Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiskorúak ingatlan adásvételi szerződései: a gyámhatósági jóváhagyás (2. rész)
Érdemes megvizsgálni azokat az eseteket, amikor gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője írásának második, befejező részében, az első rész itt érhető el.
Kiskorúak ingatlan adásvételi szerződései: az eseti gyám szerepe (1. rész)
A kiskorú személyek belátási képességének korlátozottságára tekintettel, a jog különböző korlátozásokkal biztosítja a kiskorú vagyonának védelmét. Ezen korlátokra tekintettel, a kiskorúakkal kötendő ügyeleteknél fokozott körültekintéssel kell eljárni – mondta el az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült kétrészes írás első részében dr. Vida Miklós.
Az üzletrészen alapított zálogjog, mint a kockázati tőkebefektetések biztosítéka
A klasszikus paradigma szerint a tőkebefektetéseket nem szokás biztosítani, ugyanis egy induló vállalkozásnak nincsen, vagy kevés biztosítékul leköthető eszköze van. Sok esetben azonban a befektető mégis kér biztosítékot, ha mást nem, akkor a finanszírozással érintett vállalkozás üzletrészeit terheli meg zálogjoggal. Sajnos, a 2007-es cégtörvény módosítása óta eltelt idő sem volt elég arra, hogy olyan zálogjogi nyilvántartás kerüljön bevezetésre, amely megfelelően szolgálja az adós és a befektető érdekeit. Az üzletrészen alapított zálogjogról dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ad részletes elemzést.
Nem minden esetben élvez elsőbbséget a zálogjogos hitelező
Egyedi ügyben hozott határozatában foglalt állást a Kúria abban a kérdésben, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjognak a jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Vida Enikő ismerteti a döntés részleteit.
A munkavállalói jogellenes munkaviszony megszűntetés leggyakoribb esetei
A munkaügyi perek többsége a munkaviszony megszűntetésével áll összefüggésben, mely pereket tipikusan a munkavállalók kezdeményeznek. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a munkáltató nyújt be keresetet ezen a jogcímen - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Ezért is érdemes áttekinteni a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetésének leggyakoribb eseteit – hangsúlyozta dr. Kéri Ádám.
A kft. tagja átruházhatja-e az elővásárlási jogát kívülálló személyre?
Az új Ptk. változatlanul fenntartja az elővásárlási jog átruházhatóságának semmisségét azon az alapon, hogy az elővásárlási jog a kft. tagjainak az érdekeit szolgáló jogintézmény, így annak révén nem kerülhet be kívülálló személy a társaságba az elővásárlásra jogosultak törvényben meghatározott körének akarata ellenére – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai
A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása – hangsúlyozta dr. Merics Lajos.
Változások az engedélyezési eljárásban: jelzáloghitel közvetítés
A jelzáloghitel közvetítőknek célszerű már most elindítani az MNB engedélyezési eljárást annak érdekében, hogy kellő idő álljon rendelkezésre 2017. március 21-ig – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: változik a cégautó-adó szabályozása, de nem szűnik meg a tartósbérlet
Úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás az indokolt célon túli kedvezőtlen hatással is jár majd, mivel az nem kizárólag azt a kört fogja érinteni, amely vélelmezhetően adóoptimalizálási céllal választott ilyen üzemeltetési konstrukciót – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A közös ajánlattevők és az alkalmassági feltételek
A közbeszerzési eljárásokban a törvényalkotó különböző alkalmassági feltételeket ír elő annak érdekében, hogy hogy az ajánlatkérő egyértelműen meg tudja ítélni, hogy az ajánlattevő meg tudja-e valósítani a szerződésben vállalandó kötelezettségeket. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben szereplő kategóriák közül a műszaki, szakmai alkalmasságra és a gazdasági, pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket kell kiemelni – tudta meg az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
KRS: a hitel-tanácsadási tevékenység buktatói
Mikor engedélyköteles a hitel-tanácsadási tevékenység? Mikor kell kötelezően erről az ügyfelet tájékoztatni? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője átfogóan elemzi a vonatkozó jogi környezetet.
Október 29-től egyszerűsödik a bankszámlaváltás
Az Európai Unió kezdeményezésére Magyarországon is egyszerűsödik a bankszámlák közötti váltás – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Változnak a könyvvizsgálati rotációra vonatkozó szabályok
A 2016. június 16-át követően induló első üzleti év tekintetében először alkalmazandó jogszabályi előírás miatt szükséges a közérdeklődésre számot tartó gazdasági társaságoknak a jelenlegi könyvvizsgálójukkal fennálló megbízási jogviszonyuk időtartamát felülvizsgálni és szükség esetén új könyvvizsgáló társaság megbízásáról gondoskodniuk – hívta fel a fontos változásokra a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: október 15-től érkezik az alapszámla
A kormány kormányrendeletében október 15-től szinte minden magyarországi hitelintézetet arra kötelez, hogy alapszintű banki szolgáltatásokat nyújtó fizetési számlát (alapszámla), mint termékcsomagot kínáljon a fogyasztók a számára – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A NET-program tapasztalatai a hitelező bank szemszögéből
A 2011. évi CLXX. törvény (NET-törvény) célja, hogy mind a hitelezők, mind az adósok, mind az állam számára elfogadható megoldást találjon a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott hiteladósok helyzetére. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban az eddigi tapasztalatok alapján indokolt lenne a törvény egyértelmű megfogalmazása, amely a NET-programban történő részvétel elbírálási ideje alatt is jobban figyelembe veszi a pénzügyi intézmények érdekeit.
KRS: építési szabályok és felelősségbiztosítás
Szeptemberben lépett hatályba az építési törvény módosítása, miszerint a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tevékenység végzéséhez kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A seed és startup cégek finanszírozása a JEREMIE-program után
A JEREMIE-program kihelyezési szakaszának lezárulását követően érezhetően kevesebb finanszírozási lehetőség van a magyar piacon, ugyanakkor ez alkalmat teremt a magánszektor forrásainak felhasználására – hívta fel a figyelmet, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Új tőkeprogramot indít a kormány
Az augusztus 17. napján megjelent kormányhatározatok értelmében a kormány egy új tőkealap felállításáról határozott. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda befektetési szakjogásza, dr. Pintér Attila szerint a határozat értelmében a tőkelap forrásait EU-s forrásokból, mindössze 8 milliárd forint összegben biztosítja a kormány, valamint ehhez magánforrás bevonását is előirányozza.
KRS: várandós nővel közölt felmondás visszavonhatósága
A Munka törvénykönyve többek között felmondás elleni védelmet biztosít a várandóság teljes tartamára, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapos időtartamra – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A JEREMIE program elszámolása és a felelősségi kérdések
A 2009-ben indult JEREMIE programok hatására a hazai kockázati tőkepiac jelentős fejlődésnek indult, hiszen a programban részt vevő 28 alapkezelő 131,5 milliárd forintnyi támogatás folyósítására kapott mandátumot, a magyar KKV szektor élénkítése érdekében. A 2016. május 31. napjáig tartó kihelyezési időszak lezárult, de már most számos szabálytalanságra derült fény. A programban részt vevő alapkezelők felelősségéről és a visszafizetési kötelezettségről dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője közöl átfogó elemzést.
KRS: így foglalkoztathatóak a fiatal munkavállalók
Milyen keretek között, mely szabályok alkalmazásával lehetséges a fiatal munkavállalók foglalkoztatása? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének írását olvashatják.
A szerződés felmondása a felszámolási eljárás során
Mi a teendő, ha felszámoló jogszabályellenesen felmondta a szerződést? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője írásában átfogó képet ad.
KRS: összefonódás a versenyjogban
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése tárgyában a jelenlegi szabályozás formájában egy hatékony, ügyfélbarát, egyben átlátható és kiszámítható eszköz áll a GVH rendelkezésére, amely lehetőséget biztosít az alapos és egyedi elbírálásra – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője.
KRS: törvényi védelem a zálogjogosultaknak
A zálogjogosult kielégítési elsőbbsége a bekapcsolódás intézményének segítségével már akkor is érvényesülhet, mikor a zálogjoggal biztosított követelés még le sem járt. Ezért a gyakorlat egységesítése érdekében a kielégítési jog megnyílásához a törvény a foglalás tényét határozta meg – hívta fel az Origo figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: kívül kft. - belül részvénytársaság
Az „új” Ptk. hatálybalépésével a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás adta keretek rugalmasabbá váltak. Az ezzel járó nagyobb szabadságnak is vannak azonban nyilvánvalóan határai, mely határvonalak egyértelműen és elsősorban a még kialakulóban lévő bírósági döntésekben kifejeződő joggyakorlat alapján kristályosodhatnak csak ki – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Konferencia az átalakuló munkajogi szabályozásról
Egész napos foglalkoztatásról szóló konferenciára került sor a HR PORTÁL és a KRS ÜGYVÉDI IRODA szervezésében Budapesten, a MÜPA Üvegtermében. A konferencián a foglalkoztatás valamennyi területének legavatottabb szakértői adtak elő, illetve a hallgatóság kérdéseire is válaszoltak. A témák között szerepelt a munkaügyi ellenőrzés, az Mt. aktuális módosítása, a kollektív jogok gyakorlati alkalmazásának problémái, a munkahelyi ellenőrzés adatvédelmi aspektusai, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok változása, a nők foglalkoztatási helyzete, valamint a Kúria munkajogi gyakorlata.
Itt a 2015-ös beszámolók letétbehelyezésének határideje
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett, azon cégek, amelyeknek az adott üzleti évre vonatkozó mérleg-fordulónapja 2015. december 31 napjára esik, legkésőbb 2016. május 31. napjáig kötelesek az éves beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről gondoskodni – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: az önálló zálog visszavezetésétől is függ a CSOK sikere?
Az új Ptk. egyik jelentős változtatása volt, hogy a régi Ptk. által szabályozott önálló zálogjog helyett bevezette a különvált zálog jogintézményét. Napjainkban érezteti hatását az önálló zálogjog hiánya, ezért az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg az önálló zálogjognak az új Polgári törvénykönyvben történő újraszabályozása kapcsán, sőt, egyes vélemények szerint az önálló zálog visszavezetésétől is függ a CSOK sikere. Az újraszabályozás indokainak könnyebb megértését elősegítendő, az alábbiakban a két zálogjogi forma közötti legfontosabb különbségekre hívja fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Egyszerűsítési lehetőségek a bérpótlék számításánál (2. rész)
A 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be a munkajog területén, melyeknek helyes ismerete a munkavállalók számára garanciális, a munkáltatók számára pedig költség optimalizálás szempontjából elengedhetetlenül fontos. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője erre tekintettel kétrészes írásban mutatja be azt az öt módot, amelyek közül a felek választhatnak, amennyiben valamely okból bérpótlék-fizetési kötelezettség keletkezik. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Egyszerűsítési lehetőségek a bérpótlék számításánál (1. rész)
A 2012. évi I. törvény számos újítást vezetett be a munkajog területén, melyeknek helyes ismerete a munkavállalók számára garanciális, a munkáltatók számára pedig költség optimalizálás szempontjából elengedhetetlenül fontos. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője erre tekintettel kétrészes írásban mutatja be azt az öt módot, amelyek közül a felek választhatnak, amennyiben valamely okból bérpótlék-fizetési kötelezettség keletkezik.
Megtévesztő reklámok a GVH aktuális döntése tükrében
Egy, a közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere. Dr. Merics Lajos, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti az Origo olvasóival az esetet és vonja le annak tanulságait.
A tőkésítés időkorlátja
A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése szerint nincs akadálya hátralékos pénzbetét két éven túli befizetésének kft-k alapítása vagy feltőkésítése esetén az új Ptk. rendelkezéseire figyelemmel – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Kölcsönből tőke? A tagi kölcsön apportja
Jellemzően a vállalkozások életciklusának első felében fordul elő gyakran az a helyzet, hogy a vállalkozás még érdemi értékesítési tevékenységet nem végez, bevételei még nincsenek, de kiadásai – főleg az indulással kapcsolatos terhek, az állandó-, vagy épp az első alapanyag beszerzésekhez kapcsolódó költségei – már felmerülnek. Ezen kiadásoknak jogszerű és bevált finanszírozási módja az úgynevezett tagi kölcsön. De mi történik később ezzel a követeléssel? Ha az alapító nem kéri vissza a kölcsön összegét, hogyan tudjuk ezt tőkésíteni? A témával kapcsolatban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjét kérdeztük.
A jelzáloghitel irányelv hazai átültetése
A tagállamoknak 2016. március 21-ig hatályba kellett léptetniük azokat a jogszabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek az úgynevezett európai uniós jelzáloghitel irányelv nek. Ennek következtében módosításra kerültek a fogyasztóknak nyújtott hitelekről, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének elemzése a márciusban hatályba lépett változásokat foglalja össze.
Behajtási költségátalány – vége a bizonytalanságnak!
Az „új” Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása folyamatos problémát okozott, mert számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan volt, ezért a jogalkotó új szabályokat hozott létre, a 2015-re vonatkozó beszámolókat pedig már ezek alapján készíthetik el a társaságok – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Iroda szakértője.
Mindent megkap a NAV az ügyfelek számláiról
Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodásnak, rövid nevén a CRS megállapodásnak – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: tőkepótlás pótbefizetés útján
A pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kapcsán megállapítható, hogy a jogintézményt érintő, az új Ptk.-ban megjelenő változások a pótbefizetés rugalmasabb kezelését és alkalmazását tették lehetővé a mindennapi gyakorlatban – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Elfogadták a tőkeemelés elhalasztásáról szóló törvényt
Az Országgyűlés a mai napon fogadta el azt a törvényt, amely értelmében egy év haladékot kapnak az alapítványok és egyesületek, valamint a 3 millió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői pár órával a döntés után már a törvény legfontosabb rendelkezéseit ismertetik az Origó olvasóinak.
KRS: kapnak még egy évet a kft-k a tőkeemelésre
Szinte az utolsó pillanatban, két héttel a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt Gulyás Gergely egyéni képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlés elé, melyben egyrészt egy évvel meghosszabbítja a törvény a hárommillió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelésére és a működésük új Ptk. hatálya alá helyezésére biztosított türelmi időt – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőitől.
A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (2. rész)
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.
A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (1. rész)
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
Változások a biztosításközvetítői képzés és vizsgáztatás szabályaiban
2016. január 29-étől új szabályok vonatkoznak a biztosításközvetítők hatósági vizsgáztatására. Az új NGM rendelet a korábbi szabályokat részben egységesíti, illetve bizonyos újdonságokat is bevezet – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A hatósági feladatokat továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el.
Egy hónapja maradt a kft-knek a többszázezres bírság elkerülésére
Mindössze egy hónapja maradt a kft-k tagjainak arra, hogy a társasági szerződés rendelkezéseinek a Ptk. szabályaival történő összhangba hozataláról döntsenek. A döntés, és a március 15-i határidő elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után – figyelmeztette az érintett cégeket a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Fontos változások az elektronikus aláírásban és ügyintézésben (2. rész)
2017-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze az azt biztosító szervek, így az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók előtt – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki kétrészes írásában ismerteti a 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.
Fontos változások az elektronikus aláírásban és ügyintézésben (1. rész)
2017-től az ügyfelet megilleti a jog, hogy ügyeit elektronikusan intézze az azt biztosító szervek, így az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók előtt – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki kétrészes írásában ismerteti a 2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit, most az első részt olvashatja.
Új kormányrendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről (2. rész)
A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m 2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Új kormányrendelet a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről (1. rész)
A 2016. január 2. napján hatályba lépett 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet alapján lehetősége van az építtetőnek, hogy amennyiben legfeljebb 300m 2 összes hasznos alapterületű új lakóépületet kíván építeni, úgynevezett egyszerű bejelentéssel a lakóépület fekvése szerinti illetékes jegyzőnél jelentse be az építési tevékenységét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
KRS: változások a biztosításközvetítésben
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény külön könyvben tartalmazza immár a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat, ezáltal is hangsúlyozva a biztosítási piac e szereplőinek jelentőségét – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
A NAIH tájékoztatóik felülvizsgálatára hívja fel az adatkezelőket
A NAIH azt javasolja az adatkezelőknek, hogy vizsgálják felül a tájékoztatójukat, és igazítsák azt az új ajánlásában foglaltakhoz, ugyanis azt tapasztalta, a tájékoztatók legtöbbször nem felelnek meg az adatvédelmi követelményeknek, ez pedig az adatok jogellenes kezeléséhez vezethet – hívta fel az Origó figyelmét a KRS Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: törölte a NAV a reklám-közzétevőket a nyilvántartásból
A NAV több esetben törölheti az adóalanyt a nyilvántartásból, így többek között az adóalany kérelmére, illetve, ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti, de a nemleges adófizetési nyilatkozatot tevő adóalanyokat minden esetben az adóév végével automatikusan – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: adójogi változások 2016 (3. rész)
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, de az első rész és második rész is elérhető.
KRS: adójogi változások 2016 (2. rész)
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Adójogi változások 2016 (1. rész): megbízható adózó, kockázatos adózó
A 2016-tól, illetve 2017-től életbe lépő adójogszabályi változások számos változást hoznak úgy a társaságok, mint a magánszemélyek életében. Dr. Kovácsné Ihász Anita, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda adószakértője több részes írásában a 2015. december 14-ig beterjesztett, illetve elfogadott legfontosabb változásokat szedte csokorba. Most az első részt olvashatja.
Már csak 3 hónapja maradt a kft.-knek a törzstőke-emelésre
Jelenleg több mint 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelynek törzstőkéje nem éri el a hárommillió forintot annak ellenére, hogy már csak három hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a törzstőkéjüket megemeljék. A törzstőke-emelés elmulasztása több százezer forintos pénzbírságot vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi iroda szakértője.
KRS: szigorodik a hűségkártyák szabályozása (2. rész)
Az új szabályok célja többek között a fogyasztók fokozottabb védelme, az online és mobilfizetések biztonságosabbá tétele, de szigorodnak az úgynevezett zártkörű hálózatokra vonatkozó kivételek is. A változásokkal kapcsolatos tudnivalókat dr. Égertz Andrea, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
KRS: szigorodik a hűségkártyák szabályozása (1. rész)
Az új szabályok célja többek között a fogyasztók fokozottabb védelme, az online és mobilfizetések biztonságosabbá tétele, de szigorodnak az úgynevezett zártkörű hálózatokra vonatkozó kivételek is. A változásokkal kapcsolatos tudnivalókat dr. Égertz Andrea, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti kétrészes írásában, most az első részt olvashatja.
Könnyebbé válik a zártkerti ingatlanok adásvétele
Megjelent, és 2015. november 30. napjától hatályos az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet, amelyben a zártkerti ingatlanok művelési ágának átvezetésére vonatkozó szabályok eljárási rendjét határozták meg – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Új közbeszerzési törvény: az ördög az előkészítésben rejlik (2. rész)
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési eljárások tekintetében kiemelkedő jelentősége van az eljárások előkészítésébe fektetett alapos munkának. Dr. Merics Lajos hangsúlyozta: a projektek megvalósítása során sokszor merül fel olyan akadály, amelyet gondos előkészítéssel el lehetett volna kerülni. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
Új közbeszerzési törvény: az ördög az előkészítésben rejlik (1. rész)
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési eljárások tekintetében kiemelkedő jelentősége van az eljárások előkészítésébe fektetett alapos munkának. Dr. Merics Lajos hangsúlyozta: a projektek megvalósítása során sokszor merül fel olyan akadály, amelyet gondos előkészítéssel el lehetett volna kerülni. A kétrészes írás első részét olvashatja.
KRS: a céges domain név választásánál irányadó szempontok (2. rész)
Amikor domain nevet választunk, figyelemmel kell lenni arra, hogy az elnevezés ne ütközzön más vállalkozás cégnevével vagy más személy védjegyével. Éppen ezért a domain regisztrálás előtt ellenőrizni kell a védjegynyilvántartásban és a cégnyilvántartásban is, hogy nincs-e a választott domain névvel azonos vagy hasonló megjelölés – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita írásának második részét olvassa, az első itt érhető el.
KRS: mire figyeljen egy induló vállalkozás a cégnév választásakor? (1. rész)
Amikor egy új vállalkozást indítunk, rendkívül fontos annak a névnek, márkanévnek a kiválasztása, amelyről a vállalkozásunkat, illetve az árunkat és szolgáltatásunkat felismerik majd ügyfeleink – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita átfogó kétrészes írásában ismerteti a legfontosabb jogi tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
Mikor veszélyezteti a munkáltató érdekeit a közösségi médiás tevékenységünk? (2. rész)
A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Ám a munkavállaló közösségi médiás tevékenysége mégis sértheti ezeket az érdekeket. Mikor és hogyan? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában ezt az új és sok esetben még szabályozatlan területet járja körül. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Mit tehet a munkáltatónk, ha kifogásolja a közösségi médiás tevékenységünket? (1. rész)
Tízezreket érint a kérdés, a munkáltató hogyan, mikor korlátozhatja munkavállalója közösségi médiában folytatott tevékenységünket. A jogi szabályozás finoman szólva is hiányos, és még kiterjedt bírói gyakorlat sincs. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője éppen ezért kétrészes írásban segít a legfontosabb kérdések megválaszolásában, és áttekintést ad arról, hogy jelenleg melyek azok a legfontosabb jogszabályok, jogelvek, külföldi döntések, amelyek alapján valamennyire eligazodhatunk a témakörben.
Akár 20 milliós bírságot is kiszabhat a NAIH októbertől
Októbertől akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a jogellenes adatkezelést végző cégekre – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Tamás Zita szerint a küszöbön álló változásokra tekintettel érdemes áttekinteni a NAIH elmúlt három és fél évének bírságolási gyakorlatát: hány ügyben szabtak ki bírságot, milyen gyakorisággal, milyen szempontokat mérlegeltek az összeg meghatározásánál és melyek voltak a hatóság főbb ellenőrzési területei.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (2. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.
Álomnyaralásból rémálom - utazási szerződések (1. rész)
Mit lehet tenni, ha a befizetett utazás nem felel meg mindannak, amit a foglalás során ígértek? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, most az első részt olvashatja.
KRS: jelentősen bővül az újrahasznosítható közadatok köre
Jelentősen bővül az újrahasznosítható adatok köre a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény legújabb módosításának köszönhetően, amelynek szabályai a jövő év elejétől lépnek hatályba – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől.
Diákmunka és az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás (2. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.
A diákmunkával kapcsolatos jogi szabályozás a foglalkoztató szemével (1. rész)
Bár a diákmunkára alapvetően az általános munkajogi szabályok irányadók, a szabályozásban megjelenő speciális elemek mindenképpen szükségessé teszik a jogszabályi környezet ismeretét a leendő munkáltatók számára. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Korim Balázs kétrészes írásának első részét olvashatja.
KRS: lényeges változásokra számíthat, aki augusztus 17-e után örököl
Az Európa Tanács 650/2012/EU rendelete olyan fontos változásokat hoz az öröklési ügyekben, hogy az érintett személyeknek minden esetben ajánlott, hogy a már meglévő végrendeletüket felülvizsgálják a rendelet szabályaira tekintettel, illetve az, aki most végrendelkezni kíván, az új szabályok fényében rendelkezzen hagyatékáról – hívta fel az Origó figyelmét a jelentős változásokra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: mit tehetünk a kéretlen levelek és hírlevelek ellen?
Aki internetet használ, és rendelkezik e-mail címmel szinte törvényszerű, hogy kéretlen leveleket kap. Leggyakrabban reklámokat, nyereményjátékra vonatkozó felhívást, hírleveleket kapunk; de vajon az e-mail küldői, jogszerűen jutottak hozzá, az e-mail címünkhöz, illetve jogszerűen küldhetnek ilyen üzeneteket részünkre? Tehetünk valamit ellene? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Munkavállalás külföldön (1. rész): az egyenlő bánásmód elve
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője most induló sorozatában a külföldi munkavállalás és a külföldi munkavállalók hazai foglalkoztatásának jogi környezetét járja körül, minden lehetséges szempontból. Dr. Bayer Andrea nem csupán a munkajogi és az európai uniós joggal összefüggő kérdéseket vizsgálja meg, hanem áttekinti a gazdasági, foglalkoztatási, társadalombiztosítási, adózási szempontokat is.
KRS: milliárdos büntetés szabható ki a jogszabályellenes gyermekreklámok miatt
A reklámot közzétevőknek érdemes maradéktalanul betartaniuk a jogszabályi rendelkezéseket a gyermekeknek szóló reklámok esetén, mert a törvények és a jogalkalmazás kiemelten védik a gyermekeket, mint célcsoportot – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: így kerülhetik el a pénzbírságot a betéti és közkereseti társaságok
Március 15.-én lejárt a közkereseti- és betéti társaságok számára a határidő arra vonatkozóan, hogy ezen gazdasági társaságok a működésüket az egy évvel korábban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv hatálya alá helyezzék – hívta fel az érintettek figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid szerint mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében.
A legfrissebb Ptk. módosítás érinti a zálogjogos hitelezők helyzetét is
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a február 28.-ától hatályos Ptk. módosítás megszűntette a cégbíróságok automatikus bírságolási jogát és módosított a zálogjogot érintő átmeneti rendelkezéseken.
Határon túli követelésbehajtás (2.): az európai fizetési meghagyásos eljárás
Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűsíti és felgyorsítja a jogviták rendezését, valamint csökkenti az eljárás költségeit a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló ügyekben.
Határon túli követelésbehajtás (1.): hogyan találjuk meg a leghatékonyabb eszközt?
Az Európa Unión belüli élénk kereskedelem óhatatlanul számos kifizetetlen számlát, vitatott, vagy akár nem vitatott követélést is eredményez. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában azt a kérdést járja körül, hogy ilyenkor mi a teendő, melyik bírósághoz forduljon a hitelező, melyek a leghatékonyabb eszközök arra, hogy követeléseiket a hitelezők eredményesen behajtsák?
Munkáltatók jogi fegyvertára dolgozói kötelezettségszegés esetén
Mikor és mit tehet, és mit nem tehet a munkáltató, ha munkavállalói megszegik kötelezettségeiket? A kérdéskört a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője járja körbe.
Közhasznú alapítványok joga (2. rész): a lehetőség megvan a kérelem benyújtására
Mit tegyünk, ha közhasznú alapítványunk nem kezdeményezte 2014. május 31-ig a közhasznú nyilvántartásba vételt? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban lehetőség van arra, hogy az érintett alapítvány ismételten kérje a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
Közhasznú alapítványok joga (1. rész): törlik a közhasznú jogállást a határidőt mulasztók esetében
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében arra figyelmeztet, hogy amennyiben valamely közhasznú, vagy kiemelten közhasznú alapítvány nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és határidőn belül nem nyújtott be kérelmet a közhasznú jogállás megtartása érdekében, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.
Hogyan gondoskodjunk cégünk működőképességéről váratlan, tragikus események esetén?
Főleg kis és középvállalkozásoknál, családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a többségi tulajdonos látja el egyedül a cég vagy akár egy cégcsoport ügyvezetését, teljes kontroll alatt tartva a vállalkozás-cégcsoport működését.
Aprónak tűnő, ám a családoknak fontos munkajogi változások
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az év első hónapjaiban megszokott jogszabályi változások a munkajogot sem hagyták változatlanul, az újév beköszöntével apróbb, ám a családok számára fontos változások léptek hatályba a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben.
KRS: zálogkötelezett az adós markában
Mit tegyen a zálogkötelezett, hogy ne vigye csődbe az adós? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a dologi adósnak vannak lehetőségei arra nézve, hogy a személyes adós mulasztása okán ne kerüljön kedvezőtlen helyzetbe.
KRS: miért érdemes leltárfelelősségi megállapodást kötni?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint egy szokásos munkahelyi leltározás akár nem várt eredménnyel is végződhet úgy a munkaadó, mint a munkavállaló számára. Felmerül a kérdés, hogy ki felel azért, ha leltárhiányt fedeznek fel.
A felszámolásban is be kell tartani a zálogjogosultak kielégítési sorrendjét
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arra hívta fel az Origó figyelmét, miszerint a Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata megerősíti, hogy a Ptk. bejegyzési rangsor elvén alapuló kielégítési sorrendjét a felszámolásban a zálogtárgyból való kielégítés során is be kell tartani.
Időt nyerhetnek-e a kft.-k a feltőkésítési kötelezettség teljesítésére?
Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságok időt nyerjenek a legkésőbb 2016. március 15-ig esedékes feltőkésítési kötelezettség teljesítésére? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a kérdés sok korlátolt felelősségű társaságot foglalkoztat, hiszen számos olyan társaság létezik, amelynek jelenleg komoly megterhelést jelent a törzstőke hárommillió forintra történő felemelése legkésőbb 2016. március 15-ig, jóllehet ezt minden olyan korlátolt felelősségű társaságnak meg kell tennie, amelynek törzstőkéje nem éri el ezen összeget.
KRS: ha vita van a bankokkal a devizahiteles elszámolás során (3. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A legfontosabb kérdések közt szerepelnek, hogy például mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha az elszámolás hibás, téves, és mit lehet tenni abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény mégis elutasítja a panaszt – emelte ki dr. Kapetz Mónika. (Az átfogó elemzés első és második része itt és itt érhető el.)
KRS: így járhatnak el a bankok a devizahitelek elszámolásakor (2. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írása második részében (az első rész itt érhető el) most azt a kérdést járja körül, hogy a pénzügyi intézmények melyik három módszertant alkalmazhatják az elszámolás során.
KRS: a jegybank szerint ezek a devizahitelek elszámolásának szabályai (1. rész)
Kihirdetésre került a Magyar Nemzeti Bank elnökének első rendelete a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás módszertanának általános szabályairól – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika háromrészes írásban ad széleskörű áttekintést a devizahitelek elszámolási szabályairól és a felmerülő legfontosabb kérdésekről. Most az első részt olvashatják.
Mikor kérhető az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Unió Bíróságától?
Bár elvileg a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, kizárólag a nemzeti bíróság dönt az eljárásnak az Európai Unió Bírósága előtt történő megindításáról – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Bayer Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: azon nemzeti bíróságok, amelyek határozata ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni, amennyiben valamelyik fél ezt kérelmezi.
A haszonélvezeti jogosult nem minden esetben köthet földhasználati szerződést
Mi lett a sorsa a nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel termőföldre alapított haszonélvezeti jognak? – teszi fel a kérdést a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A haszonélvezeti jog az új földforgalmi törvény erejénél fogva való megszűnésének egyik legfontosabb következménye, hogy a haszonélvezeti jogosult, akinek a haszonélvezeti joga május 1-jével a törvény erejénél fogva megszűnt, már nem köthet érvényesen földhasználati szerződést, ha mégis köt, az semmisnek minősül – figyelmeztetett dr. Vida Enikő.
Titoktartás és versenytilalom a munkajogban
A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló általános, munkaviszonyból fakadó kötelezettsége szerint nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztethetné, továbbá a munkavállalót titoktartási kötelezettség is terheli – hangsúlyozta az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A versenytilalmi megállapodás írásbeli formakényszerhez nem kötött, ekként a felek szóban is megállapodhatnak e tárgyban, azonban az esetleges későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében javasolt a felek ez irányú megállapodását írásba foglalni – mutatott rá dr. Orbán Zita.
Munkahelyi balesetnek minősül-e a csapatépítésen elszenvedett baleset?
A kiindulási pont: a munkahelyi csapatépítő tréningen balesetet szenved a munkavállaló. Az alapkérdés: ez munkahelyi balesetnek minősül, vagy sem? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Kapetz Mónika hangsúlyozta, erről az érdekes élethelyzetről a hazai joggyakorlatnak is állást kellett foglalnia, ez meg is történt és ennek alapján a munkáltatóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a csapatépítésen elszenvedett baleset üzemi balesetnek minősül, és azért felelősséggel tartoznak.
A poggyászok szállításáért többlet díjat számíthatnak fel a repülőtársaságok
Előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Unió Bírósága 2014. szeptember 18.-i Ítéletében megállapította, hogy összeegyeztethető az uniós joggal az, hogy a poggyászok szállításáért többlet díjat számíthatnak fel a légi fuvarozók – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A bíróság kimondta, hogy az uniós szabályozással ellentétes az olyan szabályozás, amely a légi fuvarozókat arra kötelezi, hogy a repülőjegy áráért minden esetben ne csak az utast, de az általa feladott poggyászokat is szállítsák – mutatott rá dr. Szegi Beáta.
Amikor az elvált szülők más tagállamban élnek és vita van a gyermek felügyeleti jogáról
Számos olyan esettel találkozunk, ahol a szülők el- vagy szétválásából adódóan, az egyik szülő egy másik tagállamba költözik és a gyermek feletti felügyeleti jog a szülők közötti jogvita tárgyát képezi. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Bayer Andrea kiemelte: egy nagyon fontos, a 2201/2003 EK rendelet (12) preambulum bekezdése értelmében szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatósági szabályok a gyermek alapvető érdekeinek figyelembevételével, különösen a fizikai közelség alapján kerültek kialakításra.
KRS: öt éven belül visszakövetelhető az ajándékozott pénzen vett ingatlan
A Kúria egy nemrég napvilágot látott határozata szerint öt éven belül visszakövetelhető az ingatlan vásárlására ajándékozott készpénzen vett ingatlan – hívta fel az Origó figyelmét a fontos határozatra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő rámutatott: az ajándék visszakövetelés kötelmi igénynek minősül akkor is, ha az ajándékozó a lakásvásárlás céljára adott készpénz helyett az annak felhasználásával szerzett ingatlan tulajdonjogára tart igényt Az új Ptk. alapján tehát az ajándékozó nemcsak az ajándékba adott pénzt, hanem az ajándék helyébe lépett értéket, például a készpénzen vásárolt ingatlant is visszakövetelheti.
Bónusz, jutalom – beszámítható a távolléti díjba?
Az új Munka törvénykönyve hatályba lépése jelentős változást hozott egyebek mellett a munkában nem töltött idő díjazása vonatkozásában – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A korábbi átlagkereset jogintézményét felváltotta a távolléti díj, e jogintézmény kapcsán pedig felmerül egy fontos kérdés, nevezetesen az, hogy a bónusz, illetve a jutalom beszámítható-e a távolléti díjba, vagy sem.
Kötelező tőkeemelés készpénz befizetés nélkül?
Elsősorban a kisebb cégek számára jelenthet problémát az új Ptk. hatálybalépésével bevezetésre került azon változás, amely szerint a jogszabály hatálybalépését megelőzően bejegyzett korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét a létesítő okirat első módosításakor, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig legalább hárommillió forintra fel kell emelni – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos előírásra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Ám sokan nem tudják, hogy a cégükben a tőkeemelést nem csupán készpénz befizetésével, hanem úgynevezett nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásával is megtehetik – ttájékoztatott ...
Reklámadó: egyedi címzett esetében is beszélhetünk közzétételről
A reklám közzététele alatt nem csak a nagyobb nyilvánosság számára történő megismerhetővé tételt kell érteni, hanem akár az egyedi címzett részére történő megismerhetővé tétel is minősülhet reklám közzétételének – tájékoztatta az Origót a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Kapetz Mónika hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV közös tájékoztatót adott ki a törvény alkalmazásának segítése érdekében.
Nem függeszthető fel a végrehajtás, ha külföldön vettük fel a kölcsönt
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény értelmében a kölcsönszerződésen alapuló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárások egy még megalkotás alatt álló külön törvényben meghatározott időpontig felfüggesztésre kerültek – hívta fel a az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.