Azonosították a medúzák legrégebbi ismert faját

Valami igazán csodálatosat és különlegeset találtak egy 505 millió éves kanadai kövületágyban. Az őslénykutatók egy gyönyörű ősi medúza kövületet találtak, amelyek több százmillió évvel azelőtt úsztak a Föld vizeiben, mielőtt még az első dinoszauruszok taposták volna a talajt.

Rendkívül ritka, őskori elefántfogra bukkant egy nő Kaliforniában

Egy közel egy millió évvel ezelőtt élő elefánt fogára bukkant egy nő Észak-Kaliforniában.

Valami morbid, titokzatos dolgot fedeztek fel az Indiai-óceán fenekén

Miután a Kókusz (Keeling)-szigetek közelében számos bizarr lényt fedeztek fel a mélyben, az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség, a CSIRO valami egészen meglepőt talált a vizes szakadék mélyén: egy cápatemetőt, tele megkövesedett fogakkal, amelyek néhány millió évesek.

Itt rejtőzik egy kacsacsőrű dinoszaurusz teljes csontváza

A hadroszaurusz, egy nagy testű, növényevő, kacsacsőrű dinoszaurusz kövületét tárták fel a kanadai Alberta állambeli Dinosaur Provincial Park egyik domboldalában, amely a világ egyik leggazdagabb dinoszaurusz-kövületi helye.

Így tartotta rettegésben az ősi tengert ez az óriási gyík

Egy óriási tengeri gyík hihetetlen kövületeinek felfedezése felfedte, hogyan uralkodhatott ez az ősi, mára kihalt vadállat a tengeren 66 millió évvel ezelőtt. A fenevad egy újonnan felfedezett moszaszaurusz-féle: ezek az óriás tengeri hüllők a késő kréta időszakában vadásztak az óceánokban.

Megdöbbentő felfedezés az ősi halak fogairól

Két elmélet létezik arról, hogy a halak fogai honnan származnak: vagy külső pikkelyekből fejlődtek ki (a kívülről befelé hipotézis), vagy valahol a szájon belülről (a belülről kifelé hipotézis). A kutatók most meglepő eredményekkel álltak elő.

Kerti munka közben bukkantak Európa legnagyobb dinoszaurusz-kövületére

Portugál és spanyol paleontológusok beszámoltak az Európában valaha felfedezett legnagyobb dinoszauruszról. Bár a Portugália középső részén, Pombal városában található szerény hátsó udvar nem hangzik olyan helynek, ahol a történelmet írják, mégis az. Egy nemzetközi kutatócsoport most keményen dolgozik azért, hogy az Európában valaha feltárt legnagyobb dinoszauruszfaj kövületeit itt tanulmányozza.

Az első állatok egyike, ami kiment a szárazföldre, majd visszafordult

Ezek az állatok korai négylábúak (Tetrapoda) voltak, ami egy olyan leszármazási vonal, amely sok ezer fajra terjedt ki, beleértve a kétéltűeket, madarakat, gyíkokat és emlősöket. Az emberi lények is e korai tetrapodák leszármazottai, és osztozunk a vízről a szárazföldre való átmenetük örökségében. De mi történt volna, ha ezek az állatok visszafordultak volna, mielőtt kimerészkedtek volna a partokra? Vagy épp úgy döntenek, hogy újra inkább a nyíltabb vizeken élnek? Egy új kövület arra utal, hogy egy hal valójában ezt tette.

Meglepő dolgokról mesél Európa legrégebbi emberi maradványa

Egy állkapocs-töredékre bukkantak a közelmúltban Spanyolország északi részén, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó Atapuerca-hegységben. A kutatók úgy vélik, ez lehet a valaha talált legrégebbi emberi maradvány Európában. A kövület körülbelül 1,4 millió éves lehet, és nem a modern embertől, hanem egy jóval ősibb rokonunktól származhat.

290 millió éves megkövesedett erdőt fedeztek fel Brazíliában

A tízkarú polipok megelőzhették a dinoszauruszokat

A polip szó, annak a csápos tengeri lénynek a neve, ami a görög „okto" szóból ered és nyolcat jelent, míg a „pous", mint láb, szó szerint nyolc lábat takar. Ám mindig akad kivétel a szabály alól. A kutatók most egy tízkarú polip fosszíliájára bukkantak, amely mintegy 328 millió éves lehet, így a modern polipok legrégebbi ismert őse. Sőt, annyira régi, hogy több mint 70 millió évvel idősebb, mint az első dinoszauruszok.

Több száz furcsa, apró kövületet találtak a halkoponya belsejében

Az első vizsgálatok során a tudósok több száz apró, megkövesedett székletszemcsét találtak egy hal agyában, amely körülbelül 9 millió évvel ezelőtt élt. Az apró kövületi ürüléket, más néven koprolitokat dögevők, valószínűleg férgek rakták le, amelyek felfalták a hal pusztuló fejét, beleértve az agyát is.

500 millió éve ez az ízeltlábú lenyűgöző idegrendszerrel rendelkezett

Két apró kövület, amelyek mindegyike kisebb, mint egy aszpirintabletta, 508 millió évvel ezelőtti megkövesedett idegszövetet tartalmaz. Ezek az ízeltlábú kambriumi lények segíthetnek a tudósoknak megérteni és felállítani a mai pókok és skorpiók evolúciós történetét.

Eddig ismeretlen rágcsálófajt azonosítottak egy ősi kövületben

Eddig ismeretlen rágcsálófajt azonosítottak egy ősi kövületben, melyet az északkelet-kínai Ninghszia Huj autonóm területen fedeztek fel kínai kutatók.

Mintha földönkívüliek lennének: megdöbbentő lényekre bukkantak Nagy-Britanniában

Hatalmas őslénytemetőt találtak Nagy-Britanniában. A jura időszakban élt teremtmények a kutatók szerint olyan bizarr külleműek, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna – számol be a felfedezésről a Science Alert tudományos portál.

A különc őslénytankutató, a Jurassic Park igazi Grant doktora

Egészen az 1970-es 80-as évekig az volt az uralkodó álláspont, hogy a földtörténeti középidőt, a mezozoikumot uraló híres szárazföldi állatcsoport, a dinoszauruszok, más hüllőkhöz hasonlóan hidegvérű, és ezért tohonya, lassú, és nem éppen intelligens állatok voltak. Robert T. Bakker amerikai paleontológus 1986-ban megjelent „The Dinosaur Heresies", vagyis „ A dinoszaurusz eretnekség" című, nagy port felvert művében szembefordulva a konzervatív iskolával nem kevesebbet állított, mint hogy a dinoszauruszok melegvérű, összetett viselkedésbiológiájú, egyes csoportjaik pedig kifejezetten magas intelligenciával rendelkező állatok voltak. ...

Egyszerűen ráomlott a barlang ezekre a papagájszerű dinoszauruszokra

Kettő csőrös dinoszaurusz kövületeit fedezték fel a tudósok Kínában. Első ránézésre úgy tűnt, hogy egy, a Pompeji városához hasonló eset áldozatai lettek, amit az időszámításunk szerint 79-ben kitörő Vezúv hamuja temetett be vastagon. Az állatokat a szakemberek szerint talán az ott talált emberi áldozatokhoz hasonlóan a vulkáni hamu őrizte meg eredeti formájában. Vagy mégsem?

Egy 150 millió éves toll segíthet megérteni a madarak evolúcióját

A világ első, napvilágot látott és értékelhető ősmadár fosszíliája körülbelül 150 millió éves. A legrégebbi, madarakhoz köthető ősmaradvány valójában egyetlen toll fosszíliája, amit közel 160 éve, még 1860-ban találtak meg a bajorországi solnhofeni felső jura kori palabányában. A tudósok évek óta próbálják megfejteni a lelet körül kialakult rejtélyt.

Meglepetéseket tartogatott a tízmillió éves fakövület

Az andoki magas-fennsíkon (Altiplano) dolgozó kutatók egy hatalmas fakövületet fedeztek fel a síkságon, amely mintegy tízmillió éves történelme meglepetéseket tartogatott: a most felfedezett adatok ugyanis nem egészen egyeznek azzal, amit eddig tudtunk és gondoltunk az ősi éghajlatról. A friss eredményeket a Science Advances tudományos szaklapban publikálták.

Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban

A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.

Szarvakat viselt páncélján a gigantikus ősteknős

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.

Egy kövület teljesen átírta a tengeri liliom evolúciós történetét

A tengeri liliom evolúciós történetével kapcsolatos új kutatások arra találtak bizonyítékot, hogy az 1800-as évekből származó, korábbi elméletek valószínűleg tévesek.

Az egyik legnagyobb valaha volt repülő állatot fedezték fel Kanadában

Az egyik valaha volt legnagyobb, 10 méter szárnyfesztávolságú és 250 kilogrammos repülő hüllő maradványait fedezték fel Kanadában.

Megtalálhatták a filmbéli Motkány ősi hasonmását Argentínában

Motkányhoz, a kitalált kardfogú mókushoz nagyon hasonló állat ősi kövületét találták meg Argentínában - jelentette be a Twitteren a Buenos Aires-i La Matanza Egyetem.

Hatalmas, 19 millió éves papagáj maradványait fedezték fel Új-Zélandon

A nagy madár fosszíliái alapján a papagáj körülbelül egy méter magas lehetett.

Kora legnagyobb európai ragadozója a mai Svájc területén élt

A mai Svájc területén élt 44 millió évvel ezelőtt az a ragadozó, amelyik nagyobb volt a kor összes többi húsevőjénél - olvasható a Bázeli Múzeum pénteki közleményében.

Ez lehet minden idők egyik legfontosabb őslénytani felfedezése

Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel.

Tökéletes állapotban fennmaradt kiscsikó kövületére bukkantak Szibériában

Ellopták egy ősi óriáscápa fogát a világörökségi helyről

Ellopták egy ősi óriáscápa 8 centiméteres fogkövületét egy nyugat-ausztráliai nemzeti parkból - idézte a BBC hírportálja a helyi hatóságok keddi közleményét.

Fosszilis óriásdenevér a kivik földjéről

Egy több millió évvel ezelőtt élt óriásdenevér megkövesedett maradványait fedezték fel Új-Zélandon ausztrál, új-zélandi, brit és amerikai kutatók.

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a bolygónkon

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön - derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján.

280 millió éves titkokat rejt az ősi antarktiszi erdő

Szenzációs felfedezésnek tekinthető a Transzantarktiszi-hegység fagyos világában feltárt perm időszaki, 280 millió évesre becsült fosszilis erdőség. Amikor a kőzetrétegekbe zárt fák virágoztak, az általunk ma ismert kietlen jégbirodalom még egészen más arcát mutatta. A megkövesedett fák számos nyitott kérdésre adhatnak választ.

Kocsmatulajdonosról nevezték el a legősibb emlősfajt

A legtöbb ma élő emlős legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiban - írta a BBC hírportálja. A jura időszak legvégéről származó kövületek korát 145 millió évesre becsülik.

Mecseki Jurassic Park – Dinoszaurusz-kiállítás nyílt Komlón

Magyarország első dinoszauruszleletét, és számos más fosszilis maradványt illetve ásványt mutat be az érdeklődőknek a komlói József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény szerdán nyílt állandó kiállításán.

Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak Kelet-Kínában

Százmillió éves dinoszaurusz-lábnyomokra bukkantak helyi paleontológusok a délkelet-kínai Csöcsiang tartományban.

Egy lóállkapocs fedheti fel a múlt homályába vesző titkot

Új bizonyítékok alapján egyre valószínűbb, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, jóval az utolsó jégkorszak vége előtt éltek már emberek Észak-Amerikában.

A levél formáját utánozta egy 270 millió éve élt rovar

A levél formáját utánzó, 270 millió éves rovar kövületét fedezték fel francia tudósok, akik a Nature Communications tudományos lapban számoltak be eredményeikről.

Pofadaganat nyomát fedezték fel az erdélyi dinón

Először fedeztek fel jóindulatú pofadaganat nyomát megkövült állati maradványon; egy nemzetközi kutatócsoport egy Erdélyben talált törpe kacsacsőrű dinoszaurusz állkapocscsontjának kövületén talált daganatot.

Nem is volt annyira félelmetes a gyilkos rozmár

Először végzett ősi fogmaradványokon igazságügyi orvostani fogzománcvizsgálatot egy új-zélandiak vezette kutatócsoport, és eredményeik cáfolják, hogy az ősi "gyilkos rozmár" tengeri emlősöket falt volna föl.

A legrégibb ismert szárazföldi élőlénykövületet azonosították

Szárazföldi organizmus legrégibb ismert kövületét azonosította a Cambridge-i Egyetem kutatója: egy parányi, 440 millió éves gombafélét.

A valaha élt legnagyobb krokodil koponyájára bukkantak Tunéziában

Egy kihalt, új faj felfedezését eredményezte egy több mint másfél méter hosszú koponya fosszíliájának megtalálása Tunéziában. Az olasz és tunéziai paleontológusok a valaha élt legnagyobb krokodil maradványára bukkantak.

Ősi rozmár maradványainak hitték a bálnakövületet

A nagy ámbráscet egy 15 millió évvel ezelőtt élt rokonát azonosították amerikai tudósok egy 1909-ben kiásott kövületben, amelyet eddig tévesen egy ősi rozmár maradványainak véltek.

Fészekben fekvő dinókicsinyeket fedeztek fel a Góbi-sivatagban

Legalább három, még a tojásban vagy röviddel a kikelés után elpusztult dinoszaurusz csontvázát fedezték fel a mongóliai Góbi sivatagban, a "sárkánytemető" néven ismert térségben - jelentették be belga tudósok.

Nyolcvanmillió éves óvilági gyíkot fedeztek fel az Újvilágban

Mintegy nyolcvanmillió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen óvilági gyíkfaj megkövesedett maradványait fedezték fel a kutatók a dél-brazíliai Cruzeiro do Oeste térségében.

Borostyánba zárt gyíkkövületek nyűgözték le a kutatókat

A Karibi-térségből származó, 20 millió éve a borostyán fogságában raboskodó ősgyíkok szinte megkülönböztethetetlenek ma élő rokonaiktól – erre jutott egy új kutatás.

Hatalmas denevér 16 millió éves kövületét fedezték fel

Hatalmas méretű, négy lábon járkáló denevér kövületét fedezték fel Új-Zélandon. Az eddig ismeretlen fajhoz tartozó egyed 16 millió évvel ezelőtt élhetett - jelentették be új-zélandi őslénykutatók.

Százmillió éves állkapocskövületre bukkant egy gazda

Egy több mint 100 millió éve élt őshüllő másfél méteres tökéletes állkapocskövületére bukkant földjén egy ausztrál gazda. A fosszília az egyik legteljesebb ilyen maradványa a Kronosaurus queenslandicus nevű tengeri ragadozónak.

Bizarr gömböt találtak az élet hajnaláról

Növény és állat is lehet az a Kínában talált 600 millió éves gömb alakú fosszília, amely mélyebb bepillantást engedhet a többsejtű élőlények kialakulásának folyamatába.

Valóságos élő kövület az új csendes-óceáni angolnafaj - videó

A legrégebbi fosszilis angolnáknál is kezdetlegesebb az új angolnafaj, amely csak egy csendes-óceáni víz alatti barlangban fordul elő.