Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Dr. Kapetz Mónika
- dr. Vida Enikő
- dr. Orbán Zita
- Dr. Hauck Arvid
- dr. Égertz Andrea
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtévesztő reklámok a GVH aktuális döntése tükrében
Egy, a közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere. Dr. Merics Lajos, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti az Origo olvasóival az esetet és vonja le annak tanulságait.
A tőkésítés időkorlátja
A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése szerint nincs akadálya hátralékos pénzbetét két éven túli befizetésének kft-k alapítása vagy feltőkésítése esetén az új Ptk. rendelkezéseire figyelemmel – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Kölcsönből tőke? A tagi kölcsön apportja
Jellemzően a vállalkozások életciklusának első felében fordul elő gyakran az a helyzet, hogy a vállalkozás még érdemi értékesítési tevékenységet nem végez, bevételei még nincsenek, de kiadásai – főleg az indulással kapcsolatos terhek, az állandó-, vagy épp az első alapanyag beszerzésekhez kapcsolódó költségei – már felmerülnek. Ezen kiadásoknak jogszerű és bevált finanszírozási módja az úgynevezett tagi kölcsön. De mi történik később ezzel a követeléssel? Ha az alapító nem kéri vissza a kölcsön összegét, hogyan tudjuk ezt tőkésíteni? A témával kapcsolatban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjét kérdeztük.
A jelzáloghitel irányelv hazai átültetése
A tagállamoknak 2016. március 21-ig hatályba kellett léptetniük azokat a jogszabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek az úgynevezett európai uniós jelzáloghitel irányelv nek. Ennek következtében módosításra kerültek a fogyasztóknak nyújtott hitelekről, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvények. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjének elemzése a márciusban hatályba lépett változásokat foglalja össze.
Behajtási költségátalány – vége a bizonytalanságnak!
Az „új” Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása folyamatos problémát okozott, mert számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan volt, ezért a jogalkotó új szabályokat hozott létre, a 2015-re vonatkozó beszámolókat pedig már ezek alapján készíthetik el a társaságok – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Iroda szakértője.
Mindent megkap a NAV az ügyfelek számláiról
Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló megállapodásnak, rövid nevén a CRS megállapodásnak – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: tőkepótlás pótbefizetés útján
A pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kapcsán megállapítható, hogy a jogintézményt érintő, az új Ptk.-ban megjelenő változások a pótbefizetés rugalmasabb kezelését és alkalmazását tették lehetővé a mindennapi gyakorlatban – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Elfogadták a tőkeemelés elhalasztásáról szóló törvényt
Az Országgyűlés a mai napon fogadta el azt a törvényt, amely értelmében egy év haladékot kapnak az alapítványok és egyesületek, valamint a 3 millió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői pár órával a döntés után már a törvény legfontosabb rendelkezéseit ismertetik az Origó olvasóinak.
KRS: kapnak még egy évet a kft-k a tőkeemelésre
Szinte az utolsó pillanatban, két héttel a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt Gulyás Gergely egyéni képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűlés elé, melyben egyrészt egy évvel meghosszabbítja a törvény a hárommillió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelésére és a működésük új Ptk. hatálya alá helyezésére biztosított türelmi időt – értesült az Origó a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőitől.
A fogyasztói szerződések „apró betűs” rendelkezéseinek kérdései (2. rész)
Napjainkban tömegesen köttetnek fogyasztói szerződések, melyekre a szolgáltató fél (vállalkozás) által kidolgozott és alkalmazott általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezen feltételek (amit a hétköznapi nyelv hajlamos „apró betűs rész”-nek nevezni) esetenként tartalmazhatnak (és sajnos olykor tartalmaznak is) olyan rendelkezéseket, melyek tisztességtelennek minősülnek a fogyasztó féllel szemben – hívta fel a figyelmet a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásában, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.