor, Szent-Györgyi Albert és Mátyás király tökéletesen megértették volna egymást, ha a történelem egy korba szüli őket. Emberi dolgok.

Báboktól a Bánk bánig - színházi bemutatók ősszel

Latinovits este eszi az arany húslevest Majmunkával

George Szirtes: "Az én feladatom a forma biztosítása"

A Londontól mintegy kétórányi vonatútra fekvő kelet-angliai Wymondhamben él a határainkon túli kulturmisszió egyik kulcsfigurája: George Szirtes fordítja angolra többek között Madách Imre, Krúdy Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Márai Sándor, Krasznahorkai László és Orbán Ottó műveit. Nagy-Britanniában azonban mégsem emiatt ismert a neve: a magyar származású, de angol nyelven író költő 2005-ben megkapta a T.S. Eliot-díjat, ami a szigetországban a legrangosabb kitüntetés, amit költőként kapni lehet, gyakorlatilag a Booker-díj megfelelője lírában.

Tribute-bandák: igazi helyett a magyar változat, külföldön is

Elhunyt Zórád Ernő

Életének 93. évében, csütörtökre virradóan elhunyt Zórád Ernő grafikus, illusztrátor, festő. Zórád jelentős szerepet játszott a magyar diafilm sikeres éveiben, s a képregény igényes hazai formájának kialakításában. Illusztrátorként Krúdy és Mikszáth prózájának megjelenítésével szerzett érdemeket, ugyanakkor a Tabánról készített festményeivel megőrizte az azóta eltűnt városrész hangulatát.