Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Júliustól nagyon fontos áfa-szabályváltozások a webshopoknál
Már csak kevesebb, mint két hét maradt felkészülni webshopokat érintő áfa szabályok változásaira. A 2021. július 1-jén hatályba lépő általános, nagyon fontos forgalmi adó változásokra több webshopot üzemeltető vállalkozásnak kell felkészülnie – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Idén is lehetséges a személyes jelenlét nélküli mérlegelfogadó taggyűlés
Tavaly a covid vírus terjedésének köszönhetően kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel egy kormányrendelet lehetőséget biztosított a gazdasági társaságoknak arra, hogy a számviteli beszámolóikat a megszokott május 31. dátum helyett legkésőbb szeptember 30. napjáig helyezzék letétbe – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Változások a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokban
A számla módosítása, adóbevallás önellenőrzése válhat szükségessé a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó Áfa-szabályok változása miatt – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Rés a pajzson (3. rész) – a kiegészítő garanciák megerősítése
Az adott harmadik ország jogszabályi környezetének és adatvédelmi szempontú gyakorlatának vizsgálata, továbbá az adattovábbítás biztonságát elősegítő kiegészítő garanciák beépítése mellett az adatkezelő olyan kötelmi rendelkezéseket is alkalmazhat, amelyek támogatásul szolgálnak a fenti mechanizmusok érvényesülésére, ezzel is elősegítve az EU által minimálisan megkövetelt védelmi szintnek való megfelelést. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői háromrészes írásának befejező részét olvashatják, az első és a második részt itt és itt érhető el.
Fény az alagút végén (1. rész): új, hatékony eszköz a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak
2021 júliusától igénybe vehető új eljárás a fizetésképtelenséget megelőző, úgynevezett szerkezetátalakítási eljárás. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőinek most induló, háromrészes cikksorozata ennek az eddig ismeretlen eljárásnak az előnyeit mutatja be, most az első részt olvashatják.
Új reorganizációs eljárás a veszélyhelyzet alatt
A fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások 2021. május 22-ig reorganizációs eljárást indíthatnak a Fővárosi Törvényszéken. A 2021. április 17-én hatályba lépett kormányrendelet átmeneti jelleggel egy teljesen új eljárási lehetőséget biztosít a nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalkozások megsegítése érdekében, amely eljárás nagymértékben hasonlít a már ismert csődeljáráshoz, azonban van néhány fontos különbség. A legfontosabb tudnivalókat a KRS Ügyvédi Iroda szakértői ismertetik átfogó írásukban.
Nemzetközi adásvételi szerződések buktatói
Ha már perre kerül sor, mindenki inkább a saját országának bírósága előtt pereskedik. Azonban problémás lehet az olyan adásvétel, amikor egy vállalkozás külföldi partnertől vásárol. Előfordulhat, hogy a jogvitánkra a külföldi bíróság lesz az illetékes, ami többletköltséget eredményezhet. A Kúria egy friss döntésében azt vizsgálta, hogy melyik bíróság jogosult eljárni a jogvitában, ha az adásvételi ügylet nemzetközi elemet is tartalmaz – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
GDPR – végleges adattörléssel kapcsolatos új kötelezettség a kereskedők oldalán
Az érintettek számára a GDPR jogosultságot biztosít, hogy a rájuk vonatkozó személyes adatot az adatkezelő törölje, amelyet elfeledtetéshez való jogként is nevezünk. Ez a jogosultság a papír alapon tárolt adatok esetében egyszerűen végrehajtható, hiszen egy iratmegsemmisítővel véglegesen törölhetünk adatokat – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőitől.
Rés a pajzson (2. rész) – egyes kiegészítő garanciák felsorolása az ajánlás alapján
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői háromrészes írásukban átfogóan ismertetik azokat a jelentős változásokat, amelyek az Európai Bíróság még a nyár folyamán meghozott ítéletének (Schrems II.) következtek be. A felülvizsgált EU-USA adatvédelmi pajzs határozatot (2016/1250) ugyanis a bíróság érvénytelennek nyilvánította, és kiemelte, hogy amennyiben általános adatvédelmi kikötések alapján kerül sor harmadik országba történő adattovábbításra, abban az esetben olyan védelmi szinttel kell rendelkezni, amely lényegében azonos az Európai Unióban biztosított védelmi szinttel. Most a második részt olvashatják, az első rész itt tekiinthető ...
Rés a pajzson (1. rész) – ha adatkezelő és harmadik országba továbbít adatot
Az Európai Bíróság még a nyár folyamán meghozott ítéletében (Schrems II.) a felülvizsgált EU-USA adatvédelmi pajzs határozatot (2016/1250) érvénytelennek nyilvánította, és kiemelte, hogy amennyiben általános adatvédelmi kikötések alapján kerül sor harmadik országba történő adattovábbításra, abban az esetben olyan védelmi szinttel kell rendelkezni, amely lényegében azonos az Európai Unióban biztosított védelmi szinttel. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői háromrészes írásának első részét olvashatják.
Csőd, mint a reorganizáció eszköze – miként köthető csődegyezség?
Egy megfelelően megtervezett és levezényelt csődeljárás a reorganizáció kiváló eszköze lehet, számos, akár a vírushelyzet okán pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalkozás számára is lehet a túlélés, sőt akár az innováció eszköze is. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői a csődegyezséggel kapcsolatos fontos szempontokra hívják fel a figyelmet.
Felelősségi szabályok az alkalmazott károkozása esetén
A munkajog és a polgári jog egymáshoz közel álló jogterületek. A konkrét ügy pedig a következő: az érintett sofőr a fuvarozással foglalkozó kisvállalkozás munkavállalójaként egy megrendelő részére szállított ki termékeket. Amikor a megrendelő telephelyére ért, az ott dolgozók megmutatták, hova rakhatja a hozott árut – ekkor következett be a baj. A D.A.S. JogSzerviz szakértői ismertetik az ügyet.
Ismét elhalasztották a közös képviselők kötelező teljes körű regisztrációját
A közös képviselők 2021 januárjától ismét haladékot kaptak a kötelező regisztrációjukra, azaz, a közösség ügyintézését ellátó tevékenységük elvégzéséhez nem szükséges magukat az ingatlan-nyilvántartásban a társasház törzslapjára feljegyezniük – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Hogyan követhető jogszerűen GPS útján a céges autó?
A NAIH vonatkozó gyakorlata alapján a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői foglalják össze a legfontosabb aktuális adatvédelmi tudnivalókat.
Gyakorlati tudnivalók a visszatérő 5 százalékos lakás-áfa kapcsán
Mint mindenki előtt ismert a sajtóból, 2021. január 1-jétől bizonyos feltételek együttes fennállása esetén 27 százalékos helyett 5 százalékos áfa terheli az újépítésű lakások értékesítését, valamint az újépítési lakások vállalkozási szerződés keretében történő megépítése kapcsán az építési szolgáltatás ellenértékét. Számos gyakorlati kérdés merül fel azonban a kedvezményes áfa kulcs alkalmazhatósága kapcsán. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda munkatársai ezekre a kérdésekre válaszolnak.
Kavics a gépezetben 2. – Milyen feltételekkel zárható ki egy kft. tagja?
Ha úgy érezzük, hogy az ellenség már nem csak a kapuknál van, hanem a cégben, akkor a Ptk. idevonatkozó szabályai lehetőséget adnak olyan tag kizárására, akinek a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tényleges kizárás feltételei szigorúak, de teljesíthetők. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes írásának a második részét olvashatják, az első rész itt olvasható.
Kavics a gépezetben (1.) – korlátozható a nem kívánt örökös taggá válása egy társaságban?
A Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban Ptk.) az öröklésre vonatkozó 7. könyv szabályai úgy rendelkeznek, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre, és az örökös a hagyaték megnyílásával a hagyatékot - vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát –elfogadás, vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes írásának első részét olvashatják.
Jön a fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás
Egy EU-s irányelvnek megfelelően jövő júliusig Magyarországon is be kell vezetni a gazdasági nehézségekkel küzdő, életképes adósok megmentését biztosító új, gyors és átlátható szerkezetátalakítási eljárást – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Hogy ne vegyünk fel pénzt egy gazdasági társaság számlájáról?
A Kúria legfrissebb döntésével megerősítette azt a korábbiakban kialakult adóhatósági gyakorlatot, mely szerint a gazdasági társaságok számláiról az ügyvezető vagy megbízottja által felvett pénzösszegek sorsát szigorú számadású nyomtatványokkal, dokumentálhatóan és beazonosíthatóan kell ki- és bevételezni és könyvelni – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Megjelent a távmunkát szabályozó kormányrendelet
A kormány a 2020. november 11-én megjelent és november 12-től hatályos, viszonylag rövid rendeletével rugalmasabban kívánja szabályozni a veszélyhelyzet idején végzett távmunkát. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői ismertetnek minden fontos tudnivalót a rugalmasabb munkavédelmi szabályokról.
Adatvédelem: a NAIH határozatai (2. rész)
Az elmúlt hónapokban az Európai Unói Bíróságának döntése és a NAIH több esetben is bírságot kiszabó határozata több adatvédelmi jogi szempontból fontos megállapítást is tett, amelyekből a piaci szereplőket, illetve adatkezelőket és adatfeldolgozókat általában érintő legfontosabb részeket gyűjtötték össze két részes írásban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Most a második részt olvashatják az első rész itt érhető el.
Az USA-ba és/vagy harmadik országokba továbbít adatokat? (1. rész)
Az elmúlt hónapokban az Európai Unói Bíróságának döntése és a NAIH több esetben is bírságot kiszabó határozata több adatvédelmi jogi szempontból fontos megállapítást is tett, amelyekből a piaci szereplőket, illetve adatkezelőket és adatfeldolgozókat általában érintő legfontosabb részeket gyűjtötték össze két részes írásban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői. Most az első részt olvashatják.
Jogosult-e a munkavállaló jutalékra a részteljesítés után?
A Kúria által közzétett döntés egyértelműen megerősíti, hogy a jutalék a teljesítménybér azon fajtája, amely, amennyiben erről a felek nem állapodtak meg, illetve a munkáltató ilyen vállalást nem tett, úgy részteljesítés esetén nem követelhető a munkavállaló által – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Miként készíthető szabályos menedzser szerződés és miként mondható fel jogszerűen?
A Kúria nemrégiben közzétett döntése megerősíti, hogy fontos nagyon körültekintően eljárni egy menedzseri vagy a Munka törvénykönyve („Mt.") szóhasználata szerint vezető állású munkavállaló munkaszerződésének készítésekor, illetve az azt követő esetleges felmondás közlésekor. Egy téves, megalapozatlan vagy pontatlan hivatkozás és ezt követően nem megfelelően közölt felmondás ugyanis a felmondás jogellenességéhez vezethet és a munkáltató részére jelentős összegű kártérítés megfizetési kötelezettséggel járhat – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Kúriai döntés vételárelőleg, kötbér és foglaló viszonyáról
Egy nem régiben közzétett Kúriai döntés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy meghiúsult üzletrész adásvételi szerződés megkötésének esetére kikötött, már megfizetett vételárelőleg minősíthető-e kötbérnek, illetve ez esetben hogyan viszonyul a már korábban megfizetett foglaló összegéhez, figyelemmel arra is, hogy a kötbér kikötésére az eredeti előszerződés megkötésének módosításakor került sor.
KRS: jelentős módosítások a felszámolási és csődeljárásoknál
Az augusztus elsején hatályba lépett csődjogi módosítások elsősorban a határidőket érintették, a felszámolási eljárásoknál az egyik legfontosabb változás, hogy az úgynevezett csalárd ügyletek megtámadására nyitva álló határidő objektívvé vált, és nem kell a jövőben bizonyítani a megtámadható szerződésekről való tudomásszerzés időpontját – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőitől.
Újabb NAIH-bírság az adós telefonszámának kezelése miatt
Óvatosan az adósok hívogatásával, mert újabb NAIH-bírság született, ezúttal követelésérvényesítés során az adós telefonszámának, mint adatnak a kezelése kapcsán – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Kötelesek-e automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni a többes ügynökök és alkuszok?
Kötelesek-e a többes ügynökök és alkuszok maguk is automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni, vagy elegendő az ügyfelek biztosítók általi automatikus szűrése? A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi állásfoglalásában egyértelmű iránymutatást adott a kérdésben – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Munkavállalói sztrájk esetében lényeges a bejelentés időpontja
Egyértelmű iránymutatást adott a Kúria a közelmúltban közzétett munkaügyi elvi határozatában, amely szerint a munkáltatónak úgynevezett „figyelmeztető sztrájk" esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes – hívták fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Fontos változások az Airbnb szabályozásában
Egy aprónak tűnő, ám több tekintetben fontos szabályokat tartalmazó, tavaly nyáron született, ám idén januártól alkalmazandó jogszabálymódosítás érinti a nem hosszú távon bérbeadott ingatlanok áfa mértékét és a bérbeadás mikéntjét is – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Már csak 90 százalékos illetékkel értékesíthetők a belterületbe vont ingatlanok
Február elsejét követően már csak 90 százalékos illetékkel értékesíthetők a belterületbe vont ingatlanok, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie az ingatlan eladójának abban az esetben, ha az illetéktörvény szerinti belterületbe vont ingatlant értékesít – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Vacsora Üzbegisztánban: a Kúria a munkáltatói kártérítési felelősségről
A Kúria nemrégiben döntött elvi éllel arról, hogy egy munkáltató szerződéses partnere által a felek közötti szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátáson történő részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és gazdasági kockázatába tartozik – tudta meg az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőitől. Ennek megfelelően a Kúria kimondta azt is, hogy az ezzel összefüggő munkavállalói megbetegedéssel, illetve egészségkárosodással kapcsolatos kár tekintetében a munkáltató nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy az így bekövetkezett kár az ellenőrzésén kívüli esemény okozta, önmagában ezen indokkal tehát nem mentesülhhet ...
Nagyon fontos a tulajdonjog bejegyzése az ingatlannyilvántartásba
A Kúria már több eseti döntésében megerősítette azt a polgári jogi szabályt, hogy az ingatlan-adásvételi szerződés önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, ehhez szükséges az is, hogy a szerződés alapján a tulajdonjogot a szerző fél javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék – hívták fel az Origó figyelmét egy nagyon fontos tennivalóra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Változás az alapítványokra irányadó illetékjogi szabályokban
Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Újabb GDPR értelmezési iránymutatás – ezúttal a kamerás megfigyeléseket érintően
Az Európai Adatvédelmi Testületnek a videó eszközökkel történő személyes adatok kezelésére vonatkozó legújabb iránymutatásában foglaltak - hasonlóan a magyar személy- és vagyonvédelmi törvény nemrég történt módosításában foglaltakhoz – egyértelművé teszik, hogy a GDPR-ra tekintettel alapvetően nem lehet a kamerás megfigyelések tekintetében az érinettek hozzájárulására (különösen nem ráutaló magatartáson alapuló hozzájárulására) támaszkodni, az ezzel kapcsolatos korábbi gyakorlatot több ponton felül kell vizsgálni – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A munkahely pontatlan meghatározása a létszámleépítés korlátja lehet
Hiányos szabályozás a Munka törvénykönyvében, mert a pontatlan munkahely meghatározás a munkaszerződésben korlátja lehet egy esetleges létszámleépítésnek. A Kúria egy nemrégiben közzétett döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a Munka törvénykönyvének (a továbbiakban: „Mt.") a munkahely fogalmával kapcsolatos helyes értelmezésével – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Újabb eszköz a családi vagyon hosszú távú megóvásához és kezeléséhez
A családi vagyon generációkon átívelő megőrzésére, gyarapítására több eszköz is rendelkezésre áll, a legutóbbi szja-törvénymódosítás pedig az úgynevezett magánalapítvány fogalmát és intézményét vezette be. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői arra is rámutattak, hogy az adott család számára legalkalmasabb megoldás kiválasztása mindenképpen szakértői elemzést és tervezést igényel.
Mikor érvényesíthető az illetékkedvezmény lakáscsere esetén?
A hatályos illetéktörvény szerint illetékkedvezmény illeti meg azt a magánszemély vevőt, aki a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül, vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja – hívták fel az Origó figyelmét egy kedvezményre a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Egy cégben az ellenséggel – a sikkasztó tag sem minden esetben zárható ki a társaságból
Új állásfoglalással bővült a Bírósági Döntések Tára, melyben a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében értelmezte a gazdasági társaság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Ingatlanközvetítői szerződés: mikor válik jogosulttá az ingatlanközvetítő a közvetítői díjára?
Olvassuk el minden esetben nagyon figyelmesen az ingatlanközvetítői szerződés apróbetűs részét is, vagy vonjunk be egy jogászt, aki az ingatlanközvetítői szerződés megkötése előtt, annak értelmezésében vagy akár átfogalmazásában az eladó oldalán közreműködik – tanácsolják a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértő.
A zálogkötelezett helytállási kötelezettségének terjedelme
A Kúria egy nemrég napvilágot látott döntése szerint a zálogkötelezett a jogosultnak az adós felszámolási eljárásában bejelentett követelése mértékéig felel – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A teljességi záradék célja és lényege
A szerződéses kapcsolatokban gyakran alkalmazott úgynevezett teljességi záradékot a Ptk. is szabályozza és a bírói gyakorlat is ismeri. A teljességi záradék célja, hogy arra ösztönözze a feleket, hogy lehetőleg minden lényeges feltételt írásban rögzítsenek, ugyanis a szerződésben nem rögzített nyilatkozataik nem használhatók fel a kötelezettségeik meghatározásánál – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
A kibertámadások elleni uniós irányelv legfontosabb szabályai
Az irányelv alapvető célja, hogy az uniós országok jól felkészültek legyenek az európai infrastruktúra elleni kibertámadásokra – húzták alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
KRS: felhasználható-e bíróságon a titokban készített videó- vagy hangfelvétel?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői a titokban készített video- vagy hangfelvétel, illetve más, jogszerűtlenül szerzett bizonyítékok, összefoglaló nevükön a jogsértő bizonyítási eszközök perben való felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat mutatják be.
Kaphat-e kártérítést a felszámolt munkáltató dolgozója?
Remélhet-e kártérítést a munkaügyi perben a munkavállaló, ha munkáltatója felszámolás alá került? A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntése foglalkozott ezzel a kérdéssel – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
KRS: a követelésfoglalás nem engedményezés
A Kúria egy 2019-es határozatában fontos megállapításokat tett a végrehajtás, követelés lefoglalás és a fedezetelvonás jogkövetkezményei kapcsán, mikor kimondta, hogy a végrehajtást kérő a követelésfoglalással nem lép a felperes helyébe, a javára lefoglalt pénzkövetelés kötelezettjének a vagyonára végrehajtást nem vezethet – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Bizonyos esetekben fiktív számlákra is alapozható ÁFA levonási jog
Érdekes ítéletet hozott az Európai Bíróság nemrégiben az olasz EN.SA srl társaság ügyében, akinek fiktívnek minősített számlákra alapozott adólevonási jogát megtagadta az olasz adóhatóság. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői szerint az ítélet ismét rávilágított arra, hogy az adólevonási jog egy nagyon erős joga az adóalanyoknak, mely csak nagyon indokolt esetben korlátozható és csak akkor, ha költségvetési kár kimutatható.
Ki felel azért, ha egy cég állít, vagy egy cégről állítanak valótlan dolgot?
Megtörténhet, hogy nem egy magánszemély, hanem egy cég szeretne elégtételt kapni őt ért sérelemért, vagy valaki a sérelmezett kijelentést egy szervezet képviselőjeként tette meg. Mi a teendő ilyenkor, mit mond a magyar jog? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői járják körül a jogi környezetet.
Földforgalmi törvény: az eladó kötelezettsége a társtulajdonos felé
A Kúria napokban hozott döntése alapján a földforgalmi törvény alapján az eladót a társtulajdonos felé közvetlen közlési kötelezettség terheli – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
KRS: fontos döntés a közkereseti társaság tagjának örököséről
A Kúria az egyik legújabb határozatában megerősítette, hogy egy közkereseti társaság tagjának örököse csak a többi taggal való megegyezése esetén és egy hat hónapos jogvesztő határidőn belül léphet be az örökhagyó helyén a társaságba – hívták fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.