Kopernikusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- asztronómia
- Galileo Galilei
- inkvizíció
- heliocentrikus világkép
Kis kommentár, a nagy műről...
Commentariolus, azaz „Kis kommentár”. Így hívták az idén éppen 550 éve, 1473. február 19-n született, s éppen 480 éve, 1443. május 24-én meghalt lengyel csillagász, Nikolausz Kopernikusz, a bolygók pályamozgásáról íródott hatalmas művet, amely előtt adózik az ég szépségét fürkésző, tudományos világ. Kopernikusz korszakalkotó nagy műve, a csupán negyven oldalas Kis kommentár azzal, hogy lerakta a Nap központú világkép alapjait, kifordította a saját tengelyéből az előtte másfélezer éven át uralkodó, Földközpontú világképet, s az abból eredő emberi gondolkodást...
- címkék:
- Kopernikusz
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A heliocentrikus világkép megalkotója, akit elítélt az inkvizíció
Ötszázötven éve, 1473. február 19-én született Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója.
A magyar matematikus, akit a geometria Kopernikuszaként emlegettek
„Semmiből egy más, új világot teremtettem" – e híres szavakkal közölte apjával a kétszázhúsz éve, 1802. december 15-én született Bolyai János „az abszolút geometria" felfedezését. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza",[1] „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője.
Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot
Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...
Így látták őseink a csillagokat
A csillagászat több ezer éves múltra tekint vissza, azonban számos olyan múltbéli történés és nézet még nem látott napvilágot, amely egyébként nagyban befolyásolta a mai asztronómia kialakulását. A szakértők ősi leleteket keltettek életre modern CGI technológiával, hogy összegezzék azokat a mérföldköveket, amelyeknek a modern csillagászatot köszönhetjük.
- címkék:
- Ptolemaiosz
- Benedetto Castelli
- William Herschel
- számítógépes grafika
- csillagászat
- mitológia
- katolikus egyház
- Kopernikusz
- Római Birodalom
- üstökös
- eretnekség
- Galileo Galilei
- ókori rómaiak
- asztrológia
- ókori Egyiptom
- inkvizíció
- Stonhenge
- asztronómia
- ókori görögök
- asztrolábium
- antik világ
- Címkefelhő »
Elveszett levél leplezi le Galilei nagy átverését
Galileo Galilei tisztában volt azzal, hogy a Föld kering a nap körül, és nem fordítva, ahogy azt akkoriban állították. Épp ezért tudta azt is, hogy ez egy igen veszélyes állítás, amivel nem árt vigyázni. Most egy igen hosszú, és eddig elveszettnek hitt levél tárja fel, hogyan próbálta meg az itáliai természettudós becsapni az inkvizíciót.
Ma van Kopernikusz halálának 475. évfordulója
Négyszázhetvenöt éve, 1543. május 24-én halt meg Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója.
Már a 10. században felismerték a Vénusz fázisait
A híres Drezdai-kódexben található táblázat számsorait elemző új tanulmány szerint, a maja csillagászok már a 10. században felismerték a Vénusz fázisait, és hihetetlen pontossággal számították ki a bolygó mozgását.
- 1