Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét, amely élőben követi nyomon a korallok fehéredését - jelentette be az Arizonai Állami Egyetem.

Pusztulnak a korallzátonyok

Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.

Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

A Nagy-korallzátony két százalékát nem érintette eddig a korallfehéredés

A Nagy-korallzátonynak csupán két százalékát nem érintette a korallfehéredés, mióta a jelenség 1998-ban először jelentkezett - állapították meg a queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai.

Erre az érintetlen korallzátonyra még nincs hatással a fehéredés

A korallzátonyokkal kapcsolatban manapság számos rossz hírt hallunk, amelyet többsége a korallfehéredés körül forog. A virágállatkák vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye: a korallok ugyanis érzékenyen reagálnak a víz hőmérsékletének változására. Ráadásul amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak. Ennek ismeretében ritka jó hírnek számít, hogy az UNESCO búvárai egy új, hatalmas zátonyra bukkantak Tahiti partjainál, amely Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceán déli részén.

Új jelentés készül a Nagy-korallzátony állapotáról

További egymilliárd ausztrál dollárt (225 milliárd forintot) ígért pénteken az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony megmentésére. Az összeget kilenc év alatt költenék a klímaváltozás miatt károsodott korallzátony állapotának javítására. Ausztrália tavaly nyáron kerülte el, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökség bizottsága a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítsa. A testület Ausztrália kérésére határozott a döntés elhalasztása mellett a páratlan természeti képződmény ügyében.

Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára

2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.

Kevésbé élénk a Nagy-korallzátonyon élő halak színe

Hetekkel azután, hogy a Nagy-korallzátonyt újabb tömeges kifehéredés sújtotta, egy tanulmányt publikáltak az ember okozta klímaváltozás új és váratlan következményéről. A szakemberek ebben kifejtik, hogy az Orpheus-sziget körüli, a zátony közepén élő, élénk színű halközösségek egyre ritkábbak. Ez a folyamat a tudósok szerint valószínűleg úgy megy végbe, hogy az élénk színek – amelyeket a halak álcázásra használnak – már nem segítik az állatokat beleolvadni a már szinte szürke környezetbe.

Ismét tömeges korallfehéredés történt a Nagy-korallzátonynál

Nem csak a korallok, a tengeri szivacsok is elkezdtek fehéredni

A korallfehéredés jelenségét sajnos már jól ismeri a tudomány, ám most először figyelték meg a tengeri szivacsok fehéredését a Tasmánia keleti partjainál található mérsékelt övi vizekben. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a felfedezés a mélyebb zátonyrendszerek éghajlatváltozásának fontos jelzője lehet.